Hatalmas érdeklődésre tett szert a május 15-én sikeresen lezajlott Országos Urbanisztikai Konferencia, amely idén jubileumi XX. alkalommal került megrendezésre. A rendezvény sikerességét mi sem mutatja jobban, mint hogy a szakma neves képviselői mellett  az urbanisztika iránt érdeklődő fiatalság is képviseltette magát a rangos eseményen. A jelenlévők két szekcióban hallgathatták meg az érdekfeszítő előadásokat Urbanisztika Ma és Holnap címmel.

A „közösségi tervezést közüggyé kell tenni” – hangsúlyozta Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke felvezető beszédében, és ez a gondolat a délelőtt egyik kiemelkedő motívumaként kísérte végig a konferencia első szekciójában az előadásokat. Az ilyen akciókban aktív szerepet játszó fiatal urbanisták mutatták be tevékenységüket, mint a szakma jövőjének lehetséges megközelítés, hiszen az urbanisztikának ez a most formálódó ága a közösségi kertekkel, zöld udvarokkal, alulról építkező akciókkal, üresen álló üzlethelyiségek újratöltésével  a pénzszűkében egyre nagyobb figyelmet kap a városok élhetőbbé tételében. Lendületes előadásaikban a közösségi városfejlesztés számos megközelítését ismertették, rávilágítva mind a napjainkban elterjedt smart city okos és digitális aspektusaira, mind a közösségi részvétel fontosságára a városmegújító programokban.

Az urbanisztika új irányzatain belül Szabó Gyöngyvér, a KÉK kutatója mutatta be a Lakatlan projektet, amely Budapest épületeinek közösségi célú hasznosítására fekteti a hangsúlyt, és az említett épületek kihasználatlansága ellen küzd. Horváth Dániel, a RÉV8 Zrt. projektvezetője szintén az alulról jövő kezdeményezések felkarolásában látja az urbanisztika jövőjét: a városmegújító programok keretein belül zöld udvarok kialakítását és a közösségi részvétel fellendítését valósították meg. Példaként említette a konferencia helyszínét, a budapesti Kesztyűgyár Közösségi Házat, amely méltón szimbolizálja mindazt a közösségben rejlő erőt, amelyet egy közösségi tér nyújthat. Kukucska Gergely egyebek mellett a Duna partjainak a használatba vételét célzó VaLyó projekt részeként az egykori reptéri kisbuszból átalakított mobil szaunát mutatta be.

A délután a jelentős beruházásokra alapozó városfejlesztés jellegzetes eseteről szólt.. A győri Audi gyár városfejlesztésre gyakorolt hatásait Révi Zsolt, Győr főépítésze ismertette, a 4-es metróról pedig Erő Zoltán, a Palatium Studió vezető tervezője tartott előadást, aki kiemelte, hogy az újonnan elkészült metró legfontosabb hozadéka a gyalogosok által használt terek bővülése, amely szorosan összefügg az említett közösségi terek fejlesztésével.

A konferencia – a nevében szereplő – kaleidoszkopként mutatta be az urbanisztikát rávilágítva a jövőbeli megközelítésmódokra, amelyek a városfejlesztés szempontjából igen ígéretesnek mutatkoznak.

A nap folyamán a szakma két rangos díjának átadójára is sor került, ahol az arra érdemes települések átvehették a Hild János-Díjat, illetve a Köztérmegújítási Nívódíjat.

A konferencia előadói, és a díjnyertes városok képviselői egyetértettek abban, hogy a városok, települések fejlesztésében sokkal inkább a helyi igényekre alapozott, közösségi részvétellel szervezett kisebb beruházások összehangolt sorozatáé a jövő, mint az esetenként többszáz milliárdos nagyberuházásoké.