Ez év végéig elfogadásra kerül az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról. Az Európai Bizottság által már tavaly nyáron elkészített javaslat szerint Magyarországra 2023-ban kerül ismét sor.
(kép: Kassa, Európa kulturális fővárosa 2013)
2023-ban ismét magyar város viselheti az Európa Kulturális Fővárosa címet
Ez év végéig elfogadásra kerül az Európai Parlament és a Tanács határozata az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról. Az Európai Bizottság által már tavaly nyáron elkészített javaslat[1] szerint Magyarországra 2023-ban kerül ismét sor.
A jelenleg érvényben lévő 1622/2006/EK határozat 2019-ig rögzíti a tagállamok sorrendjét. Essen és Isztambul mellet, 2010-ben – első alkalommal – magyar város (Pécs) viselhette a kitüntető címet, rendezhette meg az Európai szintű kulturális évadot. A címért folyó verseny jelenleg hat évvel a cím viselése évének kezdete előtt indul meg, hogy a városoknak elegendő idejük legyen a felkészülésre. Az EKF kezdeményezés folytatásához az új jogalapot ezért 2013-ban el kell fogadni annak érdekében, hogy a zökkenőmentes átmenet 2020-ban biztosítható legyen.
A 2019-es EKF cím elnyerését (olasz és bolgár város kiválasztását) célzó pályázati kiírás meghirdetésére tavaly novemberben került sor. A tíz év múlva sorra kerülő Magyarország és Egyesült Királyság nemzeti szintű pályáztatása tehát alig 3 év múlva kezdődik. S ha figyelembe vesszük, hogy a sikeres pályázás érdekében a városok már jóval a pályázati felhívás megjelenés előtt megkezdik a felkészülést (példa erre Ravenna, mely 2007-ben, azaz öt évvel a pályázati kiírást megelőzően meghozta stratégiai döntését), akkor időszerű, hogy a magyar városok is számba vegyék, akarnak-e versenybe szállni a 2023-as EKF címért. Éppen ezért érdemes megismernünk az elfogadásra váró jogszabályt, melyet az alábbiakban röviden ismertetünk.
A határozattervezetet indoklása:
A Bizottság javaslata kidolgozása során különböző szempontok és információk széles körét vette alapul: az EKF városok külső és független értékelése, on-line konzultációk, ezt követően 2011. március 2-án nyilvános ülés Brüsszelben több mint 200 résztvevővel, a Régiók Bizottsága által 2012 februárjában elfogadott saját kezdeményezésű jelentés, az EKF 25. évfordulója alkalmából 2010 márciusában, Brüsszelben megrendezett konferencia 500 résztvevővel. Az EKF kezdeményezés jövőjével kapcsolatban a Bizottság számos fontos tanulságot vont le: „Széles körű egyetértés van a tekintetben, hogy a fellépés kiemelkedően sikeres, a 2019 utáni folytatás támogatottsága nagyon jelentős. Egyértelműen kiderült, hogy Európa egyik legnagyszabásúbb kulturális kezdeményezésévé vált, mind hatókörét, mind méretét illetően. Az Unió egyik legismertebb és legelismertebb kezdeményezésévé vált, amely nagy megbecsülésnek örvend az európai polgárok körében.”[2] Ugyanakkor a Bizottság öt olyan fő problémát is megállapított, mellyel a városok a címre való felkészülés során szembekerültek:
A leggyakoribb nehézséget eddig az országos és helyi politika költségvetésre, valamint a politika által az eseménysorozat szervezésére gyakorolt hatása jelentette. Egyes korábbi EKF városok nem megfelelően értelmezték az európai dimenziót, illetve elmulasztották a címet hosszabb távú stratégiába illeszteni. Az eredményességmérési mechanizmusok hiányosságai miatt kevés elsődleges adat áll rendelkezésre a cím által kiváltott hatásról. A cím viselése jelentős negatív hatással bírhat egy olyan városra nézve, amelynek adottságai és lehetőségei túlságosan korlátozottak, s ez pedig veszélyeztetheti az EKF cím tekintélyét és értékét.
Ezek alapján az EKF kezdeményezés 2019 utáni jövőjét illetően három lehetőséget vettek számba: a fellépésnek a jelenlegi határozattal megegyező jogalappal történő folytatása; a fellépés leállítása; a fellépés folytatása olyan jogalappal, amely kezeli az eddigi problémákat. Az utóbbi lehetőségnek két alternatíváját is figyelembe vették: a tagállamok új időrendi listájának melléklése, illetve a cím nyílt pályázat útján történő odaítélése. A lehetőségek alapos, átfogó kiértékelése alapján a legpozitívabb képet a kezdeményezés új jogalappal és a tagállamok új időrendi listájának csatolásával történő folytatása kapta. A Bizottság javaslatát tehát erre a lehetőségre dolgozta ki.
