Agenda

Plenáris előadások

I. szekció – Válaszok a gazdasági válságra
Moderátor: Dr. Schneller István

II. szekció – A városfejlesztésforrásainak változása
Moderátor: Ongjerth Richárd

III. szekció – A város-vidék kapcsolatok által kínált új lehetőségek
Moderátor: Dr. Ónodi Gábor

A XV. Országos Urbanisztikai Konferencia ajánlásai

1.    szekció ajánlásai
(Válaszok a gazdasági válságra, moderátor: Dr. Schneller István, vitaindító: Németh Iván)

A válság esély, ugyanakkor kényszer az innovatív települési, térségi problémakezelésre;
– a politikai-, piaci szemléletváltásra;
– a tervezési kutatási paradigmaváltásra;
– az igazgatási filozófia megváltozására.

Város és vidéke egymásra van utalva; valós együttműködésükre van szükség. A település stratégiája nem nélkülözheti az együttműködés programját.

Az ágazati rendszerekre szétszedett város a válság felé halad. Integrált megközelítésre, az intézményi, civil és műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztésére van szükség, amelynek a hivatalok munkájában is le kell képeződnie.

A közösségi tulajdonformák az autonómia fontos feltételét jelentik.

A közlekedésre különösen vonatkozik az alternatív megoldások keresésének igénye. (energiatakarékos közlekedési módok, kombinált rendszerek, alternatív üzemanyag, vízi út)

A közlekedési kínálat fejlesztése növeli a keresletet is, a városok területi és közlekedési fejlesztését ennek figyelembevételével kell tervezni, illetve a jogalkotással is segíteni.

A település közösség támogató, kultúra fenntartó szerepe életbevágóan fontos.

A településtervezést ökológiai alapokra kell helyezni. A zöldterületek fejlesztését a jogszabályok is biztosítsák.

Erősíteni kell a szakma irányítási eszköztárát: a mindent elöntő, ugyanakkor a hazai kultúrában nem megfelelően hatékony jogalkotás mellett előtérbe kell helyezni a szakmai információk áramoltatását, a figyelem felhívást célzó kommunikáció, a tudatosságnövelést, ami a fejlett országok példái szerint hatékonyabb eszköz az esetek nagyobb részében.

A lakossági részvétel új technikái segítik a tervezés hatékonyságát , a valós problémák megoldását.

2.    szekció ajánlásai
A városfejlesztés forrásainak változása (moderátor: Ongjerth Richárd, vitaindító: Dr. Tóth Zoltán)

A közösségi források várható átrendeződése és apadása szükségessé teszi, hogy az önfinanszírozó városfejlesztés módszerei széles körben kialakításra és gyakorlatba ültetésre kerüljenek.

A várostervezés egyre hatékonyabbá tételéhez, presztízsének növeléséhez a jó gyakorlatok feltárása, és bemutatása, a hazai és nemzetközi jó példák széleskörű és interaktív terjesztése szükséges. Áttörés értékű környezetminőség-javulás a köz- és magánberuházók igényességének, kulturális szintjének emelése révén lehetséges.

A JESSICA típusú visszatérítendő támogatások rendszerének továbbfejlesztése, az erre való felkészülés alapvető eleme a középtávú tervek megvalósításának.

A stratégiai tervezés integrált fejlesztési dokumentumai megfelelő alapot jelentenek a városok fejlesztéséhez, a meglévő normarendszer mellett azonban a társadalmi és kapcsolati tőke széles körű igénybevétele szükséges.

A városrehabilitáció társadalmi oldalának erősítéséhez, a szociális városrehabilitáció hatékony megvalósításának a társadalmi bűnmegelőzés fontos eleme, az ilyen irányú tapasztalatok, kapcsolati és tudásháló igénybevétele szükséges.

Az integrált városfejlesztési megközelítés alkalmazási gyakorlatának széles körű terjesztése szükséges. A közösségi szakpolitikák alulnézeti (menedzsment és előkészítési) tapasztalatainak beépítése növelheti a rendszer hatékonyságát. A pályázati intézményrendszer jobb megismerése, az irányítás és a napi gyakorlat kapcsolatrendszerének javítása lényegesen javítaná a források felhasználásának hatékonyságát.

