Fórum
Név:
Jelszó:

Keresés
Tagozatok


Főoldal


Nagykanizsa megyei jogú város és az Országos Főépítészi Kollégium 2000-ben megalapította AZ ÉV FŐÉPÍTÉSZE DÍJ -at, elismerve ezzel a főépítészi tevékenységet, az önkormányzati, állami (területi) főépítészek munkáját.


Krakkó város és a Lengyel Építész Szövetség Krakkói Tagozata nagy tisztelettel teszi közzé felhívását a Krakkói Nemzetközi Építészeti Biennálé pályázatain való részvételre. Ebben az évben a Biennálé (MBA KRK 2017) Október 12-13-án a krakkói ICE Kongresszusi Központban kerül megrendezésre. A Biennálé kurátora Grzegorz Stiasny lengyel építész, építészeti kritikus. A nyolc építészből álló nemzetközi bírálóbizottságban a lengyel, olasz és finn tagok mellett a magyar építészeket Wesselényi-Garay Andor a Magyar Építőművészek Szövetsége delegáltja képviseli.


Páli Zsuzsanna okleveles építészmérnök, Dunaújváros és Székesfehérvár Megyei Jogú Városok, valamint Fejér megye korábbi főépítésze 2013-ban „FŐÉPÍTÉSZI ÉLETMŰ DÍJ”- at kapott a közigazgatásban, az önkormányzatok érdekében kifejtett kimagasló, példaértékű, magas színvonalú megyei és városi főépítészi munkájáért, melyet lelkiismeretesen, a köz szolgálatáért felelősséggel látott el; teljes főépítészi/építészi munkásságával példát adott a harmonikus, értékelvű településfejlesztés-rendezés humánus, szakmailag elkötelezett útjáról.
2017. május 12-én, hosszas betegség után távozott el közülünk.


Második alkalommal került átadásra a Pest Megyei Építész Kamara általa alapított Wéber Antal-díj. A magyar műépítész nevét viselő díjjal a kiemelkedő alkotói tevékenységet folytató pest megyei kamarai tagsággal rendelkező szakmagyakorló munkáját kívánja elismerni a Kamara.


Wéber Antal a XIX. századi magyar építészet meghatározó építész egyénisége, Ybl Miklós pályatársa. Neoreneszánsz építészete a reneszánsz mélyen átgondolt újraértelmezése. Magántanítóként, majd az építészeti közélet jeles tagjaként komoly figyelemmel fordult a felnövekvő szakmai generációk felé. Munkásságát a minőség és a szakmai közéletben végzett áldozatos tevékenysége emelte ki a korabeli átlagból.


A győri barnamezők hasznosításának lehetőségeivel foglalkozó esemény első előadója Aczél Gábor volt, aki francia és magyar jó példákat mutatott be a barnamezők hasznosításáról. Lille városában például egy üzem található a belvárosban, melyet egy magas színvonalú high-tech inkubátorházzá alakítottak át. Párizsban pedig az egykori vágóhídból tudományos és művészeti központ lett, amiben helyet kapott többek között a filharmonikusok székháza, a tudományok háza, és egy mozi is. A hazai jó példák között szerepelt Budapestről a Millenáris park, a Graphisoft Park (Óbudai Gázgyár), és a Máriássy Ház (Egykori borjúvásárcsarnok), Mosonmagyaróvárról pedig a Futura Élményközpont.




Pannonhalma Város Önkormányzata, a Pannonhalmi Bencés Főapátság, és a Széchenyi István Egyetem együttműködésében 2017.07.10 – 2017.07.16. és 2017.07.17 – 2017.07.23. közt kerül megrendezésre a III. Pannonhalma Campus, a július 10-ei héten magyar, a július 17-ei héten angol nyelven.



A Magyar Urbanisztikai Társaság pályázatot hirdet főiskolák és egyetemek urbanisztikai és ahhoz kapcsolódó témájú szakirányán végző alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók kiemelkedő szakdolgozatainak/diplomaterveinek díjazására.

Határidő: 2017. október 31. 


A REVEAL projekt alapvetése, hogy az épített örökségnek, a műemlék-felújításoknak és fejlesztéseknek gazdasági és társadalmi hatásai vannak. Bár Magyarországon erre eddig kevés kísérlet volt, ezek a hatások feltárhatók, mérhetők, számszerűsíthetők. Továbbá, megfelelő örökséggazdálkodási gyakorlattal a pozitív hatások fokozhatók. A REVEAL projekt a mérési módszer hogyanjára kereste a választ, illetve egy, a helyi közösség bevonásával megvalósuló műemlék-helyreállítással hozott létre egy új örökséggazdálkodási modellt. 



