Már azon töprengtek azok, akik szerették, hogy hogyan szerezzenek neki örömöt közelgő kerek születésnapja alkalmából, amikor megérkezett a szomorú hír: András végleg eltávozott körünkből. Nagy veszteség érte nemcsak a szakmát, hanem személy szerint azokat is, akik közel álltak hozzá…
Berczik András 1924. november 23-án született Budapesten. 1943-ban érettségizett, de felsőfokú tanulmányait már csak munka mellett tudta folytatni, mivel közbe jött a világháború. 1947-ben végbizonyítványt szerzett a Pázmány Péter Tudományegyetem Jog és Államtudományi Karán, majd 1963-ban, az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Mérnöki Karán vette át az út-, vasút- és alagút-építési szakos mérnöki diplomáját.
Első munkahelye a BSzKRt. volt (1944-49 között), ahonnan az akkor alapított Budapesti Városrendezési Intézethez került. Ott, illetve e vállalat jogutódjánál, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál (BUVÁTI) először tervezőként, 1951 után szakosztályvezetőként, majd 1964-től kezdődően a Közlekedés- és közműtervezési osztály vezetőjeként dolgozott 36 éven keresztül egészen 1985 évi nyugdíjba vonulásáig. Ezután a METROBER alkalmazásában tevékenykedett szakértőként 1991-ig.
A BUVÁTI-ban Budapest és agglomerációs övezetének közlekedésfejlesztési kérdéseivel foglalkozott. Személyes tervezési munkái közül talán az általános rendezési tervek közlekedési munkarészei, a budapesti metróhálózat kialakítása és felülvizsgálata, az ezekkel összefüggő felszíni tömegközlekedési hálózatok közlekedésfejlesztési tervei említhetők kiragadott példaként.
Széleskörű szakmai tevékenységét még felsorolni is nehéz. Ezen a helyen azonban mindenképpen megemlítendő, hogy a MUT alapító tagja, két választási időszakon keresztül elnökségi tagja, rendezvénybizottságának vezetője, a nemzetközi kapcsolatokkal megbízott főtitkárhelyettese és az International New Towns Association végrehajtó bizottságának tagja volt. Ezen túlmenően tagja volt az MTA Településtudományi Bizottságának 1973-90 között és másodállásban rendszeresen oktatott nappali és szakmérnök hallgatókat a BME Építész Karán, valamint a MUT Mesteriskoláján is. Alapító tagja volt a Közlekedéstudományi Egyesületnek is, ahol 1957-61 között főtitkár helyettesként is tevékenykedett.
Hat évtizedes szakmai tevékenysége során számos cikket, tanulmányt tett közzé – többek között – a „Közlekedéstudományi Szemle”, a „Városépítés” és a „Városi Közlekedés” hasábjain. – Társszerzőként, szerkesztőként közreműködött a „Városi közlekedési kézikönyv”, a „Metró kézikönyv”, az „Urbanisztika 2000.” c. tanulmánykötet, valamint a „Városépítéstan” c. egyetemi tankönyv megírásában. A”Városi Közlekedés” c. szaklapnak 1968. évi megalapítása óta szerkesztőségi tagja, rovatvezetője, 1996 – 2011 között szerkesztője volt.
Szakmai tevékenysége elismeréseként több miniszteri kitüntetést követően 1975-ben Hild János érmet (MUT), 1984-ben Reitter Ferenc díjat (Főváros), 2000-ben Jáky József díjat (KTE), 2000-ben Palóczi Antal díjat kapott. Emellett a felsőoktatásban végzett munkáját a BME „c. egyetemi docens” cím adományozásával ismerte el, a KTE „örökös tag” címmel jutalmazta, és 2004-ben a Magyar Mérnöki Kamara „tiszteletbeli tagja” lett.
Berczik András egész életében azon munkálkodott, hogy szeretett fővárosa, Budapest minél korszerűbb, szebb legyen és – bár szűkebb szakterülete a közlekedésfejlesztés volt – minden javaslatánál a főváros érdekeinek egészét tartotta szem előtt komplex szemléletével.
Emlékét szeretettel megőrizzük, de nagyon fog hiányozni!
Erdélyi Zsófia