„Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok” program keretében a MUT Környezetesztétika Tagozata 2019. június 4-i összejövetelén a budapesti Duna-part megújítási folyamatával ismerkedhettek meg a (szép számban megjelent) érdeklődők.
Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze röviden felvázolta azokat a keretfeltételeket, amelyekben a Duna-part tervezése jelenleg folyik. Kiemelte, hogy mindkét projekt – a pesti oldal „Rak Park” és a budai oldal „Duna-Buda” projektje – azt a célt szolgálja, hogy a Dunát közelebb hozza a benne élők és az idelátogatók számára. A megvalósítás tekintetében mindkét projekt szakaszolható, jól ütemezhető, lehetővé téve, hogy a megvalósulás racionálisan, átlátható költségkeretek között valósuljon meg.
A tervezést generáltervezői feladatként ellátó és szervező Korzó Tervezési Stúdió vezető tervezője, Grabner Balázs előadása ismertette a pesti Duna-part tervezési folyamatát és a még tervezés alatt álló budai Duna-part esetében, azt a pályázati anyagot, amellyel a területre kiírt pályázatot megnyerték. A pesti oldal terve, három jól elkülönülő szakaszra bontható: a Margit-hídtól a Lánchídig tartó (a Széchenyi teret is magában foglaló) id. Antall Józsefről elnevezett rakpartot délről az Erzsébet hídig tartó Jane Haining rakpart, majd a Szabadság hídig tartó Belgrád rakpart követi. A különböző partfal-kiképzésű rakpartok – forgalomszervezés tekintetében átláthatóbb rendszerben – továbbra is lehetővé teszik a 2×1 sávban haladó közúti forgalmat. Zöldfelületeik az adottságoknak megfelelően különböző karakterisztikával kerültek tervezésre. A tervezett sétányok és kiteresedő zöldfelületek magas minőségi kivitelben tervezettek, és világvároshoz méltó tartózkodási helyekkel gazdagítják a fővárost.
A Buda-Duna projekt díjnyertes pályázatában igyekeztek a Dunával nem közvetlen, de látványkapcsolatban lévő tereket is a Duna-partot kísérő zöldfelületi-rendszer eddiginél szervesebb részévé tenni.
A tagozati ülésen résztvevők kérdései és hozzászólásai a szakaszolhatósággal, a műemléki és világörökségi helyszínek illeszkedési problémáival, illetve a főváros e területekkel szerves kapcsolatban lévő közeli területeinek fejlesztési elképzeléseivel foglalkoztak. A résztvevők reményüket fejezték ki, hogy a megvalósítás gondjai nem söprik el azokat a minőségi kvalitásokat, amelyek a megbízó és a tervező eredeti célja szerint jellemezték a Dunát kísérő projektek tervezési folyamatát.
Gerzánics Annamária
programfelelős