Az 1622/2006/EK határozathoz hasonlóan ennek a bizottsági javaslatnak sincs közvetlen költségvetési vonzata. A javaslat hatálya alá eső időszak számos többéves pénzügyi keretet fog érinteni. A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret tekintetében a Kreatív Európa program fogja biztosítani az EKF kezdeményezés finanszírozását.
A határozat összefoglalása:
Az értékelések és a nyilvános konzultáció eredményei alapján az EKF kezdeményezés 2019 utáni jövőjére vonatkozó javaslat megtartja a jelenlegi rendszer főbb vonásait és általános struktúráját.
- A címet továbbra is a tagállamok időrendi listája alapján fogják odaítélni. (A rotációs rendszer egyenlő lehetőséget, földrajzi kiegyensúlyozottság biztosít.)
- A címet továbbra is városok részére fogják fenntartani. (A siker kulcsa az, ha egyértelműen egyetlen városé a vezető szerep.)
- A cím odaítélése továbbra is egy kifejezetten a cím viselésének évére kidolgozott, határozott európai dimenziót hordozó kulturális programon fog alapulni.
- A független szakértőkből álló európai testület által végrehajtott kétszakaszos kiválasztási eljárás kiegyensúlyozottnak és átláthatónak bizonyult, ezért megmarad.
- A címet továbbra is egy teljes évre fogják odaítélni, hogy jellegzetes és nagyszabású maradjon.
Ugyanakkor számos fejlesztés szerepel a javaslatban annak érdekében, hogy a hatályos határozat kapcsán felmerült problémákat kezeljék, és segítséget nyújtsanak a városoknak ahhoz, hogy a legtöbbet hozhassák ki a címből. A főbb változások a következők:
- A követelmények egyértelműbbek lettek, az eredményesség mérhetőségén javítottak. Külön figyelmet fordítottak a kezdeményezés által a hosszú távú, helyi, kulturális irányvonalú fejlesztési stratégiák élénkítésére gyakorolt potenciális fellendítő hatás optimalizálására, az európai dimenzió népszerűsítésére, a kulturális és művészi tartalom magas minőségének biztosítására, a helyi lakosság jelentős mértékben történő részvételének előmozdítására, valamint arra, hogy igyekezzenek biztosítani a költségvetés szilárdságát és a művészi csoportok függetlenségét.
- A Melina Mercouri-díjat nem három hónappal a cím évének kezdete előtt fogják kifizetni, hanem az adott év folyamán, annak érdekében, hogy a városok bizonyosan tartsák magukat vállalt kötelezettségeikhez (finanszírozás, programozás és az Unió megjelenítés terén).
- Az európai testület nem köteles pozitív ajánlást tenni, ha nincs a követelményeknek eleget tevő pályázat.
- A városokat a cím elnyerését követő felkészülés során támogató kísérő intézkedéseket (újabb ellenőrző ülés, rendszeres látogatások) megerősítették. Határozottabban támogatják a korábbi, jelenlegi és jövőbeni kulturális fővárosok, valamint a pályázó városok között a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréjét.
- A városok számára új értékelési kötelezettségeket vezettek be annak érdekében, hogy átfogóbb kép alakulhasson ki a cím hatásairól és összehasonlítható adatokhoz lehessen jutni.
- Végül a javaslatban szerepel, hogy 2019 után ismét lehetővé kellene tenni a fellépésben való részvételt a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok számára, mert a tapasztalatok (Nagyszeben 2007-ben, Isztambul 2010-ben) azt mutatták, hogy ez mind ezen országok, mind az Unió számára hasznos lehet.
A határozat 2. cikkét (Célkitűzések) érdemes pontosan idéznünk:
(1) A fellépés általános célkitűzései a következők:
a) z európai kultúrák sokszínűségének megóvása és előmozdítása, valamint közös jegyeik kiemelése;
b) a kultúra hozzájárulásának előmozdítása a városok hosszú távú fejlődéséhez.
2) A fellépés konkrét célkitűzései a következők:
a) a kulturális kínálat mértékének, sokszínűségének és európai dimenziójának bővítése a városokban, többek között országok közötti együttműködés révén;
b) a kultúrához való hozzáférés és az abban való részvétel szélesítése;
c) a kulturális ágazat teljesítményének, más ágazatokkal való összekapcsolhatóságának fokozása;
d) a városok nemzetközi arculatának gazdagítása a kultúra révén.
Kívánom, hogy a magyar városok mihamarabb megismerjék az új jogszabály célkitűzéseit és feltételrendszerét, és amennyiben elfogadják azokat, vagyis meghozzák stratégiai döntésüket, időben kezdhessék meg felkészülésüket a megmérettetésre.
Budapest, 2013. szeptember 29.
Slama Györgyné Börcsök Gizella
[1] Az Európai Bizottság javaslata az Európai Parlament és Tanács határozatára az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020-2033. évekre szóló uniós fellépésének létrehozásáról. Brüsszel, 2012.7.20. COM(2012) 407 final, 2012/0199 (COD)
[2] Uo. Indoklás, 2. pont