Fohl Károly 1950-ben született Pécsett, általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. Az egész életpályájára meghatározó tudást és az építész szakmagyakorláshoz fontos pontosságot a pécsi technikumi tanulmányai alapozták meg. Diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerezte. Az egyetemen ismerkedett meg feleségével, akivel egész életében igazi társkén élt és dolgozott, munkájával maradandót alkotva. 

Fohl Károly 1974-ben költözött Egerbe. Kivitelezőként kezdett, majd építész tervezőként dolgozott a Tanácsi Építő és a Tanácsi Tervező Vállalatnál. Sok megépült színvonalas épülete között voltak középületek, társasházak ipari épületek és családiházak. Munkája mellett néhány évig szakközépiskolában is tanított épületszerkezettant és tervezés alapjait. Mindig volt ideje és segítő figyelme a fiatal kollégák munkájának segítésére, értékes tanácsai biztos szakmai tudásán alapultak.

A tervező vállalat megszűnése után településtervezőként is szerzett gyakorlatot, majd 1995 után az Egri Építész Irodában végleg elkötelezte magát a településtervezési szakterülettel. 2001 óta mint vezető településtervezői jogosultságú építész dolgozott közösen feleségével Visnyei Györgyivel. Sok Heves megyei település és Heves város komplett településrendezési terve, Gyöngyös, valamint Eger Megyei Jogú Város több városrésze szabályozási tervének elkészítése fűződik a nevükhöz. Terveikben tetten érhető az egymást kiegészítő településtervező és épület tervező szaktudás. Munkájukat a Heves Megyei Építészkamara 2013-ban „Heves Megye Építészetéért” életműdíjjal jutalmazta.

Alapító tagja az „Egri Építész Kör”-nek és az Egri Művészklubnak. 1985-ben lett tagja a Magyar Építőművész Szövetségnek, 1997-ben a Magyar Urbanisztikai Társaságnak. 1986 óta számítottak szakértelmére városi, megyei, területi tervtanácsokban, szakértői bizottságokban.

Munkássága kapcsán a szakma kiváló ismeretén túl meg kell emlékezni emberi magatartásáról, a feladathoz való hozzáállásáról, kimagasló kompromisszumkész tárgyaló képességéről. Ezek azok a jellemzők, amiket megőrzünk emlékezetünkben, és példaként emlegetjük azoknak, akik nem ismerték őt.

Talán kevesen tudják, hogy Karesz szenvedélyesen szerette a zenét, életének volt olyan pillanata mikor kishíján a csellót választotta munkaeszközének. Kiváló énekhangja, melyet a szakmai konferenciákat követő baráti összejövetelek együtt éneklése során ismerhettünk meg fülünkben visszacseng.

Jó hangulata, karakteres nevetése emlékezetünkben megmarad.

Isten nyugosztaljon „Csurli” bácsi.

Eger, 2017. 06. 22.

Rátkai Attila

Főépítész