A Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége 2023-ban az alábbi buszos szakmai kirándulásokat szervezi:

1. 2023. február 25., szombat

Hárskút:

Keresztelő Szent János templom. IV. Béla király 1243-as oklevele említ egy kolostort, amelynek helye a határleírás elemzése alapján éppen a mai Hárskút határában volt. A templom egyhajós építésű, sokszögletű szentélyzáródással, hozzáépített sekrestyével és elé épített toronnyal. A szentély, a sekrestyéhez hasonlóan a 15. század elejére datálható. A szentélyt és a hajó hosszanti szakaszát elválasztó diadalív sarokpárkányos. A templombelsőben, a sekrestye bejárata fölött, a mennyezet éle alatt Krisztus születését ábrázoló, 15 századi gótikus falfestmények láthatóak.

Henckó:

Mindenszentek temploma. A templom a 13. század második felében épült és eredetileg Hermanháza településhez tartozott. Az épület egy kisebb, fallal körülvett magaslaton helyezkedik el, az északi oldalán egy különálló harangtorony látható, amely féltetős szerkezettel kapcsolódik a templomépülethez. A körítőfal műemléki felújítása jelenleg is zajlik. A hajó északi falán látható falképek minden bizonnyal a 14-15. században készülhettek.

Torna:

Nagyboldogasszony plébániatemplom. Az első írásos adatok a templomról 1274-ből származnak, de az eredeti templom a 12. században épülhetett. Akkor és a középkorban végig Szent Egyed tiszteletére volt felszentelve, később változtatták meg a templom titulusát Nagyboldogasszonyra. Az eredeti román templom négyzetes szentélyét elbontották és helyére épült a sokszög záródású gótikus szentély. Az utolsó Tornai 1406-ban elhunyt, sírköve megtalálható a templomban. 1420-körül a teljes szentélyt az akkori kegyúr, EzdegeiBessenyő Pál megbízásából freskókkal látták el.

2. 2023. március 18., szombat

Zsip:

13. századi temploma egy korábbi későromán objektum helyére épült, amiről archaikus, szabálytalan sokszög alaprajzú szentélye és egy szokatlan helyen, a templomhajó keleti falán lévő ablakrés tanúskodik. A román stílust képviselik a szentély ablakrései és a félkörívű diadalív. Gótikus elem az eredeti sokszögletű szentélyzáródás. Déli falában félkör alakú fülke van. A későgótikus időszakból származik a hajón kívül a templom déli kapuja, bejárata.

Süvete:

Antióchiai Szent Margit tiszteletére felszentelt 13. század közepén emelt tégla rotunda. A település közelében található a kör alaprajzú, 11 méter átmérőjű templomot Közép Európa legnagyobb rotundájaként tartjuk számon. Az utóbbi években a rotunda fokozatosan visszanyerte eredeti, román kori formáját és lassan megszabadult a későbbi átépítésektől és hozzáépítésektől. A barokk kori vakolat eltávolítása után a homlokzat tetőzet alatti félkörívekhez csatlakozó pillérei is előkerültek, valamint rekonstruálták az eredeti román ablaknyílásokat is.

Kövi:

Az eredetileg Szent László tiszteletére felszentelt, 13. század közepén minden bizonnyal egy korábbi, román kori templom alapjaira épült templom egy kisebb emelkedőn áll a település központjában. Egy egyhajós templomépület félköríves szentéllyel, toronnyal és a szentély északi oldalán sekrestyével. A templom falképei a 14. század második felére és a 15. század első felére datálhatóak. Az egyik legkiemelkedőbb motívum Szent Anna harmadmagával (Mettercia) ábrázolása.

3. 2023. április 15., szombat

Laskod:

A templomról először 1483-ban kapunk hírt. Ez a templom egy torony nélküli, hajóval, szentéllyel és sekrestyével megépített épület, amelynek még előcsarnoka (un. cinterme) is volt. kutatás során végzett régészeti feltárás felszínre hozta az eredeti, félköríves szentélyzáródást. Kiderült, hogy a hajónál keskenyebb szentély erősen beugró diadalívvel vált el a hajótól. A kutatás során a templombelsőben falképek kerültek elő. Kiemelkedő jelentőségű a déli fal Szent László-ciklusa, amelyet a XIV. század elején festhettek ugyanazok a mesterek, akik Lónyán, Csarodán, Gerényben és Palágykomorócon is dolgozhattak.

Baktalórántháza:

Néhány évvel ezelőtt még senki sem sejtette, hogy a baktalórántházi templom a környék egyik legkülönlegesebb freskóját rejti. A kis gótikus templom kívülről is nagyon érdekes, vakolat nélküli falairól a falkutatásban kevésbé járatos, de élesszemű látogató is jól tudja „olvasni” a templom történetét. Jól látható, hogy a torony és a nyugati szakasz később épült a templomhoz. A vakolat nélküli falakon megfigyelhetők az egykori támpillérek levésett nyomai: a hajón és a szentélyen is az ablakközökben és a sarkokon álltak támpillérek. Ezeknek a helyét mutatja az idomtéglából készült lábazati párkány is. A levésett téglacsonkok és a lábazati párkány tanúsága szerint támpillér volt a sekrestye helyén is, eredetileg tehát sekrestye nélkül épült meg a templom.

Ófehértó:

A falu közepén álló templom építésének idejét nem ismerjük pontosan, de az biztos, hogy a Bátoriak birtoka volt, így építtetői is a sárkányölő nemzetség tagja, talán két testvér, Lőrinc és Miklós lehettek, a 14. században. A templom déli homlokzatán, egy befalazott kapu fölötti fülkében érdekes felirat rejtőzik.

A templomokat ismerteti Dr. Prokopp Mária professor emeritus, Széchenyi-díjas magyar művészettörténész.

A Középkori Templomok Útja Egyesület, akik a térségben felkarolták a középkori templomokat mindhárom templomhoz biztosítanak helyi szakembereket, ami jelenleg egyeztetés alatt van.