A Magyar Urbanisztikai Társaság a Hegyvidéki Önkormányzat megbízásából 2022. június 1-én és 8-án fórumokat rendezett jeles helyi lakosok és szakemberek, köztük építészek, tájépítészek, történészek meghívásával. Az önkormányzatot Pokorni Zoltán polgármester, Fonti Krisztina alpolgármester és Hapszné Tarcsafalvi Eszter főépítész képviselte; míg a MUT részéről Kocsis János Balázs, a társaság alelnöke szervezte és moderálta a beszélgetéseket. A második fórum a Hegyvidék Galériában került megrendezésre, ahol a szépszámú érdeklődő közönség előtt vitatták meg a szakemberek a kérdéskört, és válaszoltak a közönség által fölvetett szempontokra.
A Hegyvidék TV beszámolója a témában
A Böszörményi út, Nagyenyed utca, Kékgolyó utca, Németvölgyi út és Istenhegyi út sarkán lévő kis téren álló Turul-szobor és környezete 2005 októberében készült el és mind a szobor, mind a környezete eleinte erős, majd később időről időre felélénkülő, alapvetően egyre inkább csendesülő vitákat, tiltakozásokat váltott ki. Az alkotás az akkori vezetés szándékai szerint a II. világháborúban elesett polgári és katonai áldozatoknak állított emléket, azonban a műalkotás ezt a funkcióját nem tudta betölteni a nyilas időszakban beszennyeződött szimbolikája, a volt kerületi nyilas parancsnokság közeli elhelyezkedése miatt, illetve kiderült, hogy a szobron áldozatként megjelöltek némelyike valójában elkövető volt.
Városmajorban 2022. áprilisában átadott új második világháborús emlékmű immár a Turul-szobor eredeti funkcióját, mint a II. világháború XII. kerületi áldozataira emlékező alkotás átvette; a szimbólum és a tér új mondandója, funkciója és kialakítása érdekessé vált.
A felállítása óta eltelt időszakban felmerült szempontok végigbeszélése, a viták enyhítése céljából részint a turul, mint szimbólum történészi értékelésére 2020-ban jeles történészekből álló bizottságot kért föl az önkormányzat, amelyet a Hegyvidék Galériában 2021 decemberében ezt körüljáró tárlat egészített ki.
A problémakör másik dimenzióját a Turul-szobrot is tartalmazó tér funkciójának, építészeti és tájépítészeti kialakításának kérdésköre képezi. A tér- és tájépítészeti kialakítás lehetséges útjairól 2021 tavaszán az önkormányzat programalkotó tervpályázatot hirdetett, ami 2021 októberében zárult. A hat pályaműből a zsűri négyet emelt ki, amelyből kettő koncepciót a további tervezés során figyelembe venni javasolt.
A koncepciók továbbgondolására és új szempontok bevonására szolgált a júniusi két fórum, ahol fontos cél volt, hogy a korábbi résztvevők mellett új, és még kevéssé megjelenített diszciplínák szakértői, illetve helyi lakók is megoszthassák véleményüket a pályázat eredményéről, a tervek tartalmi javaslatairól, az önkormányzati vezetés szempontjairól, a további lépések mikéntjéről.
Pokorni Zoltán polgármester felvezetéseiben kifejtette, hogy a rá rakódott negatív szimbolika miatt rossz ötlet volt a kétezres évek elején turul formájában emléket állítani a második világháborús áldozatoknak, de ugyanilyen rossz ötlet lenne lebontatni és elvitetni például a Szoborparkba. A szobor elszállítása a történelem tagadását, eltörlését jelentené, amely éppúgy az önkényuralmi rendszerek sajátja, mint ami miatt az elvitele szóba került. A turul a maga összetettségében része a magyar történelemnek, magának a szobornak története is érdekes és tanulságos része közelmúltunknak, amely értő bemutatására szolgálhatna e tér anélkül, hogy igazságot hirdetne, de elősegítené a megnyugvást. A Turul-szobor megőrzésével, de a kontextus megváltoztatásával kialakítható egy olyan térség, amely ennek a célnak megfelel.
A szimbolika mellett e tér másik vetülete a kerületben betöltött szerkezeti funkciója. A kerületnek az I. kerületről történt 1930-as leválasztása óta nincsen központja. A MOM Park környéke modern városközpontként lép egyre inkább föl, míg a Királyhágó tér – Márvány utca környékén hagyományos szövetben érezhető központosodás, ahol a házak földszintjén üzletek vannak. Az önkormányzat azt szeretné, hogy a Királyhágó tér, tágabb értelemben a Böszörményi út és közvetlen környezete kapcsolódjon a Gesztenyés kerthez, kiterjedve a MOM Park felé és egyben javítsa a Déli pályaudvar környéke városi minőségét és mérsékelje a Nagyenyed utca jelenleg meglévő erős társadalmi elválasztó jellegét. A különböző teresedések, öblösödések fontos kellékei a központosodás, az élhetőség és sétálhatóság elősegítésének, amelyre mutat jó példát a Városháza tér. A jelenlegi lehetőségeihez képest alulteljesítő Királyhágó tér fontos szerepet tölthetne be ebben, és más helyszínek is elősegíthetik a további fejlődést.
