A települési Hild-díjat a budapesti Hegyvidék önkormányzata, a Köztérmegújítási Nívódíjat a Hetedik Műterem Kft. nyerte el az Országos Urbanisztikai Konferencián. A délelőtti előadásokon Schneller Márton Domonkos bejelentette, hogy november 17-én, a „főváros születésnapján” tartja alakuló ülését a Budapesti Közfejlesztési Tanács. Kiderült az is, hogy a magyar város „máshogy okos”: fontos, hogy településeink és régióink valós igényeiknek megfelelően alkalmazzák az okostervezéssel kapcsolatos projekteket. 

Ma rendezték Budapesten, a Benczúr-házban a 24. Országos Urbanisztikai Konferenciát. A Magyar Urbanisztikai Társaság hagyományosan legnagyobb szakmai rendezvényén először Dr. Szabó Magdolna, az Okosváros pilotprogram koordinátora, a Civitas Sapiens Műhely munkatársa tartott előadást. Ebből kiderült: a Műhely a Digitális Jólét Program 2.0-ával együttműködve azt kívánja elérni, hogy az anyaországi és határon túli magyar települések és térségek értesüljenek az okosváros-fejlesztések lehetőségeiről, és azok megtervezésében, lebonyolításában szakértő segítséget kapjanak. Ennek érdekében pilotprojekteket indítanak, amelyek például szolgálhatnak a különböző méretű és más és más anyagi erővel rendelkező honi önkormányzatok, megyék számára fejlesztéseiket illetően. Mindeközben, hangsúlyozta Dr. Szabó Magdolna, fontos alapelv a települési, megyei önkormányzati autonómia maximális tiszteletben tartása. Szerveznek okosváros-képzést is, amelynek keretében digitális térségfejlesztési szakembereket nevelnek ki. Az előadó többször is aláhúzta a képzés és a projektek határokon átívelő jellegét: elmondta például, hogy az előző képzésen 42 határon túli hallgató vett részt.

A második előadó, Kolossa József, az Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság főosztályvezetője elmondta: tapasztalatuk, hogy az építésügy és a településszervezés hálózatos viszonyban van rengeteg más területtel. Mondandóját a pókháló-analógiával illusztrálta: ha valamit csinálunk az egyik területen, tisztában kell lennünk azzal, lépésünk milyen hatást vált ki máshol. A helyettes államtitkárság, tudtuk meg Kolossa Józseftől, jelenleg három ügyre koncentrál. Először is legkésőbb november 6-ig szeretnék az országgyűlés elé juttatni az új településrendezési törvényt. Ennek komoly hatása lesz az okosfolyamatokra is, hiszen megnyílik a lehetőség egy országos, digitalizált, jól kereshető adatbázis létrehozása előtt, amely arra hivatott, hogy megkönnyítse a különböző fejlesztésekben gondolkodó állami, helyi vagy üzleti szereplők munkáját. Egy példa: a háttérrendszer felállítása után néhány perces kereséssel kideríthető lesz, egy-egy ipari beruházás egyáltalán hol jöhet szóba a helyi szabályozási terv megerőszakolása nélkül. Ez, mondta a főosztályvezető, az alap, innen érdemes továbblépni a második fókuszterületre, arra, hogy a helyettes államtitkárság segítse a magyar településeket identitásuk megtalálásában. Nagyon lényeges, mondta, hogy a korábban általában központilag, vagy azelőtt éppen a helyi nagybirtokosok, országrészek urai által meghatározott fejlődési irányok helyett az egyes régiók, városok, falvak tisztában legyenek azzal, merre akarnak elindulni, hogyan érdemes meghatározniuk önmagukat.

