MIBŐL ÉLÜNK JÖVŐRE?
Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában
A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG SZERVEZÉSÉBEN, A MUT ÉVES KÖZGYŰLÉSÉVEL EGYÜTT
2013. április 17-19. között, Mosonmagyaróváron!
XIX. Országos HILD JÁNOS Urbanisztikai Konferencia
MIBŐL ÉLÜNK JÖVŐRE?
Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában
A MAGYAR URBANISZTIKAI TÁRSASÁG SZERVEZÉSÉBEN, A MUT ÉVES KÖZGYŰLÉSÉVEL EGYÜTT
2013. április 17-19.
Mosonmagyaróvár
KONFERENCIA PROGRAMFÜZET BÖNGÉSZÉSE (ÚJ!)
SZEKCIÓPROGRAM LETÖLTÉSE (ÚJ!)
PARKOLÁS A KONFERENCIA HELYSZÍNEIN, PARKOLÓKÁRTYA
MÉK kreditpont: 2 pont Bírálati sorszám: 2013/118
HELYSZÍN: MOSONMAGYARÓVÁR
Nyugat-Magyarországi Egyetem PHARE Épület
Mosonmagyaróvár Polgármesteri Hivatal
FUTURA Interaktív Természettudományi Élményközpont
Jobb lett a településeknek az elmúlt évek változásai nyomán? Elismertebbek ma az urbanisták?
Hogyan alakul az országos területpolitika 2014-től? Bővül-e a megyék eszköztára?
Milyen partnerségek szükségesek és lehetségesek a nagyvárosi térségekben?
Összefog-e végre a közhatalom a polgáraival a településfejlesztésben?
Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában
Az elmúlt években alapvető változások következtek be a magyar kormányzati intézményrendszerben, az önkormányzati rendszerben, és ezzel párhuzamosan lényegesen megváltozott a területfejlesztési törvény, az építési törvény és sok más törvény is, és a jövőben további változások, új kihívások várhatók.
Hogyan értékeljük ezeket a változásokat? Jobb lett-e a településeknek, a gazdaságnak, javultak-e a kellemes környezet esélyei, és – nem utolsósorban – sikeresebbek, elismertebbek lettek-e az urbanisták? Milyen szerepet játszottak ezekben a változásokban? Mi lett a szerepe a megyéknek? Hogyan sikerült a teljes profilváltás után megtalálni új feladataikat, milyen a kapcsolatuk a kormányzattal, illetve városaik, községeik fejlesztésével?
A közeli jövőben további lényeges változások várhatók. A következő hétéves ciklusban is nagyrészt EU-forrásokból történhet a városok fejlesztésének finanszírozása, az EU 2020 alapkoncepciója, számos – várhatóan valamilyen formában Magyarországon is bevezetésre kerülő – részeleme ismert már, egyelőre azonban nem látszik olyan koherens rendszer, amely iránymutatóként szolgálhatna településeink, megyéink szakmai és politikai vezetőinek ahhoz, milyen eszközökkel, milyen feltételekkel láthatnak neki a következő EU-tervezési szakasznak.
Hogyan alakul majd az országos területpolitika? Átalakul-e – ahogyan régóta kellene – a területi adó-újraelosztás, Bővül-e a megyék eszköztára, és ha igen, merre? Milyen partnerségek szükségesek és lehetségesek a nagyvárosi térségekben? Hogyan haladhatunk tovább az egyes városnegyedek megújításával? Összefog-e végre a közhatalom a polgáraival a település fejlesztésében?
Csupa olyan kérdés, amely alapvetően befolyásolja majd a címbeli kérdésre adott válaszlehetőségeket, vagyis azt, hogy miből élünk jövőre?
TÉMÁINK
A VÁROSI PARADIGMA VÁLTOZÁSA
A városi szerepről való gondolkodásunk alakulása, változása
Szekcióvédnök: Alföldi György, Rév8 ZRt., BME Urbanisztika Tanszék
A 21. század a városok évszázada, az elkövetkezendő évtizedekben a városok jelentősége tovább növekszik a világ településeinek rendszerében. A városiasodási folyamatok erős felgyorsulása, és növekedése az egyik legjelentősebb kihívása a társadalmaknak. Ez az erőteljes urbanizáció érinti a növekvő térségeket és városokat éppúgy, mint a kiürülő vidékeket és településeket. Ennek a folyamatnak a hatására ugyanakkor jelentős területek, kistelepülések vesztik el szerepüket és néptelenednek el.