A Turul-szobornak helyet adó terület a kerület főutcájává váló Böszörményi út kezdete és egyben a kerület egyik kapuja, amelyen keresztül a külvilág belép. Ilyen értelemben e területnek használhatósága, élhetősége, jobb kialakítása fontos városfejlesztési feladat, amelyet most nem vagy rosszul tölt be. Az elhelyezkedése mellett ennek egyik fő oka magában a tér jellegében található: meredek, a közlekedés – főképpen az Istenhegyi út – Nagyenyed utca vonalon – erősen rányomja bélyegét: valójában nem is működik „helyként” fölfogható térként. Másik oldalról viszont a tér közvetlen környezetében – a Böszörményi út túloldalán – találhatóak más öblösödések is, amelyekhez kapcsolódva, azokat valódi hellyé alakítva már méltó és jól működő, nagy kiterjedésű városi kaputérség alakulhatna ki.
Mindkét fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a Turul-szobor elvitele rossz megoldás lenne, amelyre számos, egymással is összefüggő indokot hoztak föl. A szobor művészetileg jeles alkotás, Szmrecsányi Boldizsár fontos műve, amelyet nem eldugni, hanem teret adva megmutatni kell, még akkor is, ha ellentmondásos az értékelése. A múltra továbbá irgalommal kell tekinteni, mert azt megmásítani nem lehet, viszont lehet belőle tanulni, még ha nem is kell feltétlenül minden nap felhánytorgatni a rossz dolgokat napi szinten. Mindezen túl az elszállítás, a szobor eltörlése egy, a lakosság nagy részében immár nyugvópontra jutott ügyet nyitna ki drasztikus módon, amelynek több kára lenne, mint haszna.
A legfontosabb feladat egy meghívott szerint a kerület jól funkcionáló kapujának kialakítása és nem szabad a turulra túl erősen fókuszálni, mert félreviszi és megmérgezi a gondolkodást. A jelen lévő történészek szerint azonban a turullal, mint szimbólummal mindenképpen kezdeni kell valamit, mert mindnyájan „a múlt fogságában vagyunk” és a turul régről a magyarokban gyökerezik, a vele kapcsolatos fájdalommal együtt. A meghívottak részéről egy olyasfajta konszenzus kristályosodott ki, hogy a szobor mozgatására csak a lehető legszükségesebb térszerkezeti átalakítást megkövetelő módon kerüljön sor.
A meghívott építészek és tájépítészek egyetértettek abban, hogy szükséges lenne a tér kinézetének lágyítása, az éles térfalak, a hegyes szögek oldása, a komorságának ellensúlyozására, amelyre a koncepciók hasznos ötletekkel szolgálnak. Érdemes lenne valamiképpen a szobor harciasságának ellenpontozására is kísérletet tenni tájépítészeti eszközökkel. A pályázatok egyikében felmerült egy nagyobb vízfelület és egy ahhoz kapcsolódó csobogó kialakítása is. Vízfelület alkalmazása a tér alakítása során általánosságban támogatandó, azonban a mértékénél különösen ezen a kis területen nem szabad túlzásba esni, mivel a fenntartási igényei és költségei olyan jelentősek, hogy az ebből fakadó előnyök azt nem ellensúlyozzák és érdemes inkább más kialakításban gondolkodni.
A tér jelenleg nem tér, nem tölti be funkcióját – még neve sincsen. Nagyon nehezen sétálható, sokaknak rossz a biztonságérzete. A tér jelenlegi zöld karakterének, faállományának megtartása is őrzendő érték. A jelenlegi lejtősségét lankásabbá lenne érdemes alakítani, több térszinttel, az átjárhatóság javításával. A Böszörményi út forgalma jóval alacsonyabb az Istenhegyi úténál, érdemes arra felé nyitni úgy, hogy az illeszkedjen az út tervezett élhetőségének javításába is. A járdák szélesítésével, teresedés növelésével, tartózkodótér kialakításával élhetőbbé lehet tenni, és egyben ügyelni kell az Istenhegyi úttól való jól működő, de nem túl hangsúlyos, a teret be nem szűkítő elválasztásról is.
A közlekedési túlterheltségből fakadó hátrányt azonban előnnyé is lehetne fordítani, mert lehetőséget ad olyan intimebb zóna kialakítására, ahol a történet elmesélésére alkalmas helyszínt lehetne találni. A koncepciókat bemutató tervpályázatnál kiírási szempont volt egy tizenkét négyzetméteres bemutatótér kialakítása, amely a turul szimbolikáját mutatná be a maga összetettségében, amelyben a résztvevők nagy többsége egyetértett, míg egyikük ennek tovább gondolását szorgalmazta, a turul mellett további magyar szimbólumokat is a maguk összetettségében bemutató nyílt digitális múzeum formájában.
A résztvevők abban is egyetértettek, hogy nagyon hasznos e térről, illetve a térség funkcióiról, a tágabb városszövetbe való illeszkedéséről való diskurzus folytatása, a különböző szakterületek, vélemények bevonása, a helyiek meghallgatása, amelyet a későbbiekben is érdemes tovább vinni.
2022. június 17.
| Kocsis János Balázs alelnök Magyar Urbanisztikai Társaság |
