Városok –Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései
A Magyar Urbanisztikai Társaság 2021-ben megjelent tanulmánykötete. 

Dr. Salamin Géza, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnökének előszava:

„A városok, térségek fejlesztésének lehetőségeit időről időre olyan impulzusok érik, amelyekkel az urbanisztikai szakmának szükséges foglalkoznia. A Magyar Urbanisztikai Társaság abból a küldetéséből adódóan, hogy e tágabb szakterület tudásközössége legyen – és ezzel segítse elő a jobb gyakorlatokat – igyekszik a tapasztalatok megosztása mellett a változási trendekről is párbeszédet kezdeményezni és ösztönözni kisebb és nagyobb eseményein, konferenciáin, vagy éppen egyes műhelyeinek keretében.  A Társaság körében zajló diskurzusok eredményeit, tagjaink és tágabb szakmai „holdudvarunkba” tartozó szakemberek elemzéseit több esetben is publikáltuk már kötet formájában. Ilyen volt a 2015-ben megjelent, angol és magyar nyelvű tanulmányokat egyaránt tartalmazó Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre különös tekintettel az intelligens városok modelljére c. tanulmánykötetünk, a 2016-ban kiadott, a Társaság elmúlt 50 évét bemutató könyvünk, de a nemrég kiadott Körmendy Imre Urbanisztikai Reflexiók című monográfiája is ennek a tudásmegosztásnak az értékes eszköze. Széleskörű párbeszédnek biztosított teret a legutóbbi „élőben” megrendezett – még a COVID járvány előtti – 25. Országos Urbanisztikai Konferencia is, melynek előadói közül többeket arra kértünk meg, hogy a konferencián prezentált előadását bontsa ki, fejlessze elemzéssé, szakmai-tudományos tanulmánnyá. A „Városok – Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései” című kötetünk ezeket, az azóta újabb izgalmas eredményekkel gazdagított, tudományos karakterű tanulmányokat fűzi össze három témakörbe rendezve, kiegészülve néhány, e témaköröket boncolgató kurrens elemzéssel. Témaköreink többek között a városfejlődést lényegében meghatározó ingatlanpiaci átalakulásokkal, Európa és Magyarország városainak térfolyamataival, átalakuló szerkezetével, szerepével, az ezen jelenségekre adott stratégiai válaszokkal, illetve a változásokra folyamatosan reagálni kényszerülő tervezéssel és annak nemzetközi szakmai karakterével foglalkoznak.

Tanulmánykötetünk szerzői köre szépen jelzi azt a sokszínűséget, amit a MUT-ban a tágabb értelembe vett urbanisztikai szakmai közösségnek tekintünk. A kötethez olyan rangos egyetemek és intézmények kutatói, munkatársai, PHD-hallgatói járultak hozzá szerzőként, mint a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (Szent István Egyetem), a Széchenyi István Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete.

Első fejezetünkben kiemelt szerep jut vidéki településeinknek, arra hogy jellemző problémáikra – mint az infrastrukturális hiányosságok, a munkanélküliség, a természetes fogyás, az elvándorlás, végeredményben pedig az elnéptelenedés – milyen lehetőségek  kínálhatnak válaszokat.

„Ingatlanpiac és várostérség” című témakörünkben hazánk ingatlanpiaci folyamatai kerülnek előtérbe mind országos, mind regionális, vagy települési szinten. A fejezet tanulmányai kitérnek a lakáspiac utóbbi években tapasztalt országos és helyi léptékű drámai átrendeződési trendijeire, azok gazdasági, társadalmi, demográfiai hatásaira. Utolsó, „Átalakuló városok” című blokk szerzői a múltba tekintve, a jelent szemlélve, a jövőt előrevetítve, a globális léptékű folyamatoktól egészen a lokális szintű jelenségekig kalauzolnak el bennünket egy-egy az urbanisztika szerteágazó tudományterületeire.

„Városok – Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései” című kötet, 17 db tanulmánya és a különböző tudományterületet megjelenítő alkotói nagyszerűen szemléltetik az urbanisztika sokszínűségét. Tanulmánykötetünkkel szeretnénk kaleidoszkóp jelleggel gondolatébresztőt adni a települések és térségek fejlődését érintő egyes 21. századi dinamikákról. Bízunk benne, hogy a kötet tanulmányai nem pusztán az urbanisztika művelőinek és kutatóinak szolgálnak érdekes olvasmányként, hanem mindazok számára, akik érdeklődéssel figyelik azokat a körülöttünk zajló térbeli társadalmi, gazdasági, környezeti folyamatokat, melyeknek mindannyian részesei vagyunk.”

