Nemzetközi program keretében tananyag készül az energiatudatos városfejlesztés szakembereinek képzésére – Budapest a jó példák között.
Három napos egyeztető fórumot tartottak nyolc ország várostervező szervezeteinek szakértői április elején Budapesten. A találkozó célja az volt, hogy az energiatudatos városfejlesztés mielőbbi oktathatósága érdekében eddig előkészített tananyagot továbbfejlesszék, a követendő példák gyűjteményét bővítsék és együttműködéseik folyamatain javítsanak.
A program keretében készülő tananyagokra támaszkodva már az idén nyártól megindulhat a városfejlesztési szakemberek továbbképzése, amelyet helyi oktatási és képzési partnerintézmények, az úgynevezett multiplikátor szervezetek folytatnak le. A projektet vezető brit Town and Country Planning Association (TCPA, Város és Vidéktervezési Szövetség) mellett a SPECIAL projekt partnerei, a svéd, az ír, a magyar, az olasz, a görög, a német és az osztrák várostervezői szervezetek részvételével Budapesten tekintették át az előrehaladás ütemét és a további feladatokat. A napokban megtartott konzorciumi egyeztetésen az energiatudatos városfejlesztés kiemelkedő hazai példáinak, gyakorlatainak bemutatására is sor került, ahol Budapest főpolgármester helyettese és a Fővárosi Önkormányzat városgazdálkodási cégeinek képviselői a budapesti Városházán, a harmadik kerület energiahatékony fejlesztéseinek kulcsszereplői pedig a Graphisoft Parkban mutatták be a hazai jó példákat az elmúlt időszak energiahatékonysági fejlesztéseiből.
Hasznosuló tudás átadás
Az egyeztetés első napján az egyes tagszervezetek eddigi tapasztalatait beszélték meg mind a program szakmai részének mind pedig a multiplikátor szervezeteikkel való együttműködés tekintetében. Mivel az egész projekt 75 százalékban Európai Uniós finanszírozozású, így a partnerszervezeteknek a szigorú adminisztrációs elvárásoknak való megfelelés is feladata. Diane Smith, a TCPA megbízott ügyvezető igazgatója, a SPECIAL program projektmenedzsere kiemelte: „A szigorú feltételek és szabályok nem a kezünket kötik meg, inkább lehetőséget adnak arra, hogy minőségi tananyagot és programot hozzunk létre, valamint hosszú távon fenntartható megoldást a klímatudatos és energiahatékony városfejlesztés oktatásában. Mindannyian azért dolgozunk, hogy a programban érintett országok és később mások is Európában megismerkedhessenek tapasztalatokkal és hasznosíthassák azok eredményeit.” A fővárosi és az óbudai bemutatók célja tehát az volt, hogy az eredmények jó példaként szolgáljanak a közösen kialakítandó „esettárhoz”, amely a széles körben terjesztésre kerülő tananyag része lesz.
Barnamezőből zöldterületet
A Fővárosi Városházán megtartott előadásokban a külföldi vendégek megismerkedhettek Budapest hosszú távú 2030-as fejlesztési stratégiájának elsősorban az energiagazdálkodást érintő területeivel. Ahogy azt Dr. Szeneczey Balázs, a Főváros városfejlesztésért felelős alpolgármestere elmondta, a stratégiai tervet 2013-ban fogadta el a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete, amelyhez kapcsolódóan az idén készültek el a középtávú tervek és kialakítás alatt áll a város strukturális tervezete is. Tatai Zsombor, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) környezettervezési irodájának munkatársa kiemelte, hogy egyes területek esetében 50%-os zöldterületi kiépítésre törekednek. Az üvegházhatás csökkentése a belváros felé közeledve kardinális kérdése a klímatudatos városfejlesztésnek; enyhítendő az egyes városrészek közötti akár 7 Celsius fokos eltérést. Éppen emiatt preferálják a barnamezős beruházásokat is, hiszen Budapesten számos elhagyott ipari, és alulhasznosított területet találunk. A tájépítészmérnök példaként említette a Nyugati Grund átalakítási terveit, ahol elsőként közpark kialakítása valósulhat meg átmeneti megoldásként a végleges hasznosításig.