Ma Magyarországon az látszik, hogy a települések egyik legnagyobb kihívása a benne élő társadalom gyors átmenete – migráció; szocio-kulturális szakadékok; öregedés; sűrűsödés-ritkulás – az egyelőre nem látható posztindusztriális társadalom felé. Településeink az elmúlt húsz évben mindig számíthattak növekedésükhöz, fejlődésükhöz erőteljes külső forrásokra: befektetők, ingatlan vásárlók, EU-s támogatások, nagy állami programok. A településrendezési és fejlesztési eszközrendszer is ehhez illeszkedett és illeszkedik mind a mai a napig. Ugyanakkor az ország kettészakadt, és amíg a nyertes régióknak és településeknek „elég” a gazdasági válság hatásainak kiküszöbölésén munkálkodniuk, addig a leszakadni látszó régiók városainak teljesen új helyzettel kell megbirkózniuk.
Egyszerre kell szembenézniük a külső támogatások beszűkülésével, fizikai környezetük fejlődésének megakadásával, belső társadalmuk gyors változásával. A dinamikus társadalmi átalakulás mindenképpen igényli az egyes települések és az ország stratégiáinak a változtatását. A kis és közép városok közösségeit kell képessé tenni a gazdasági és társadalmi túlélésre, a közösségek mindennapi életét segítő akciókat, stratégiákat és innovációkat kell rendszerbe állítani ahhoz, hogy a térsége pozitív változásai is meginduljanak. Miközben az intézményes társadalom egyre kevesebb szerepet tud felvállalni, és erőforrást biztosítani, felértékelődött a jelentősége a helyi közösségek szerepvállalásának, az eltérő kulturális és gazdasági karakterrel rendelkező rétegek egymás mellett élésének.
Magyarország jövője szempontjából mindenképpen alapvető, hogy a települések reagáljanak a nagyléptékű változásokra, kapjanak eszközöket ahhoz, hogy belső forrásaikat, energiáikat feltárva a helyi társadalmak önfenntartó képességét tudják növelni. A szekció ezeknek az eszközöknek a megtalálásában nyújt segítséget, a jó példák erejét, és a rossz példák tapasztalatait kívánja megosztani a résztvevőkkel.
A MEGYE ÚJ SZEREPKÖREI
Területfejlesztés a hagyományos térbeli keretek között, megújuló tartalommal
Szekcióvédnök: Koszorú Lajos, Város-Teampannon Kft.
A túlélő megye és az egyre differenciálódó városhálózat jövőképei? A megye és városok hálózatának egymáshoz való viszonya, hogyan alakulhat a következő ciklusban?
Centralizáció –decentralizáció kérdése, ebben milyen szerepei lehetnek a megyének?
Örök-e a megye, mint területi alakulat, hogyan tekintsünk rá az utóbbi 20- 30 év területi folyamatai alapján? Mi az előnye és mi a hátránya ennek a tartósnak látszó területi formációnak?
Mennyiben szerves területi egység a megye? Képes-e megújulni területfejlesztési szerepében? Mi a tartalma ennek a szerepnek?
Területei tervezés – partnerségi keretek között?
Területi szempontok megfogalmazása, képviselete, érvényesítése a politikában?
Területi politikák kialakítása és képviselete? Az ágazati politikák és a tovább erősödő centralizáció ellensúlyaként való megjelenés és működés?
Kap-e szerepet a forráselosztásban, és ha igen képes lesz-e a hatékonyság és a kiegyenlitősdi között ésszerűen, hatékonyan működni, vagy belesimul a konfliktus-mentes irányítás/elosztás posványába?
Az országos területpolitika kimondottan hatékonyságra törő céljait és stratégiáját képes-e a megye támogatni, illetve érvényesíteni a többnyire széttagolt belső érdekszövevény ellenében?
A megyének komoly szerepe lehet a magyar város-hálózat újjászervezésében és versenyképes területi struktúrák felépítésében, jelenleg nem látható az ilyen jelentős szerephez illő hatáskörök kijelölése, megfogalmazása.