Városok –Tervezés – Ingatlanpiac – Az urbanisztikai aktuális kérdései (PDF)

Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre különös tekintettel az intelligens városok modelljére

részlet a kiadványból:
„Ha a globális kihívásokon belül a gazdasági növekedési szükségletet tekintjük, fontos azt is észreven- nünk, hogy világszerte tapasztaljuk a gigantikus városok és város-együttesek mérhetetlen növekedé- sét és egyúttal gyakran a vidéki területek elnéptelenedését. El kell ismernünk, hogy amint azt éppen egy magyar tudós, Barabási Albert-László munkatársaival kimutatta, mind a természeti, mind a tár- sadalmi hálózatoknak alapvető sajátossága, hogy egyes pontjai nagyon kiemelkednek a többi közül. Számunkra azonban mégis elgondolkodtató, hogy fejlett/fejlődő világunkban hazánk lakossága 1980 óta fogy, hogy majd’ egy millióval vagyunk kevesebben (azaz 9%-kal), s a 9,8 millió lakos közül fél- millió külföldön keresi a boldogulását (más olvasatban szerzi a tapasztalatát). Ez a közel másfélmillió ember nagyon hiányzik itthon minden tekintetben. A globális gazdasági növekedés kérdése kapcsán fontos figyelembe vennünk, hogy a fejlett világban is gondot okoz a települések mérhetetlen szétterü- lése. Paulhans Peters: A város az emberért című könyvében már 1973-ban arról írt, hogy városellenes eszmék terjedtek el és inkább „a várost kell az emberhez igazítani, s ezzel nem várhatunk”. Peters egyaránt rossznak találja a túlzott sűrűséget és a pazarló ritkaságot. Tapasztalhatunk-e az elmúlt évtizedekben e téren bármiféle lényegi változást? A gazdasági növekedés kapcsán érdemes Mumfordra is figyelnünk, aki egyik könyvének ’A megalopolisz mítosza’ című fejezetében ezeket a visszataszító konglomerátumokat a kényszerpályára került növekedés produktumaiként értelmezi, s ezt a növeke- dést olyan egyirányú és minden kitérési lehetőség híján lévő utcához hasonlítja (írta egy tanulmányá- ban Kunszt György) , amelyben – ráadásul – ’társadalmunk gépkocsijának vezetője’ egyes-egyedül a sebesség növelésére képes, fékezésre nem, amitől a katasztrófa egyre elkerülhetetlenebbnek látszik. Csak a növekvő, a versenytársakat leköröző, majd előbb-utóbb megsemmisítő, vagy magába olvasztó vállalat maradhat életben, s az óriássá válásnak ez a diktátuma a városokra is érvényes lett: „Az lát- szott a várossal szemben támasztott végső követelménynek, hogy az övé legyen a legnagyobb múze- um, a legnagyobb egyetem, a legnagyobb kórház, a legnagyobb bevásárlóközpont, a legnagyobb bank, a legnagyobb pénzügyi egyesülés” – sorolta példáit Mumford 1961-ben. Ha ma a világra nézünk – 821 méter magas torony, „ikonikus épületek”, soha nem létezett nagyságú presztízsberuházások, … – vajon mit válaszolhatunk Mumfordnak, s magunknak? Ma a városokról szóló diskurzusban is visszatérő lényegi elem a működési hatékonyság és a versengés erősödése. Felfigyelünk-e arra, hogy John Nash 1994-ben azért kapta a Nobel-díjat, mert bebizonyította – másokkal együtt -, hogy a társa- dalmi élet számos területén kifejezetten káros a verseny.„

Városi válaszok a globális gazdasági kihívásokra és technológiai trendekre különös tekintettel az intelligens városok modelljére

A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éve
A könyv az 5 évvel ezelőtt készült „A Magyar Urbanisztikai Társaság 45 éve” című kiadvány javított, bővített, aktualizált változata.

A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éve