A Smart City rendezvénysorozat ötödik előadója Kulcsár Sándor a Lechner Nonprofit Kft. vezérigazgatói tanácsadója, egyben smart city vezetője volt. Kulcsár Sándor a Lechner Nonprofit Kft. bemutatását követően előadásában ismertette a Magyar Telekom szolnoki T-City  programjának megvalósítását, annak tanulságait és sikereit. 

Az előadásból kiderült, hogy hazánkban a Smart City megvalósításához a kritikus tömeget a megyei jogú városok jelentik. Ezalatt a méret alatt is szükséges „smart” településeket létrehozni, viszont ebben az esetben a településeket hálózatba kell szervezni. Ugyanakkor az „okos” városok megvalósulásánál az infokommunikációs, és technológiai rendszereknek, nem céloknak, hanem eszközöknek kell lenniük, melyek arra szolgálnak, hogy az ott élők mindennapjait tegyék könnyebbé. Így a technológia mellett nagy szükség van a humán tudományokra is a Smart City stratégiák kidolgozásánál. A stratégiáknak ezért fontos részük kell hogy legyen a kommunikáció, és az oktatás, melyek ha hiányoznak nincs értelme elkészíteni azt. Kulcsár Sándor emiatt külön kiemelte, hogy a Smart Cityk megvalósításánál az innovatív szolgáltatás, a kommunikáció, és az edukáció egyensúlya nagyon fontos.

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy az egyik legnagyobb problémát a lakossági igények felmérése jelenti, ugyanis a lakosság szubjektív érzetét nagyon nehéz lefordítani digitális nyelvre. Ugyanakkor mindez szükséges lenne ahhoz, hogy a valós igényeket közvetíteni lehessen a technológiaszállítók felé. Több megvalósított okos város projektelem éppen ennek a hiánya miatt ütközött buktatókba. Ezért szükséges lenne egy olyan módszertan kidolgozásra, melynek segítségével felmérhetőek lennének a helyi lakosok valós igényei.

A másik nagy probléma, hogy hazánkban a felnőtt lakosság nem bízik a technológiában, valamint az, hogy az Európai Unió országai között Magyarországon az egyik legnagyobb a digitális írástudatlanság.

A Smart Cityk jövőjét az úgynevezett „big data”, az adatok, információk másodlagos hasznosítása, végső soron kereskedelme jelentheti. Ennek jelenleg – elsősorban a személyiségi jogokra hivatkozva – kemény jogszabályi korlátai is vannak itthon. A beszélgetés során felszínre került az a kérdés is, hogy a Smart Cityk technológiai fejlődése nem idegeníti-e el majd a jövőben még jobban a társadalmat. Így szükség lenne az „okos” városok szociológiai vizsgálatára egyaránt.

Kapcsolódó dokumentumok:

Intelligens város – előadás