A MUT, mint a program szakmai partnere a 4. számú „Külhoni magyar városfejlesztés és városfejlődés” témájú szekció vezetését és koordinálását vállalta, a szekcióvezető Keresztes K. Sándor, a MUT Tanácsadó Testületének tagja volt.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által Miskolcon megrendezett nagyszabású konferencia előadói és vendégei a Kárpát-medencei magyar egyetemek és kutatóintézetek kutatói, tanárai, tervezői voltak. A program kiindulópontja A „Makroregionális kuttaások a Kárpát-medencében a közösségfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás megerősítése érdekében – EFOP-1.12.1-17-2017-00003” nevet viselő uniós finanszírozású projekt kutatási eredményeinek bemutatása volt, és az ehhez kapcsolódó további előadások is elsősorban ezen újszerű és nagyon alapos kutatásokra épülő munkák voltak. Az előadások és szekcióbeszélgetések alapján kibontakozó diskurzusok során árnyalt képet kaphattunk a Kárpát-medencében élő magyarok mai társadalmi rétegződéséről, foglalkoztatási viszonyairól, gazdasági nehézségeiről, gondolkodásáról, szociális vélekedéseiről, kulturális kötődéseiről. A konferencia második napján a kerekasztal-beszélgetés annak alapkérdése „A Kárpát-medencei magyarság kutatása, mint önálló tudományterület? ” köré csoportosodtak, s a résztvevők interdiszciplinaritása okán egy igazi összegző pontja volt az eseménynek. Bali János, Bárdi Nándor, Bodó Barna, Hajdú Zoltán, Kiss Tamás és Bakk Miklós véleményeinek, nézeteinek ütközése révén igazi szellemi kihívás volt a téma gondolatainak követése. A hozzászólások sokrétűsége természetesen nem engedte egyszerűen megválaszolni és lezárni a kérdést, amely felvetésének ténye is már nagy előrelépést jelent a Kárpát-medence, mint geopolitikailag elhatárolható térség kutatása terén.
A Magyar Urbanisztikai Társaság, mint a program szakmai partnere a 4. számú „Külhoni magyar városfejlesztés és városfejlődés” témájú szekció vezetését és koordinálását vállalta, a szekcióvezető Keresztes K. Sándor, a MUT Tanácsadó Testületének tagja volt. Az itt elhangzó előadások nagyon sokrétűek voltak. Bakó Tamás a szerbiai városok fejlődéséről beszélt, Geréb László a székelyföldi smart city kezdeményezésekről , Balizs Dániel az etnikai konfliktusok kezelésének lehetőségeiről a horvátországi Vukovár példáján és Ványolós Endre és Köllő Miklós az erdélyi táj és épített örökség védelmének dilemmáiról beszélt, egyúttal bemutatták az erdélyi területeken készült településképvédelmi és arculati kézikönyvek tapasztalatait. Az este folyamán kötetlen beszélgetések nyújtottak lehetőséget a részletek további megismerésére, a kollegális kapcsolatok mélyítésére.
Reméljük gyakrabban szerencsénk lesz ilyen léptékű összejövetelre, a szakma határon túli résztvevőinek találkozójára.