A harmadik lényeges terület elérni azt, hogy a magyar városok okosan használják a különféle okosrendszereket. Az okosváros ugyanis, figyelmeztetett Kolossa József, elsősorban – mint egy későbbi hozzászólásból kiderült, az Egyesült Államokban 3000 milliárd dolláros – üzlet. Az okosmegoldások gyártói és forgalmazói azt tartják szem előtt, hogyan értékesíthetik termékeiket, a települések érdeke ezzel némileg ellentétes: nekik azt kell tudniuk, mire van szükségük valójában. A főosztályvezető szemléletes példával érzékeltette a különbséget: lehet, hogy az EU a nagy cégek nyomásának engedve a zenélő okospadok beszerzésére ír ki pályázatot, ám ez a legritkább esetben felel meg a valós igényeknek egy-egy településen. Határozott szándékuk elkerülni, hogy – amint korábban úton-útfélen termálfürdők épültek, mert erre volt forrás – a jövőben fölösleges okosalkalmazások árasszák el az országot. Ez, mondta Kolossa József, valóban nagy okosságot kíván a döntéshozóktól.

A helyettes államtitkárság középtávon azt is szeretné elérni, hogy a megyék helyi bástyákként működjenek: megyei szinten álljon rendelkezésre az a várostervezési, településfejlesztési tudás, amelyre a kisebb településeknek szüksége lehet.

A harmadik előadó, a Budapestért és a fővárosi agglomerációért felelős helyettes államtitkár, Schneller Márton Domonkos volt. Mint mondta, a legendás Fővárosi Közmunkák Tanácsa mintájára felálló Budapesti Közfejlesztési Tanács november 17-én, a főváros születésnapján tartja alakuló ülését. Óvott attól, hogy a helyi szereplők úgy érezzék, ha az állam fejleszt a városban, azzal helyi jogköröket, hatásköröket csorbít. Hiszen, mondta, Budapest a nemzet fővárosa, és az, hogy jelenleg önálló államtitkárság foglalkozik a fejlesztésével, egyfelől példa nélküli, másfelől jól jelzi a kérdés prioritását.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: határozott céljuk, hogy a szakmai és civil szervezetek és a városlakók bevonásával hozzák meg döntéseiket, ezért széles körű és mélyreható párbeszédre törekszenek mindenkivel, aki bármilyen módon érintett lehet a főváros fejlődésének alakulásában. Az egyik fórum, amelyen bárki hallathatja hangját és elmondhatja véleményét, az államtitkárság a közeljövőben erre a célra létrehozott honlapja lesz.

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, amelyből – illetve az ahhoz kapcsolódó hozzászólásokból – kiderült: a Magyar Urbanisztikai Társasághoz kötődő szakemberek nem kis része egyelőre szkeptikusan tekint az elhangzottakra, és kíváncsian várja, mindezek miként érvényesülnek majd a gyakorlatban.

A délelőtt lezárásaként átadták a települési Hild János-díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat. Előbbit a budapesti Hegyvidék önkormányzata, utóbbit a Hetedik Műterem Kft. kapta (a soproni Várkerület megújításáért).

A 2018-as Hild-díj pályázatra három pályázat érkezett be. A bíráló bizottság – a Magyar Urbanisztikai Társaság mindenkori elnöksége – Budapest Főváros XII. kerületének pályázatát tartotta méltónak a díjra.

Hegyvidék Budapest egyik legkedveltebb kerülete, mely épített és természeti adottságait kihasználva biztosít kiváló lakó- és pihenőkörnyezetet, valamint intelligens szolgáltatásokat. A kerület fejlesztésén meglátszik az, hogy jól priorizál az egyes kihívások között és világos fejlesztési térségeket, tengelyeket jelöl ki, és e területek fejlesztéséhet ragaszkodva, a felmerülő új szempontok és lakossági visszajelzések fényében folyamatosan korrigálva és javítva végzik a fejlesztéseket.

A Köztérmegújítási nívódíj nyertese 2018-ban a Hetedik Műterem Kft. a soproni Várkerület megújításáért.

A 2015 novemberében átadott új közterület az elmúlt években bizonyította, hogy a Szabó Levente és a Hetedik Műterem Kft. által megálmodott rekonstrukció működőképes. A Várkerület Sopron emblematikus helye, amely azonban az ezredfordulóra már alig valamit mutatott középkori arculatából. A Hetedik Műterem Kft. feladata volt, hogy ezt az értékes közteret „visszaadja” Sopron városának.

Dicséretben részesült ezenkívül Kiskörös város önkormányzata, valamint a BKK Zrt. a budapesti Széll Kálmán tér megújításáért.