A 2014. évi települési Hild János-díjon rekordszámú, 8 település indult el, hogy szakmai oldalról megmérethesse sokéves, vagy több évtizedes stratégiai városfejlesztési tevékenységét. A díjra jelentkező önkormányzatok nagyobb, és sikeresebb részéről elmondható, hogy bár a település tervszerű, céltudatos és összehangolt fejlesztésben jelentős szerepet játszott az EU-s források követelményrendszere, az integrált stratégiai gondolkodás, az akcióterületekre fókuszált összehangolt cselekvés késztetése, nem az elmúlt években kezdték el az ilyen munkát, hanem a legtöbbször többé-kevésbé két évtizedes kitartó és következetes tevékenységsort mutattak a beadott pályázati anyagok.

A Hild János-díj küldetése, hogy olyan településeket állítson példaértékűvé, amelyek esetében a stratégiai gondolkodás nem pusztán városépítészeti szempontból kiváló, hanem a társadalmi igények magas szintű kielégítésének helyi szinten jelentkező követelményei, a gazdasági fenntarthatóság szélesen értelmezett kritériumai is kiváló minőségben jelennek meg. A színvonalas pályázati anyagok nagyobb részének jellemzőjeként kiemelendő, hogy a több éves, esetleg évtizedes kemény munka meghozta gyümölcsét és a díj elnyeréséhez vezette az érintett településeket.

Az induló önkormányzatok igen magas szintű munkája, a nagy számban jelentkező kiváló teljesítmények miatt a MUT Elnökségének tagjait tömörítő zsűri úgy döntött, hogy – bár a díjak számában a kiírás kötöttségeit figyelembe kellett vennie –, új elismerési formaként a Hild-díj több mint négy évtizedes történetében dicséretben részesített három várost, azokban a pályázati szegmensekben, ahol a pályázók nagyobb száma miatt a legnagyobb volt a jelentkezők aránya. Szintén a beérkezett pályázatok megoszlása miatt a zsűri a középső kategória lakosságszámának felső határát 20.000 fő helyett 30.000 főre módosította.

A tervek közül a bíráló bizottság azokat a pályamunkákat tekintette a díjra, vagy dicséretre érdemesnek, amelyekből kiderült, hogy a hosszú időn át tartó stratégiai tevékenység nem pusztán városépítészeti szempontból kiváló, hanem a társadalmi igények magas szintű kielégítésének helyi szinten jelentkező követelményeit, a gazdasági fenntarthatóság szélesen értelmezett kritériumait is kiváló minőségben elégítette ki.

A Bíráló Bizottság döntésének értelmében a 2000 fő alatti települések kategóriájában Budajenő, a 2000-30000 fő közötti települések közül Nagykőrös, a 30000 fő fölötti lélekszámú települések közül pedig Vác vehette át a rangos díjat. Dicséretben három települést Sárvárt, Veszprémet és Szegedet részesített a Bizottság.

A díjat Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke adta át a települések képviselőinek, a települések munkájának méltatását Ongjerth Richárd a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont ügyvezető igazgatója olvasta fel. Az ünnepélyes díjátadásra a Magyar Urbanisztikai Társaság XX. Országos Urbanisztikai Konferenciájának helyszínén a Kesztyűgyár Közösségi Házban került sor, amely ékes példája a konferencia során is elemzett és manapság nagy érdeklődésnek örvendő közösségi tereknek.

---

DÍJAZOTTAK LAUDÁCIÓJA

A 2.000 fő alatti települések kategóriájában Hild János-Díjban részesült

Budajenő Község Önkormányzata
Budajenő fejlesztése a helyi szinten értelmezett, jó értelemben vett polgári akarat. A kicsi közösség saját fejlesztésében kiválóan menedzseli dédelgetett helyi értékeit, ügyes akciókkal, okos döntésekkel javítva az agglomerációs községnek a társaihoz hasonlóan egyáltalán nem egyszerű helyzetét.

A szinte szokásosnak mondható, gondosan megkomponált lakóterületi fejlesztések mellett a helyi értékekkel való gondos gazdálkodás határozza meg a település fejlődését, vonzerejének, sajátos karakterének húzóerőként való hasznosítását. A más települések számára is jó példaként felmutatható szervezeti megoldások – pl. a rendszeres lakossági kommunikáció, az együttgondolkodás, a civil szférával való kiváló kapcsolat – mellett a példamutató szakmai munka, a Műemléki Tervtanács, az ország szakmai élvonalának foglalkoztatása, és nem utolsó sorban az örökségvédelmi múltú, a szakmai közéletben is aktív, nagy tapasztalattal és kapcsolati hálóval rendelkező főépítész, dr. Mátéffy Anna töretlen lelkesedése kiemelkedő szerepet játszik abban, hogy a kiváló adottságokkal rendelkező kistelepülés példamutató fejlődési utat járhasson be.

A 2.000-30.000 fő közötti települések kategóriájában Hild János-Díjban részesült

Nagykőrös Város Önkormányzata
Nagykőrös számos olyan közigazgatási, szolgáltató, oktatási, egészségügyi és kulturális funkcióval bír, amelyek a környék településeit is kiszolgálják. A város fejlesztésében a beruházások jelentik a gazdasági élet motorját, a fejlődés hosszútávú biztosítékát, amely kihat a gazdasági élet összes szereplőjére. A település idegenforgalmi vonzerejét a természeti értékek és a régi korok műemlékei, kultúrtörténeti értékei, valamint a fejlesztések által megújított terek jelentik, amelyek a jövőben az egészségturizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt a település kitörési pontjait biztosítják.

