November 23-án helyi gazdaságfejlesztésről beszélgetett dr. Bagdy Gábor, főpolgármester-helyettes, Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet igazgatója, és Pokorni Zoltán, a 12. kerület polgármestere. A kerekasztal beszélgetést Kocsis János Balázs, egyetemi docens, a MUT alelnöke moderálta.- Szkordilisz Flóra beszámolója a Városfejlesztés, városgazdálkodás című műhelybeszélgetésről!
Kocsis János Balázs, aki a MUT 50 évforduló alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetés sorozat szervezője, több fogós kérdéssel is készült. Többek között kerestük az önkormányzat szerepét és lehetőségeit a helyi gazdaságfejlesztésben, az állam, a főváros és a kerületek szerepét a budapesti gazdaságfejlesztésben, és azokat a hiátusokat, ahol kevésbé hatékonyan működnek együtt. Kire alapoz a „jó”, hosszú tavon fenntartható helyi gazdaságfejlesztés? Miképp lehet a helyieket „magasabb aktivitásra” ösztönözni? Mik a főbb jelenlegi kihívások Budapest gazdaságfejlesztése előtt?
A kerekasztal-beszélgetés elején egyből kiderült, hogy mindhárom meghívott nemcsak másként látja a saját szerepét a helyi gazdaságfejlesztésben, de másként is definiálja a problémákat, és nyilván más megoldásokat is keres. Dr. Bagdy Gábor, a Főváros kivételes, átfogó szerepe miatt inkább hosszútávú stratégiákban gondolkodik, olyan Budapestet átfogó koncepciókban, amik lehetővé teszik a főváros integrált fejlesztését. Példaként említette a repülőtéri vasút kiépítését, vagy a budapesti olimpia tervét, amelyet fontos fejlesztési vezérfonalként lát Budapest városfejlesztésében. Kiemelte emellett, hogy Budapestet nemzetközi ranglisták a kivételesen előnyös földrajzi fekvése miatt magasra értékelik, és bár ez egy olyan érték, amiért nem mi dolgoztunk meg, fontos fejlesztési lehetőséget rejt magában, így például a turizmus fő vonzereje lehet.
Balás Gábor a közgazdász-kutató tisztán elméleti szemszögéből közelítette meg a kérdést. Véleménye szerint hiányosság a hagyományos közgazdaságtanban, hogy egyszerűen nem foglalkozik a gazdasági folyamatok térbeli dimenziójával, gyakorlatilag nem tud mit kezdeni a „helyi” gazdaság fogalmával. Ennek ellenére, ez egy olyan gazdaságfejlesztési irány, ami egyre nagyobb hangsúllyal kell, hogy szerepeljen a városok, régiók fejlesztésében. Ugyanakkor kiemelte, hogy a gazdasági fejlődés egyik komoly befolyásoló tényezője az egyes divatok, irányzatok megjelenése, a „shared economy”, „circular economy” olyan hívószavak, amelyek sikerre tudtak vinni egy-egy ágazatot. Kérdés, hogy vajon a helyi gazdaságfejlesztés megmarad-e „jelszó” szinten, vagy van mögötte valós tartalom, beavatkozások, lépések?
Pokorni Zoltán utolsó felszólalóként egészen pragmatikus oldalról láttatta a kérdést. Városvezetőként azokra a problémákra fókuszál, amit a saját hatáskörén belül meg tud oldani. Emlékeztette a hallgatóságot, hogy egy budapesti kerületnek mennyire más problémái vannak gazdaságfejlesztés, vagy intézményfenntartás tekintetében is, mint egy vidéki városnak, ahol a város hétköznapi működéséhez szükséges feltételeket az önkormányzatnak kell megtalálnia, megszerveznie. Az utóbbi évek tendenciája ezzel szemben azt mutatja, hogy a kerületi önkormányzatok hatáskörébe egyre kevesebb feladat tartozik. A közoktatás, az egészségügy, ami komoly kapacitásokat igényelt az önkormányzat részéről, ma már állami hatáskörbe tartozik. Amióta ezeket a feladatokat nem kell ellátnia az önkormányzatoknak, keresik azokat az új feladatokat és szerepeket, ahol segítséget tudnak nyújtani a város gazdasági aktorai számára. Nyilván ennek az újfajta szerepvállalásnak az az előnye is, ami egyben a hátránya: szokatlan, új feladatokban kell új tudásokra szert téve helyt állniuk. Ez egy szép kihívás, és Hegyvidék a helyi értékeit felfedezve (pl. nagy kiterjedésű zöldfelület, erdő) próbálja a gazdaságfejlesztést is segíteni. Emellett iránymutató az a kezdeményezés is, amit most is folyamatban van Hegyvidéken: az önkormányzat a BME és a MUTK szakembereinek segítségével üzletutca fejlesztést folytat a Böszörményi úton. Ebben a munkában is a legfontosabb feladat az érdekelt felek hozzáállásának megváltoztatása.
A hallgatóság részéről a csekély számú, ám annál velősebb hozzászólás érkezett, amely elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi gazdaság-fejlesztés sikere inkább az önkormányzatok, helyi szereplők hozzáállásának, szokásainak megváltoztatásában rejlik. Kiemelték Budaörs példáját is, akik azért lettek sikeresek a befektetők vonzásában, mert volt egy kidolgozott rendszerük arra, hogy az érdeklődök a lehető legkényelmesebb módon jussanak információhoz, és a legegyszerűbb intézhessék el ügyeiket a hivatalon belül. A helyi gazdaságfejlesztés minden léptékét áttekintettük tehát, a nagy, hosszútávú fővárosi tervektől kezdve, a hegyvidéki kisboltokon át egészen a szervezeti viselkedésmintákig.
Szkordilisz Flóra