Befejező részéhez érkezett az Urbanisták c. portréfilm-sorozat vetítése: az utolsó epizódban Dr. Szaló Péter pályáját tekinthettük át. A címszereplővel, aki jelenleg a Belügyminisztérium területrendezési, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkára, házigazdaként Ongjerth Richárd, az Urbanisztikai Tudásközpont igazgatója beszélgetett.
Szaló Péter számára, mint mondta, nem jelentett komoly dilemmát a pályaválasztás, mivel a középiskolában matematikából és fizikából egyaránt jól teljesített, ügyesen is rajzolt, így egyenes út vezetett a Műegyetem Építészmérnöki Karára. Tanárai közül elsősorban Pogány Frigyest és Meggyesi Tamást emelte ki, akiknek a hatására érdeklődése egyre inkább az urbanisztika felé fordult. Tanulmányai mellett a zenének is igyekezett elég időt szentelni: egyetemi évei alatt tagja volt a Bercsényi Jazz Klubnak, amely legtöbbször telt ház előtt játszott az építész kollégiumban összegyűlt közönség előtt.
Építészmérnöki diplomájának megszerzése után pályakezdőként a VÁTI-nál helyezkedett el, ahol már ekkor regionális tervezéssel foglalkozott, első munkája Magyarország térszerkezeti és energiahálózati tervének elkészítése volt. Mint elmesélte, a VÁTI-ban Baráth Etele vezette II-es irodában nagyon jó légkör alakult ki, magas színvonalú csapatmunkában tudtak együtt dolgozni a különböző szakterületeken jártas tervezők. Szaló Péter később a területi iparszerkezeti kutatás felelőse lett a vállalatnál, ebből a szakterületből is írta doktori disszertációját.
A közélethez kapcsolódó első megbízatása a bős-nagymarosi vízlépcső területrendezési tervének készítéséhez kapcsolódott, kinevezték a terv felülvizsgálatának felelős tervezőjévé, feladata volt feltárni a beruházás lehetséges hátulütőit. Mikor a magyar kormány a tanulmány eredményeit semmibe véve újrakezdte a tárgyalásokat a vízlépcső megépítésének folytatásáról Csehszlovákiával, kilépett a VÁTI-ból, és az MTA Regionális Kutató Központjában vállalt kutatói állást.
Szaló Péter közéleti pályáját a rendszerváltáskor kezdte: 1990-ben került be az országos közigazgatásba, amikor is Keresztes K. Sándor felkérésére elvállalta a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetői posztját. Feladata az országos területfejlesztés megszervezése volt. Mint elmesélte, korábban nem tartotta magát politikus alkatnak, a minisztériumi megbízatásra is többszöri felkérésre mondott csak igent, amikor is felmerült, hogy részvétele nélkül a területfejlesztés elveszítené önállóságát, és az építésügy alá sorolódna be. Mint mondta, nem gondolta volna, hogy a sok kormányváltás ellenére több mint húsz évig fog majd a közigazgatás felső szintjén dolgozni.
Minisztériumi vezetőként legújabb kihívásai a felsőzsolcai és a kolontári áradások utáni újjáépítéshez kapcsolódtak: a térinformatikai rendszer kiépítése, a telekalakítás, a területrendezési terv készítése is az ő feladata volt. Munkájának elismeréseként megkapta a Magyar Köztársaság középkeresztjét, emellett számos kistelepülés díszpolgára is.
Szaló Péter munkája mellett mindig is igyekezett elég időt fordítani a kultúrára és a művészetekre: a szépirodalmat és a szakmai sajtót egyaránt közel érzi magához, rendszeresen jelennek meg írásai, jó ideje pedig a Területi Statisztika c. lap főszerkesztőjeként is ismerhetjük. A zene továbbra is fontos részét képezi életének, újabb kedvence mindenekelőtt Johann Sebastian Bach életműve, akinek zenéjét rendíthetetlen odaadással hallgatja.
A filmbemutató után a közönség soraiban – ahol a címszereplő régi ismerői, egykori kollégái is szép számmal helyet foglaltak – egyöntetű volt a vélekedés, hogy a portréfilm nagyon jól visszaadja Szaló Péternek azt a kivételes szakmaszeretetét és munkamorálját, amelynek köszönhetően párját ritkító módon, valamennyi kormány bizalmát élvezve huszonkét év óta folyamatosan az országos közigazgatás felső szintjén tevékenykedhetett.
A sorozat záró vetítésén ismét felmerült egy újabb sorozat forgatásának ötlete, amely sikeres főépítészek életpályáját mutatná be. A szerkesztők nyitottsággal és lelkesedéssel fogadták a felvetést, látva, hogy a közönség nagy érdeklődéssel várja a folytatást.
2012. decmeber 7.
Gurdon Balázs