Gonczik Tamás, a Fővárosi Önkormányzat Városüzemeltetési Főosztály csoportvezetője az energiahatékonysági projektek közül a távhő szolgáltatás előnyeit hangsúlyozta. „A külső szigetelés kiépítésével, a szabályozhatóság és a mérhetőség megvalósításával a távhő felhasználása a felére csökkenthető.” – mondta. Budapesten a távhővel ellátott épületek mintegy 10-15 százalékánál sikerült ezt a fejlesztést elvégezni; Kaposváron és Nyíregyházán pedig az ilyen épületállomány immár 80 százalékát korszerűsítették.
Kérdésre válaszolva Dr. Szeneczey Balázs kifejtette: „Budapesten a magas üzemanyag árak hatására az autósforgalom 15 százalékkal esett vissza. A közösségi közlekedés fejlesztésében még van hová fejlődni, a kedvező folyamat erősítésének egyik eszközeként célunk a jövőben bevezetni „behajtási díjat”. Természetesen a megvalósításhoz még számos előfeltételt kell az önkormányzatnak teljesítenie.” Mint a főpolgármester helyettes elmondta, Budapestnek célja, hogy erősítse a gyalogos és kerékpáros város, valamint a kompakt város koncepciókat.
Kis lépések, nagy eredmények
A nemzetközi szakértő csoport a Fővárosi programokat követően a rákospalotai Hulladékhasznosító Üzemet tekintette meg, ahol az egész üzem megújításáról, működési mechanizmusairól hallottak előadást, majd az egész – Budapest hulladékának 60 százalékát elégető és abból energiát előállító – gyár bejárása következett.
A következő állomás a „Fővárosi Állat-és Növénykert (FÁNK) hőellátása termálvízzel” projekthez kapcsolódóan a Széchenyi Fürdő hőcserélő állomásának megszemlélése volt, majd a FÁNK hőellátását megnövelő projekt állatkerti berendezéseiről kaptak rövid ismertetést a projekt szakemberei. A fürdőt tápláló forrás mintegy 65 Celsius fokos vizét a Fővárosi Állat- és Növénykert létesítményeinek fűtése által hűtik le fürdőzésre alkalmas hőmérsékletűre.
Óbuda Önkormányzata szintén egyike a jó példáknak, így a három napos program utolsó állomásának keretében a külföldi vendégeket a Graphisoft Parkban is vendégül látták, ahol egy séta keretében tájékozódtak a helyszín energiatudatos megoldásairól. A műhelybeszélgetésen a kerület átfogó programjának ismertetése mellett bemutatták a néhány éve átadott Faluház energiamegtakarítási programját is. A klíma- és energiatudatos megoldások mellett a megújulásra váró óbudai Gázgyár klímabarát terveiről hallhattak a projekt résztvevői.
Az energiahatékonysági projektek megismertetése a nagyobb nyilvánossággal azt a célt is szolgálja, hogy közelebb kerüljenek a témához, ezáltal az energiahatékonyság a középpontba kerülhessen a jövőben; láthatóvá váljanak azok az alkalmazások és beruházások, amelyek a klíma és energiagazdálkodás problematikáira megoldásokat jelenthetnek. Ezt a célt szolgálja a június 23-27 között megrendezésre kerülő Európai Fenntartható Energia Napok program is, amely hagyományteremtő céllal mutatja majd be az érdeklődőknek, hogy milyen energiaérzékeny kihívásokra, milyen válaszokat tudnak adni a szakemberek. A bemutatók, kiállítás és konferencia célja, hogy rámutasson az energiatudatos városfejlesztés gyakorlataira. „A megoldások szervezett, következetes alkalmazásával a városokban 20-30%-os energiaköltség takarítható meg. A tény felismerésének köszönhetően az Önkormányzatoknak mintegy 600-800 szakemberre lesz a következő időszakban szüksége. A SPECIAL éppen ebben nyújt segítséget az önkormányzatok számára” – emelte ki a SPECIAL projekt hazai vezetője, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója, Ongjerth Richárd.
Az eseményről fényképeket a Tudásközpont Facebook oldalán találnak.
Budapest, 2014. április 10.
További információ:
www.special-eu.org
www.special-eu.hu
Szabó Gyöngyvér
SPECIAL koordinátor
E: gy.szabo@mut.hu | T: +36 30 856 4896
Pintér Lívia
kommunikációs és partnerkapcsolati vezető
E: l.pinter@mut.hu | T: +36 20 224 0147
Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft.
H-1094 Budapest, Liliom utca 48.
E: mut@mut.hu | T: +36 1 456-0461 | W: www.mut.hu