Közös rendezvényét tartotta a Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Irodája (BM ÖKI) és a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) 2018. január 30-án a MUT székházában. Az eseményen a Belügyminisztérium gondozásában megvalósuló KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) című kiemelt projekt lakossági bevonással kapcsolatos kutatása mutatkozott be, melynek kutatásvezetője a MUT alelnöke, Dr. Kocsis János Balázs. A kutatás célja megvizsgálni azt, hogy a magyarországi önkormányzatok településfejlesztési fókuszú közszolgáltatás-nyújtása során miként képesek a lakosságot és annak különböző csoportjait bevonni az azokról való gondolkodásba és a településekkel kapcsolatos döntéshozatalba.
A felvezető előadásban a kutatásvezető ismertette a vizsgálatok jelenlegi állását, az eddig megállapítható eredményeket, konklúziókat. A gondolatébresztő előadást követően a kerekasztal-beszélgetésre meghívott résztvevők, Elek Sándor, Törökbálint polgármestere, Michl József, Tata város polgármestere, Pokorni Zoltán, Budapest XII. kerület Hegyvidék polgármestere és Számadó Róza, a BM ÖKI főosztályvezetője Dr. Kocsis János Balázs moderálásával beszélgettek arról, hogy a lakossági bevonás milyen módokon tud a gyakorlatban is megvalósulni az önkormányzatok életében, illetve arról, hogy a Belügyminisztérium milyen szerepet tud vállalni a jelenlegi gyakorlatok fejlesztésében.
Elek Sándor megosztotta a jelenlévőkkel a törökbálinti jó példákat: a jelenleg 14 ezer fős városba magasabb státuszú lakosság települt be az elmúlt évtizedekben, akik integrálása komoly feladat volt mind a beköltözők, mind az önkormányzat számára. Sokat kellett dolgozni ennek sikerességén az önkormányzatnak is, a Polgármester személyesen tart lakossági fórumokat, közmeghallgatásokat és akár bevásárlás közbe is álla a lakosság rendelkezésére, így szerves részét képezi a közösségnek. Kiemelte, hogy a közösség kialakulásához és fenntartásához nagyban hozzájárulnak a kisgyermekes családok: a gyermekekkel lehetett sokakat bevonni a helyi közösségbe, hiszen különösképp igényük van a többi lakossal való kapcsolattartásra, közösségek létrehozására. A folyamatos lakosságnövekedés kihívást ad az önkormányzatnak infrastruktúra-fejlesztési és közösségszervezési szempontból is, de céljuk a városkép megtartása, így igyekeznek lépést tartani a helyi folyamatokkal.
Michl József úgy fogalmazott, hogy tapasztalata szerint a lakosság főként azokban az ügyekben aktív, amely őket kiváltképp érinti, személyesen foglalkoztatja. A bevonáshoz türelem kell és egyensúlyt kell teremteni – el kell gondolkodni azon, hogy mely témákban milyen mértékben szükséges a bevonás. Sokszor azt látja, hogy a polgármestertől várnak a lakók minden döntést, így el kell indítani egy folyamatot, ami változtat e felfogáson. Helyi népszavazást ők még nem tartottak, de az online platformok adta véleménynyilvánítási lehetőségeket kihasználják.
Pokorni Zoltán kiemelte, hogy az ÖFFK II. projekt üzenete számára, hogy a Belügyminisztérium és a kormányzat számára fontos az informálódás és a jó gyakorlatok gyűjtése, ezért üdvözli a kutatóprojektet és annak céljait. A XII. kerületi helyzetről beszélt: az önkormányzat igyekszik a lehető legtöbb döntésbe bevonni a kerület lakóit. Helyi népszavazást tartanak különböző ügyekben, kisebb léptékű kérdésekben sokszor online felületeken szavaztatnak. Úgy látja, hogy akkor tudnak igazán bevonódni a lakók és támogatni valamit, ha az érinti őket, ha véleményüket fejezhetik ki valamilyen módon. Ugyan idő szempontjából költséges a közösségi döntéshozatal, a bizalom kiépítésében mégis nagy szerepet játszik és ez az elsődleges cél. Azonban a bevonás akkor működik igazán, ha be is tartják a játékszabályokat – valóban figyelembe kell venni a lakossági érdekeket és véleményeket, különben a kiépült bizalom könnyen elvész. Kiemelte azt, hogy a XII. kerület nagy hiányossága az, hogy nincsen egy olyan meghatározó városközpontja, belvárosa, ami helyet adna a közösségi lét megélésének – azonban ezt a problémát is felismerte a városrész vezetősége és szakemberek bevonásával kívánnak dolgozni a megoldáson annak érdekében, hogy még jobban erősítsék a közösségi identitást.
Számadó Róza főosztályvezető asszony hozzátette, hogy a Belügyminisztérium projektje azzal is hozzá kíván járulni a fejlesztésekhez, hogy a kutatási eredményekre támaszkodva ajánlásokat és útmutatót fogalmaz meg az inkluzív településmenedzsment gyakorlati kérdéseiben, illetve tudástárat nyújt az önkormányzatoknak azon gyakorlatokból, melyeket maguk az önkormányzatok osztanak meg – ilyen formán a Belügyminisztérium mellett egymással is.
Az ÖFFK II. projekt további kutatásaiban foglalkozik az önkormányzatok közötti együttműködéssel és az együttműködések megvalósított gyakorlataival, a megyei önkormányzatok és a települési önkormányzatok közötti együttműködések vizsgálatával és hangsúlyozza a térségi szemlélet erősödésének szükségét. Emellett kutatja azt a módszertant és eszköztárat, mely javítja a helyi információ-megosztás és tudás-átadás hatékonyságát. Vizsgálják azt, hogy az önkormányzatok mely beérkező információikat és tudásanyagaikat osztják meg a lakossággal jelenleg, illetve milyen platformokon, milyen gyakorisággal teszik azt – és e gyakorlatokkal kapcsolatban fejlesztési javaslatokat tesznek. Az ÖFFK II. projekt további kutatási eredményeivel kapcsolatban több disszeminációs eseményt tart ez évben, ahol a szakmai közönség megismerheti és véleményét fejtheti ki a kimutatott eredményekről.