Az „érték értéket vonz” elv alapján felépített fejlesztési stratégia nyomán széles társadalmi egyeztetéssel valósultak meg az elmúlt évtizedben a legfontosabb gazdaság-ösztönző, zöldterület-gazdálkodási, műszaki infrastrukturális és köztér-rehabilitációs beavatkozások, amelyek nyomán a város dinamikus fejlődése mintát adhat más középvárosok számára is.

A szakmában korábban számos vita folyt a középvárosok fejlesztéséről, azok szerepéről, lehetőségeiről; Nagykőrös jó példaként elől járva sokat segíthet az ilyen viták eldöntésében, bizonyítva, hogy az emberközeli léptékű városok prosperitása tartós és összehangolt munkával példamutatóan biztosítható.

A 30.000 fő feletti települések kategóriájában Hild János-Díjban részesült

Vác Város önkormányzata
Vác városfejlesztési koncepciójának az általános alapelve az, hogy a város lakható, barátságos, szép és egészséges legyen. Ennek érdekében a jövőkép az, hogy Vác hangulatos, nyitott város, a Dunakanyar bal partjának szellemi, kereskedelmi, ipari és idegenforgalmi város legyen.

A tervekben megfogalmazott célok teljesítése az elmúlt tizenöt évben szakmai vitáktól, ellentmondásoktól nem mentesen, de töretlenül, mintaszerű következetességgel folytatódott, úgy, hogy közben a város jelentős lépéseket tett az 1997-ben megfogalmazott célok eléréséért.

A tervszerű fejlesztésen belül megváltozott a regionális kapcsolatrendszer, a közszolgáltatási rendszer, a gazdaság, és – természetesen a közlekedés, a közművek hálózata is. A koordinált városfejlesztés nyomán ma úgy látszik, az elmúlt 15-20 év egyértelműen eredményes volt Vác fejlesztésében, és még a vitatott megoldások is olyan nem várt eredményekkel jártak, mint a Közterület-megújítási Nívódíj megalapítása.

Az elmúlt huszonöt év fejlesztései természetesen nagyrészt ma is őrzik a korábbi legendás főépítész keze nyomát, és kívánjuk helyébe lépett utódjának, hogy legalább olyan sikeres legyen Vácon, mint elődje, Philipp Frigyes volt.

A Hild János-Díj Bíráló Bizottságának dicséretében részesült

Sárvár Város Önkormányzata
Sárvár azon települések közé tartozik, ahol látszik a folyamatosság a stratégiák kialakítása és megvalósítása terén. Az így meghatározott fejlesztési irányok, a turizmusfejlesztés, az egészségügyi és sportcélú beruházások, a város közlekedési hálózatának, tömegközlekedésének fejlesztése, a nevelési, oktatási létesítmények felújítása, a közműfejlesztés és rekultiváció mind-mind szerves részét képezték annak a közös munkának, amely a kommunikáció, a partnerség és a társadalmi részvétel eszközeivel érte el az elismerésre méltó eredményeket.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata
Veszprém beruházásainál a jelenkor elvárásainak megfelelő szemlélet tükröződik, de ezzel párhuzamosan a város kiemelten kezeli a meglévő épített és természeti értékeivel való bölcs gazdálkodást. A 2002-ben elfogadott átfogó tervekkel foglaltakkal összhangban, Veszprém prioritásként kezeli a történelmi belváros és a várhegy környékének többirányú, kulturális és idegenforgalmi célokat is szolgáló feltárási pontjainak, irányainak fejlesztését. Emellett kitüntetett szereppel bír az egyes meglévő városszöveti elemek egybekapcsolása, úgymint a belváros – az idén a Köztér-megújítási pályázaton dicséretben részesült – komplex rekonstrukciója, a panel technológiával épített lakótelepek kulturáltabbá, zöldebbé és emberléptékűvé formált rehabilitációja, valamint a város közvetlen közelében elhelyezkedő volt repülőtéren, az egyetem szellemi kapacitását felhasználó tudományos és technológia park, illetve egyetemi campus kialakítása, megteremtve mindezekkel az európai értelemben vett élhető város feltételeit.

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata
Szeged Önkormányzata hosszú évek óta tervezetten, meghatározott stratégia mentén hajtja végre fejlesztési beruházásait. Ennek a koncepciónak – a gazdaság és infrastruktúrafejlesztés különféle programjai mellett – markáns és látványos elemei a különféle köztérmegújítási beruházások, ahol a város az elsők között nyerte el a köztérmegújítási nívódíjat a Szent István tér megújításával, és a Dugonics tér és Árpád tér felújításával 2014-ben is kiérdemelte a bíráló bizottság dicséretét. A tudatos és előrelátó városfejlesztési munkáról tanúskodik az is, hogy Szeged volt a magyar helyszíne az EUROPAN nemzetközi pályázat 11-ik fordulójának.

Gratulálunk minden pályázónak!