A nem ROP típusú közösségi források tervezése és irányítása esetében is területi tervezésre van szükség a szinergiák kihasználása érdekében.

A meglévő tervezési rendszer normatív és szervezeti elemei sok szempontból áttekinthetetlenek, bonyolultak, összehangolásuk nem mindig egyszerű, a teljes rendszer áttekintése és egyszerűsítése indokolt. A rendezési tervek módszertanát hozzá kell igazítani a fejlesztési tervezés rendszeréhez. A pályázati kiírások és eljárások, a kapcsolódó intézményrendszer egyszerűsítése kedvezőbbé teheti a városok megújítását.

A városfejlesztés módosuló forrásai között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulturális városfejlesztésre, hiszen a kapitalizmus után a „kulturalizmus” társadalmi rendszerének időszaka következik majd. A kulturális beruházások kapcsán a Pécs 2010 EKF pályázatra is hivatkozva hármas célt lehet kitűzni: a meglévő hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, és mindez a 21. század technológiájával közvetítve. A kulturális ágazat fejlesztésénél a kultúra négy kategóriájára kell tekintettel lenni: az EU kohéziós kultúrája, a nemzeti kultúra erősítése, a regionális és helyi kulturális értékek értékőrző fejlesztése, az ezzel kapcsolatos identitás erősítése.

Az információs technológia által nyújtott lehetőségeket a területi alapú tervezés és fejlesztési folyamatának szerves részévé kell tenni. A településrendezésben szükség lenne térinformatikai szabvány bevezetésére, amely alapját képezheti a digitális adatszolgáltatásnak.

A strukturális alapok és a kohéziós politika továbbfejlesztése során magyar kezdeményezésre térségi együttműködéssel való aktív részvételre van szükség a kormányzati szervek részéről, különös tekintettel a 2011-es magyar elnökség által kínált kedvező pozíciókra.

3.    szekció ajánlásai
A város-vidék kapcsolatok által kínált új lehetőségek (moderátor: Dr. Ónodi Gábor, vitaindító: Dr. Csatári Bálint)

A város-vidék kapcsolatok tipikus térségi helyzetekben alakulnak (agglomerációkban, aprófalvas, nagyfalvas / tanyás térségekben). A kapcsolatok jellegét, tartalmát ezeknek a tipikus jellemzőknek megfelelően kell fejleszteni. (pl: „befogadó falvak” az agglomerációkban).

A kisvárosok fejlesztésének különösen a centrum-hiányos térségekben kiemelt vidékfejlesztési jelentősége van. A népességszám csökkenés válsága az egyes térségtípusokat eltérő súllyal érinti. Az elöregedésből fakadó problémákat Európában egyedülálló hatékonysággal és humánummal tudja a Falu- és tanyagondnokok hálózata kezelni, ennek fenntartása elengedhetetlen.

Örömteli, hogy elindultak a településhálózat jellemzőivel, fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos kutatások. Ezek eredményei hasznos adalékokkal szolgálnak a különféle települési szerepek meghatározásához. A város és vidékén található falvak közti szereposztást ezek mérlegelésével kell kialakítani.

A város és vidéke közti kapcsolat lényege az egymást kiegészítő (komplementer) szolgáltatási programok partnerségi alapon történő meghatározása kell, hogy legyen. A központ perifériabarát módon szolgálja a vidéki igényeket is, és teremtsen piacot a vidéke élelmezésügyi, rekreációs, környezeti szolgáltatásai számára. Csak ez lehet a „fenntartható településfejlesztés” garanciája, hogy a város a környezeti expanziója során nem tönkretenni, hanem óvni fogja vidékét.

A város–vidék kapcsolatok tere a kistérség (kistáj, tájegység, mikrotérség). Viszont a különböző ágazatok által kezelt fejlesztési források kistérségi szinten koordinált, programozott tervezése és valódi térségfejlesztést generáló felhasználása nem megoldott.

A mezőgazdaság- és vidékfejlesztés nem automatikusan jár terület-, és településfejlesztő hatással. Csak a területileg integrált vidékfejlesztés tudhatna hozzájárulni a településhálózati szempontból is megfelelő eredményhez.

A város-vidék kapcsolatok tervezésében a várostervezés mellett ugyancsak rengeteg a „ruralisztikai” feladat. A szakterületnek a falvak és a kistérségek tervezését is vállalnia kell, interdiszciplináris nyitottsággal más szakterületek irányába.

