
Búcsúzunk az Alföld tudósától, nemzedékek mentorától, Csatári Bálint geográfustól
(1949 – 2019)
Tegnap sokan fekete keretes értesítést kaptunk elektronikus postafiókunkba:
„Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk azokkal, akik szerették és tisztelték, hogy Dr. Csatári Bálint geográfus, tanár 2019. szeptember 17. napján, 70 éves korában elhunyt.”
A szomorú és váratlan hír nagyon sokaknak szól, hiszen Csatári tanár urat, Bálintot, vagy Bálint bátyót – ahogy magát körünkben gyakran említeni szerette – nagyon sokan tisztelték és bizonyosan még többen szerették. Nehéz lett volna nem tisztelni és szeretni azt az embert, aki ilyen lenyűgöző szakmai tudással, hatalmas lélekkel, tiszteletet parancsoló elkötelezettséggel dolgozott a vidék, a falvak, a tanyák és a magyar Alföld megértéséért és felemeléséért és akiben ekkora emberszeretet munkált. Az Alföld kutatásának legnagyobb tudósától, geográfusok és társterületek szakembereinek sok-sok generációját kinevelő igazi szakmai ikontól kell ma soraimmal búcsúznom: Diákkoromtól csodált tanáromtól, mesteremtől, aki úgy éreztem pályám során távolról mindig mentoromként kísért, és számos feladatomban csodálatos kolléga volt.
Csatári Bálint egyetemi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem matematika-földrajz szakán végezte, majd 1975-ben a Gazdaságföldrajzi Tanszék gyakornokaként a „Természeti és társadalmi tényezők kölcsönhatása a Sárrét népességére és településhálózatára” című tézissel egyetemi doktori oklevelet szerzett, majd 1984-ben lett a földrajztudomány kanditátusa. 1986-tól tanított a szegedi József Attila Tudományegyetemen, és oktatási tevékenységét egészen a 2010-es évekig töretlenül folytatta. 1984-től az MTA-ban dolgozott, a 90-es évek elejétől csaknem két évtizedig vezette a Regionális Kutatások Központján belül megalakuló Alföldi Tudományos Intézetet. Fontos és egyben úttörő jellegű terület- és vidékfejlesztési tervezési és értékelési munkákat irányított vidékies térségekben, városokban, megyei, regionális és országos szinten. A 2010-es években a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke is volt. Mind az akadémiai, mind a gyakorlati szakmai világban széleskörű kapcsolatokkal rendelkezett Magyarországon és külföldön egyaránt. Tekintélye volt tehát mind a kutatói közösségben, mind a gyakorlati szakemberek körében, sőt, a pártpolitikától függetlenül a szakpolitikusok körében is. A szakmai szervezetekben is kifejezetten aktív volt. Az utóbbi években például sokat gondolkozott egy, az Magyar Urbanisztikai Társaság mintájára szerveződő ruralisztikai közösség megalakításán, és sokakat bátorított erre.
Ezek, a talán legfontosabb objektív tények, s az alábbi keretben felsorolt elismerések is már jelzik Csatári Bálint kiemelkedő szakmai munkásságát. Ahhoz azonban, hogy kicsit is jelezzük micsoda veszteség érte most a területi, települési kutatás és fejlesztés szakmai közösségét, ennél sokkal többet el kellene mondanunk róla, az ő egyedülálló karakteréről. Magam csak néhány színt tudok most felvillantani ebből. Talán mások folytatják.
Bálintban a hihetetlenül műveltségű, nagyformátumú tudós és az empatikus emberszeretet, a másik ember tisztelete és az élő közösségek mély értése volt együtt jelen. Tudóssága sosem volt öncélú: mindig a vidéki települések, térségek fejlődésének segítése volt a küldetése, amelyet a mindig büszkén vallott geográfus szemlélettel szolgált. Bálint mindig szószólója, és saját személyében élő bizonyítéka volt annak, hogy a geográfia milyen esszenciális eleme vidékfejlesztésnek, településfejlesztésnek, tervezésnek, a közösségek fejlesztésének.