A Magyar Urbanisztikai Társaság és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület meghirdeti a Köztérmegújítási Nívódíj 2016 pályázatot. A Nívódíjat az arra érdemesnek talált megújult közterek nyilvános pályázat keretében nyerhetik el.

A pályázat beadási határideje 2017. június 20. 12:00 óra, munkanapokon 9.00 és 15.00 óra között a MUT Titkárságán (1094 Budapest, Liliom u. 48.).


A Magyar Urbanisztikai Társaság Elnöksége az Alapszabály 11.3. pontja alapján

ÉVES KÖZGYŰLÉST tart

2017. május 26-án 12:30 órakor a MUT székházának nagytermében (1094 Bp. Liliom u. 48.) és erre a MUT minden tagját meghívjuk.

Mivel az Alapszabály 11.7. pontja szerint a Közgyűlés akkor határozatképes, ha az érvényes szavazati joggal rendelkező tagok többsége jelen van, határozatképtelenség esetén a közgyűlés megkezdését

2017. május 26-án 13:00 órára halasztom.

A határozatképesség hiánya miatt elhalasztott és másodszorra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.


Lezajlott a MUT Győr-Moson-Sopron megyei Területi Csoport tisztújító taggyűlése!


Körmendy Imre: Város, hallod-e magadat?

A település hangjai, mint a helyi identitás része

 

A világháló kiépülésével és elterjedésével (távmunka országokon, sőt földrészeken át) az a téveszme jelent meg (urbanista szakmai körökben is), hogy a „hely” elveszti jelentőségét, s a Földön egy világfalu épül ki, sőt talán pontosabb lenne a planétánkat betöltő tanyarendszerről beszélni. Ez a „szenzációs” előrejelzés alig egy évtized alatt semmivé foszlott.


"Milyen lesz a jövő városa? Miért nem jó, ha a tervező egyedül álmodik, és hogyan lehet az embereket a közös cselekvésre rávenni? Ez a közösségi tervezés lényege, állítja Alföldi György egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszékének vezetőhelyettese, valamint a MUT alelnöke."

Paulik Katalin írása 


Az egyéni Hild János-díj célja

A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről nevezte el a Hild János-díjat, amelynek egyéni változatát az urbanisztika terén elért kimagasló személyes elméleti és gyakorlati szakmai teljesítmények elismerése érdekében adományozza.


"Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszerváltozás óta éppen a meglévők fejlesztésére, megóvására nem jut elég idő, hiszen a hivatalos figyelem elsősorban a modern építészet jobb-rosszabb alkotásaira fókuszál. Értéknek az új, a soha nem volt számít. A modernség „fertőzésének” tekinthető, hogy számos építészünk csak kontrasztokban tud gondolkodni. Vagyis azért, hogy a jelen nyomát otthagyja a városképen, olykor sokáig eleminek tartott szabályokat rúg fel: alacsony házak közé magasat emel, a hagyományos házak zárt sorát megtöri, így téve „izgalmasabbá” egy-egy közterület jellegét." 


Idén is megrendezésre kerül az ECTP-CEU konferenciája június 27-29-ig Párizsban.
Témája a városok olimpiai és paralimpiai tapasztalatai, lehetőségei.
Urbanisztika, társadalmi kohézió, kormányzás, értékek-identitás-imidzs, környezetvédelem és gazdasági versenyképesség megközelítésből várják a szervezők a jelentkezéseket április 15-ig.


Hetekkel ezelőtt az Építészfórum szerkesztő asszonya kért tőlem egy írást az olimpiáról, a budapesti pályázatról, annak településfejlesztési kérdéseiről. Akkor nemet mondtam, most meg, amikor már minden jel szerint nem aktuális, akkor írok valamit. Írok ez ügyben, mert meggyőződésem, hogy a kudarcok is javunkra válhatnak, s a kárba ment terveknek is lehet gyümölcse.


"Budapest első felhokarcolója épülhet fel Lágymányoson, ahol Garancsi István cége egy 120 méter magas toronyra szerzett jóváhagyást. Finta József építész úgy véli, nem ördögtol való az ötlet, Körmendy Imre, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke szerint viszont igen."

Vita a felhőkarcolókról a Heti Válaszban. 


Az 50 évvel ezelőtt alakult országos szervezet, a MUT, és a 25 éves  Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület együttműködése eseti jellegű, ill. alkalomszerű volt az elmúlt időszakban. Vezetői korrekt, kollegiális viszonyt ápoltak, és konkrét ügyekben segítették a társszervezet működését. A kettős tagság mindkét fél részéről elfogadott volt, többen éltek is vele.

 


Előző Következő