Plenáris előadások

​Chikán Attila
Merre tart a világ? A gazdasági válság hatása a globális társadalmakra, várható fejlemények a gazdasági világrendben

A válságból történő kilábalás – ha ez alatt a korábbi gazdasági adatok újbóli elérését értjük – egy-két éven belül megtörténhet. Azon problémáknak a kezeléséhez azonban, amelyek a válságot kiváltották, egy-két évtizedre is szükség lehet – jelentette ki nyitó előadásában Chikán Attila, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Versenyképesség Kutató Központ igazgatója, a XV. Országos Urbanisztikai Konferencián. Helyzetértékelése szerint a hazai válság okai összetettek, megváltoztatásukhoz pedig egészen alapvető és tudatos reformokra van szükség.

Aczél Gábor
A XXI. század urbanisztikai kihívásai

Az urbanisztikának a XXI. században a demográfiai kihívásokra, a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra, a mobilitás kérdéseire és a klímaváltozásra kell mindenek előtt választ adnia – mutatott rá előadásában Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke.

Szaló Péter
Feladatok a fenntartható városfejlesztés érdekében

Válság akkor van, ha az emberek válságként élik meg a körülöttük levő világot – idézte Szabó Lajos filozófust Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára azzal kapcsolatban, hogy van-e válság egyáltalán.

Dr. Ambrusné Dr. Tóth Éva
A kulturális világörökség fenntartható használata

Dr. Erdei Mónika
A fenntarthatóság kulcskérdései a városfejlesztésben

I. szekció – Válaszok a gazdasági válságra
Moderátor: Dr. Schneller István

BALOGH ÁKOS
Transzintegráció, mint a permanens települési válság kezelésének egy eszköze

ERTSEY ATTILA
Válaszok a gazdasági válságra

GÖTZ SÁNDOR-DOMANOVSZKY HENRIK
Válság és az Innováció a közlekedésfejlesztésben

KOSZORÚ LAJOS
Város-Hardver-A városfejlődés folyamata és az infrastruktúra szerepváltozása

KÖRTVÉLYESI CSABA
Dilemmák a városfejlesztésben, avagy A koncepciók íródnak, de a karaván nem halad

MARTHI ZSUZSA
Ezt nálunk nem lehet megvalósítani

NÉMETH IVÁN
Dark Age ahead

II. szekció – A városfejlesztésforrásainak változása
Moderátor: Ongjerth Richárd

CSABA DERS
Fejlesztési forrásokról és igényekről ma Magyarországon egy stratégiai tervező szemével

CSÁK LÁSZLÓ
Városfejlesztési források a területfejlesztési szempontrendszer átalakulásának összefüggésében

FÖLDI ZSUZSA
A ROP funkcióbővítő városközpontrehabilitációs beavatkozásokhoz kapcsolódó vállalkozásélénkítés lehetőségei

GYULAI ISTVÁN
Az önkormányzatok és a válság

MÁNDI JÓZSEF
Új informatikai lehetőségek a településtervezés és fejlesztés eszköztárában

RADVÁNSZKI ÁDÁM
A globális pénzügyi és gazdasági válság hatásai az európai városokra

TÓTH FERENC
Indusztria gyermekei – Indusztria válságában

III. szekció – A város-vidék kapcsolatok által kínált új lehetőségek
Moderátor: Dr. Ónodi Gábor

CSATÁRI BÁLINT
A város-vidék kapcsolatok-lehetőségek a tervezésben, fejlesztésben

H.TÉTÉNYI ÉVA
A paradigmaváltásról, avagy a ruralisztika megalapozása

RICZ JUDIT
Helyi gazdaságfejlesztés-nemzetközi példák és hazai lehetőségek

SALAMIN GÉZA
Város és vidék kapcsolatok kihívásai-lehetséges tervezési válaszok

SOMFAI ANDRÁS
A vidékszervezés mint újtípusú, közös humán-reál feladatunk

TÓTH PÉTER
IKT fejlesztések vidéli területeken, a diffúzió felülről és alulról vezérelt módja

VARGA-ÖTVÖS BÉLA
A város válsága-a vidék jövője