Csatári Bálint igazi TANÁR volt. (Igen, csupa nagybetűvel!) Diákjaira átragadó szenvedéllyel tudott tanítani, az új generáció kinevelése igazi küldetés volt számára, amire sok figyelmet és időt szánt. Diákéveimben ő volt az, aki a szegedi egyetemen, bár külsős oktató volt, a leginkább személyes módon foglalkozott a diákjaival, felkarolta az érdeklődő és tehetséges fiatalokat, és kedves tanítványait később is mindvégig számon tartotta, pályájukon nyomon követte, tanácsaival segítette. Gondolatai és mindig lobogó elkötelezettsége, bátorításai sokszor segítették a valóság kényszereitől olykor lelankadt lelkesedésünket pályánkon. Geográfusoknak szóló intelmeit egy időben a Vátiban tanításként függesztettük ki a falra a stratégiai tervezéssel foglalkozó igazgatóságon.
Nem ismerek tágabb kutató, tervező szakmánkban sem olyan embert, aki ilyen irodalmian, tudományosan és mégis a „józan paraszti” ész logikájával tud érvelni, beszélni, ahogy azt Csatári Bálint tette. Előadásaiban az irodalmi idézetek mindig tűpontosan helyénvaló módon kapcsolódtak az egyébként mindig tényekkel, számokkal és különösen a gazdag térképekkel alátámasztott mondanivalóihoz. Ízes beszédét mindig öröm volt hallani.
Az Alföld, a vidéki települések és térségek fejlesztésének egyik legnagyobb gondolkodója és cselekvő tudósa volt Bálint. Hetvenedik születésnapjára szakmatársainak, kollégáinak népes csoportja (köztük jómagam is) tanulmánykötettel készült tisztelegni, amely éppen a tragikus hír napján jutott el a nyomdába. Elektronikus példányának a napokban még Bálint is nagyon örült, de a nyomtatott kötetet már akárhogy is szeretnénk nem tudjuk kezébe adni. (http://www.regscience.hu:8080/xmlui/handle/11155/1989)
Kedves Tanár Úr! Bálint!
Földi pályánkon búcsúznunk kell most Tőled, de szavaid emléke, derűs bölcsességed, és sugárzó emberszereteted mindig velünk marad.
Isten veled Bálint Bátyó!
Dr. Salamin Géza
a Magyar Urbanisztikai társaság elnöke, a BCE Gazdaságföldrajz, Geoökonómia és Fenntartható Fejlődés Intézetének igazgatója, Csatári Bálint tanítványa
Csatári Bálint Díjai, elismerései
| 1977 | Oktatásügy kiváló dolgozója |
| 1984 | Bács-Kiskun Megye Településfejlesztéséért |
| 1990 | Bács-Kiskun Megye Alkotói Díja |
| 1993 | Pro Régió Alföldért Díj, Nagyalföld Alapítvány |
| 1994 | Pro Régió Díj |
| 1995 | Pro Geográfia, Magyar Földrajzi Társaság |
| 1996 | Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja |
| 1997 | Akadémiai Díj |
| 1999—2002 | Széchenyi Professzori Ösztöndíj |
| 1998 | Fülöpjakabért emlékérem |
| 2002 | Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj, Kecskemét MJV Polgármesteri Hivatal |
| 2002 | Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje |
| 2008 | Bács-Kiskun Megye Príma Díja |
| 2008 | Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj |
| 2010 | Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztje |
Tudományos, szakmai közéleti tevékenységei
| Magyar Urbanisztikai Társaság, a falutagozat tagja | |
| Regionális Tudományi Társaság, tag | |
| Új Magyarország Fejlesztési Program Regionális Programjai Országos Monitoring Bizottság, tag | |
| Kecskemét Kultúrájáért Alapítvány, elnök | |
| Párbeszéd a Vidékért Egyesület, alelnök | |
| Magyar Tudományos Akadémia, X. osztálya, Földrajztudomány I, Bizottság, tag | |
| Magyar Tudományos Akadémia IX. osztály Településtudományi Bizottság, tag | |
| Magyar Nemzeti Vidék Hálózat elnöke, Tanácsának tagja | |
| Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Országos Monitoring Bizottaság, tag | |
| Magyar Földrajzi Társaság, tag, a Kiskunsági Osztálya elnöke | |
| Bács-Kiskun Megyei Környezetvédelmi Alapítvány, elnök |
