Hogyan maradhatnak élhetőek városaink? – Alföldi György a Klubrádióban
Hogyan alakítja át a klímaváltozás a városainkat, és hogyan kellene már ma gondolkodnunk ahhoz, hogy településeink évtizedek múlva is élhetőek maradjanak? Többek között ezekről a kérdésekről beszélt dr. Alföldi György DLA, építész, urbanista, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professzora a Klubrádió műsorában.
A beszélgetésben a városok jövőjét meghatározó kihívások kerültek előtérbe: hogyan alkalmazkodhatunk az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokhoz, miként kezelhetjük a vízhiányos időszakokat, és milyen városi környezetet kell kialakítanunk ahhoz, hogy az hosszú távon is megfelelő életminőséget biztosítson.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás ugyanis nem csupán környezetvédelmi kérdés. A várostervezés, az épített környezet, a zöld- és vízfelületek, valamint a közterületeink kialakítása egyaránt meghatározza, hogyan tudunk majd együtt élni a változó klimatikus körülményekkel.
A beszélgetés egyik legfontosabb kérdése így az volt: milyen városokat kell ma terveznünk ahhoz, hogy azok a következő évtizedekben is élhetőek maradjanak?
🎙️ A beszélgetés a Klubrádió 2026. szeptember 2-i műsorában hangzott el.
Szuburbanizáció, zártkertek és lakhatási kihívások – Kocsis János Balázs a Kossuth Rádióban
A főváros környéki zártkertek átalakulása és a szuburbanizáció aktuális kérdései is szóba kerültek a Kossuth Rádió Napközben című műsorában, amelynek vendége volt dr. habil. Kocsis János Balázs, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnöke.
A beszélgetés középpontjában Biatorbágy zártkerti területei álltak. A műsor arra kereste a választ, hogy milyen folyamatok állnak a korábban jellemzően mezőgazdasági és rekreációs célú területek fokozatos benépesülése mögött, és milyen települési, társadalmi és infrastrukturális kihívásokat teremt, amikor egyre többen választják ezeket a területeket állandó lakóhelyül.
A téma ugyanakkor jóval túlmutat Biatorbágy határain: szorosan kapcsolódik Budapest lakhatási helyzetéhez, az agglomeráció növekedéséhez, a közlekedési igények változásához és a spontán szuburbanizációhoz. A beszélgetésben az is felmerült, hogy ezekre a folyamatokra elegendő választ jelenthet-e a hatósági szabályozás, vagy összetettebb település- és térségfejlesztési megközelítésre van szükség.