Hétfő hajnalban, 55 éves korában elhunyt Csontos János József Attila-díjas költő, író, újságíró, építészeti publicista.
Csontos János méltósággal viselt, súlyos betegség következtében hunyt el. Temetéséről később intézkednek.
Csontos János az írószövetség választmányi tagja, az NKA Szépirodalmi Kollégiumának kurátora volt, alapítója a Határ, a Folyam, a Magyar Napló új folyama és a Nagyítás című irodalmi lapoknak. Újságíróként dolgozott a Hajdú-Bihari Naplónál, az Esti Hírlapnál, a Magyar Nemzetnél, a Duna Televíziónál és a Magyar Időknél.
Csontos János 1962. június 12-én született Ózdon. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika-fizika, majd magyar-francia szakán tanult, 1988-ban diplomázott. Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló munkatársa volt. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője, 1994-től 2009-ig a Magyar Nemzet publicistája, majd főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője is volt. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot. 2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa.
Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007-2010), az Építészet XXI (Duna Tv, 2011) című televíziós magazinokat, rendezője volt a Tizenkét kőmíves építészeti beszélgetéssorozatnak, amelyet húga könyv formájában is közreadott. Csontos János építészeti közélet iránti elkötelezettségét jól példázza egy neki címzett fiktív levélrészlet is, amely a Tervlap.hu hasábjain jelent meg tavaly nyáron:
Másfél évtizeddel később, amikor eléd állok, hogy „Hugi [Csontos Györgyi], megálmodtam egy remek címet, Tizenkét kőmíves, kortárs építészeti portréfilmek lennének tizenkét nekifutásban” – kategorikusan elhajtasz: „Tesóm, foglalkozz inkább a saját céheddel, az írókkal – engem itt ismernek…” (Tíz év múlva megfogadom a tanácsodat: ez lesz majd az Írókorzó.) Fél év sem kell, hogy visszasomfordálj: „Tesóm, csináljuk meg mégis, de egyszerűen nem bírok tizenöt alá menni…” „Ha találsz olyan dévai népballadát, amiben tizenöt kőmíves szerepel, nem bánom” – csillantom meg legendás kompromisszumkészségemet. A tizenkét epizódból öt év alatt végül harminchat rész lesz, film- és könyvszéria, valóságos intézmény. Később ebből doktorálsz a pécsi egyetemen; még az e-mail címedben is az szerepel, hogy DLA.
Irodalmi tárgyú filmeket is készített. Tagja volt a Magyar Filmakadémiának, a Tokaji Írótábor és a Publishing Hungary kuratóriumának is. Újságíróként, publicistaként a Pethő Tibor-emlékérem, a Szellemi honvédelemért díj, a Csengery Antal-díj és a Bertha Bulcsú-emlékdíj birtokosa volt. Irodalmi munkásságát a 2015-ben odaítélt József Attila-díjon túl a Tokaji Írótábor Kishordó-díjával és Quasimodo-különdíjjal ismerték el. Építészeti újságíróként, filmesként a Kós Károly-díjat, az Ezüst Ácsceruzát, a Dercsényi Dezső-díjat és a Magyar Urbanisztikáért díjat is elnyerte.
Forrás: MTI