Nemrégiben jelent meg a Részvételi Tervezés és Fejlesztés Nemzetközi Chartája (International Charter for Participatory Planning and Development), mely munka a városi és regionális tervezésben tevékenykedő vezető intézmények és szakemberek közös erőfeszítésének eredménye. A 2024 novemberében elfogadott dokumentum olyan elveket irányoz elő és olyan iránymutatásokat vázol fel, amelyek célja a társadalmi részvétel tervezési folyamatokba integrálásának erősítése.
A Charta szerkesztői között megtalálható a European Council of Spatial Planners (ECTP), melynek magyarországi tagja a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT), ezen kívül többek között a Territoire Europe és a The Bartlett, UCL a Habitat Professionals Forum nevében, az Association of Urbanistic Jurisprudence (AUJ-CJUR), a Consortium for Sustainable Urbanization (CSU), valamint az Eastern Regional Organization for Planning & Human Settlements (EAROPH). Ez a dokumentum az ENSZ HABITAT Program (UN-Habitat) állandó szakmai fórumának publikációja, amely már a 1970-es évek óta az ENSZ településekkel foglalkozó állandó programjaként működik. A HABITAT Program célja a fenntartható városfejlesztés előmozdítása és kutatásai, projektjei és szakpolitikai tanácsadásai révén világszerte azon dolgozik, hogy mindenki számára biztonságos és élhető városok jöhessenek létre.
A Charta a részvételi tervezési gyakorlatok előmozdítását célozza meg azáltal, hogy hangsúlyozza a polgárok, a közösségi szervezetek és a szakemberek szisztematikus bevonását a döntéshozatali folyamatokba. Ebben az értelemben a részvétel a helyi ismeretek, az őszinte és nyílt párbeszédek és a széles körű konzultációk beépítését jelenti a területi tervezésbe, ezáltal növelve a városfejlesztés legitimitását, fenntarthatóságát és alkalmazkodóképességét. A jelenlegi kezdeményezés egyik legfontosabb előzménye az ECTP saját, 2015-ös európai chartája a részvételi demokráciáról (European Charter on Participatory Democracy), amely elsőként járult hozzá a tervezési folyamatban a bevonás, az átláthatóság és az elszámoltathatóság alapvető normáinak megállapításához. A nemzetközi charta ezen a kialakult alapelvekre építve egy megújult keretet kínál, amely összehangolja a szaktudást a demokratikus részvétellel, annak érdekében, hogy világszerte támogassa a megfontolt, méltányos és fenntartható városfejlesztést.
A dokumentum két fő részből áll. Első szakasza a városi környezetet átható problémák, többek között az informális letelepedések, a kirekesztés és a rendszerszintű egyenlőtlenségek felvázolásával részletezi a részvételi gyakorlatok szükségességét. A Charta szerint az átlátható, a polgárok által irányított tervezés elősegíti a demokratikus legitimitást, a városok számára jobb befektetéseket vonzhat és reziliensebb városi jövőt eredményezhet. A második szakasz konkrét irányelveket és operatív szabályokat fogalmaz meg az említett eredmények eléréséhez, ideértve a kölcsönös bizalmon alapuló környezet megteremtését, az információhoz való
hozzáférés lehetőségét és a közösségi részvétel folyamatosságának biztosítását. A kiadvány kiegészítő dokumentumai esettanulmányokon és szakpolitikai eszköztárakon keresztül gyakorlati iránymutatást is ad arra vonatkozóan, hogy a nyilvánosságot miként lehet bevonni a tervezés különböző szakaszaiban.
A Charta arra ösztönzi a tervezőket és a politikai döntéshozókat, hogy a szaktudás ötvözve legyen a helyi ismeretekkel, így biztosítva, hogy a városfejlesztés a közvetlenül érintettek érdekeit és igényeit tükrözze. A dokumentum arra sarkallja az érdekelt feleket, hogy közösen dolgozzanak városi terek létrehozásán és tovább erősíti a városfejlesztés azon célját, hogy a demokratikus értékekhez és a hosszú távú társadalmi szükségletekhez igazodjon. Ez a kiadvány fontos lépés az olyan tervezési folyamatok irányába, amelyek a szakmai szigor fenntartása mellett valóban nagy hangsúlyt fektetnek a nyilvánosság véleményének figyelembevételére.
A dokumentum elérhető itt:
https://unhabitat.org/sites/default/files/2024/10/hpf_ipc_2024_-_wuf12_lowres_1.pd
Fehér Zsófia Gabriella, BCE doktori hallgatója