A VÁROS ÉS KÖRNYÉKE
Térségi szerepek kis, közép- és nagyvárosainknál – Hogyan fejlesszünk?
Szekciófelelős: Salamin Géza, NGM Területfejlesztési Tervezési Főosztály
A VÁROS ÉS VÁROSTÉRSÉG: Hogyan fejlesszünk?
A 2007-2013-as Európai Uniós ciklusban a magyar városok többsége elkezdte az európai uniós források segítségével az integrált városfejlesztés gyakorlatát. 2014-től azonban új kohéziós politikai ciklus kezdődik új elvárásokkal és új lehetőségekkel.
Kulcsfontosságúvá válik, hogy miként lehet a magánberuházások erőit és a közpénzek fejlesztéseit együttesen a sikeres, élhető város megteremtése felé összefogni, valóban integrált programot tervezni, szervezni és megvalósítani.
Miképp tud a város térségével együttműködni és helyi szintű választ adni azokra a kihívásokra – gazdasági válság, foglalkoztatás, demográfiai válság, energetika -, amelyek az EU és az ország célkitűzéseiben megjelennek és amelyekre közösségi források is igénybe vehetőek majd.
A szekció keretében arra szeretnénk közösen keresni a választ, hogy milyen városfejlesztési gyakorlatra, intézményi és fejlesztéspolitikai keretre, milyen tervezési megközelítésekre lenne szükség a következő fejlesztési időszakban annak érdekében, hogy a fentiekhez kapcsolódó sikeres és fenntartható városfejlesztés valósuljon meg. Különösen invitálunk olyan előadókat, akik jó példákkal, javasolható módszertanokkal vagy ezeket megalapozó vizsgálatok eredményeivel tudnák gazdagítani a konferencia közönségének ismereteit.
A szekció célja, hogy az előadások és a beszélgetések eredményei a város- ill. várostérségi fejlesztés fejlesztéspolitika keretei megteremtéséhez és a városok felkészülésének elindulásához is hozzájáruljanak. A szekcióban az érintett minisztériumok és hivatalok munkatársai is jelen lesznek.
Gazdaság és gazdálkodás
Hogyan fejleszthető a térség gazdasága, hogyan gazdálkodjunk a gazdasággal?
Szekcióvédnök: Ongjerth Richárd, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft.
A magyar térségek, települések fejlesztése a rendszerváltozás óta nem tudott kilépni a támogatásból való finanszírozás csapdájából, holott először az állami támogatások apadtak visszafordíthatatlanul el, majd lassan az EU-s területfejlesztési támogatásokról is kiderül, hogy azok is inkább „halászati tandíjak”, mintsem a fenntartható településfejlesztés távlatosan megbízható forrásai.
Területi nézőpontból rövid idő, négy-öt év áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy kialakítsuk a területfejlesztés, településfejlesztés finanszírozásának új, a szubszidiaritás és a partnerség európai elvein alapuló rendszerét, és ehhez a következő tervezési időszak kiváló terepet biztosít.
Minél előbb látunk hozzá, annál korábban leszünk sikeresek, alapvető érdeke ezért az országnak és a magyar urbanisztikának egyaránt a mielőbbi diskurzus megindítása, például az alábbi kérdések körül:
· Megtérülő közberuházás, gazdaságilag fenntartható városfejlesztés – álom, vagy valóság?
· Vállalkozó közszféra – beépített korrupció?
· Túl a klaszteren – mit tehet a közszféra a városi gazdaság fejlesztéséért az inkubátorházon és a klasztertámogatáson kívül?
· Gyár állott, most kőhalom… – hogyan térülhet meg egy önkormányzatnak a barnamezők megújítása?
· Közterek, és ami mellettük van – a közterületek megújításának hatása a városi gazdasági funkciók változására
· Üzletutcák és kereskedők – barátok, vagy ellenségek?
· Méltó lakhatást mindenkinek! – Ki, miért, hogyan, miből?
· Mekkorák a KKV-k? – marketing, kommunikáció, reklám és tudatosságnövelés a közösségi párbeszédben
· Velünk, vagy velük? – helyi és globális befektetők a térségek és települések gazdaságában