A Magyar Urbaniszikai Társaság, a Veszprém Vármegyei Önkormányzati Hivatal, a Magyar Építészek Veszprém Vármegyei Kamarája és Ajka Város Önkormányzata közös szakmai konferenciát tartott Ajka városában Kultúra alapú városfejlesztés – Kreatív Ajka témában 2024. július 3-án..
A konferenciát Fabacsovics Zoltán, Veszprém vármegye főépítésze, a MUT Veszprém vármegyei területi tagozatának vezetője moderálta, aki a nyitó köszöntés után át is adta a szót a nap első előadójának, Schwartz Bélának, Ajka város polgármesterének.
A polgármester úr az előadását ajka városának ipari múltjával és annak a kultúrára gyakorolt hatására a fűzte fel. Példaként említette, hogy a város a tizenkilencedik században a szénbányák köré szerveződött. A helyi közösségek sokszor az ugyanaz van munkahely köré szerveződött társaságokból jöttek létre. Ugyancsak fontos történelmi korszaka volt Ajkának a 2 világháború közötti időszak, mely során a városban megépült a világ első kripton gyára (1937-ben nyitotta meg a kapuit), valamint az ajkai hőerőmű, ami a helyi barna kőszenet égette el. Ugyancsak fontos szerep jutott Ajkának az 1. világháború utáni alumíniumipari felvirágzásban, ami a Bakonyban található bauxit lelőhelyekre épült, emellett ide települt az alumínium iparhoz köthető timföldgyár és az alumínium kohó is az 1940-es évek első felében.
A 2. világháború után Ajka ugyancsak ipari központ maradt, melyben a kőszén bányászat, az alumíniumipar, és az üvegipar töltötte be a legfontosabb szerepeket egészen a rendszerváltásig (a kriptongyár az 1940-es évek második felében leszerelésre került és háborús jóvátétel gyanánt a Szovjetunióba került a gépparkja). Ekkor ugyanis az egész országra jellemző dezindusztrializációs folyamatok indultak meg Ajkán is, melynek végén az összes szénbánya (melyekből a szénbányászat csúcs idejében négy darab is üzemelt), az alumínium kohó a timföldgyár és az üveggyár (ami a volt kripton gyár területén feküdt) is befejezte a működését.
Jelenleg Ajka az átalakult ipari képével is térség fontos központja melyben a gépipar és a feldolgozóipar foglalta el a legfontosabb helyeket és körülbelül tizenhatezer munkahelyet biztosít a környékbeli embereknek. A Polgármester úr a város legfontosabb feladatainak egyikeként említette a volt nehézipari területekre revitalizációját, a város 21. századi képébe való integrációját.
A konferencia második előadója Varga Andrea, a Csingervölgy Nonprofit Kft. Ügyvezetője volt, akik a város kulturális fejlesztésért felelnek. Fő feladatuknak tekintik a város történelmi és ipari múltjának átadását jelenkor lakóinak és a turistáknak, ezért folyamatos múzeum alapítással, fejlesztéssel (Bányászati Múzeum, Kristály Múzeum) és kiállításoknak a városba hozásáért dolgoznak, mint például a városi üveggyár termékeinek múzeumba gyűjtése, kiállítása és új, nemzetközi világmárkákkal való együttműködés az ajkai üveggyár magas minőségű termékeinek tervezett bemutatására. A Kristály Múzeum kiállítását a konferencia résztvevői meg is tekinthették az előadások után a városi séta során. A konferencián ezen múzeumok és kiállítások rövid bemutatása és egy-egy azokhoz tartozó kiállítási tárgy bemutatása történt meg.
A konferencia következő előadója Hornyák Attila Ajka város főépítésze volt. Előadása Ajka városának a rendszerváltás utáni fejlődését mutatta be. 1996-ban egy új ipari parkot létesítettek a helyi ipar megerősítésére.
2005-től kezdve fontos szerepet szántak a kulturális és közösségi terek kialakításának, fejlesztésének, a városközpont megújulásának. Szabadidős és sportlétesítményeket létesítettek, valamint az ezekhez kapcsolódó zöldterületeket is fejlesztették.
Pannon Egyetemmel együttműködést létesítettek 2022-ben, akik kihelyeztek ide egy kampuszt a volt kaszinó helyére, ahol a konferencia is zajlott, és terveik szerint nappali tagozat is kihelyezésre kerül majd 2024 őszétől.
Valamint ajka saját finanszírozású programját a “Házunk Tája Program” elindítását ismertette a jelenlévőkkel melynek célja az 1950-es években épült társasházak felújítása.
A város rövidtávú jövőbeni programjai között említette az ipari múlt minél magasabb arányú megmentését már amit lehetséges, a helyi ipar fejlesztését, a zöld energia minél magasabb arányú megjelenését a helyi energiatermelésben, aminek egy fontos alapja a helyi erőmű 100 %-ban biomassza energiára való átállása.
A következő előadás Koszorú Lajos vezető településtervező a Torna patak környékének Megújulásával, revitalizációjával foglalkozó előadása volt egy patak ajka városában központi szerepet töltött be mindig is a volt malomiparával és a városban elfoglalt központi helyével. A fejlesztés célja a Torna patak sok szempontú megújulása, a patak szerves integrálása a városba emellett az egyre gyakoribb villámárvizek elleni védelem kialakítása és megerősítése. A patak várost érintő részeit a tervezéskor 6 részre tagolták és minden tagolt részhez külön komplex tervet kellett elkészíteni a minél hatásosabb eredmény elérésének céljából.
Az ezt követő előadás Csingervölgy jövőképe, Kriptongyár rehabilitációja témában Fonyódi Mariann, a BME Urbanisztikai Tanszékének egyetemi docensének előadása volt. Az előadás központi részét a volt kriptongyár területének megóvására és megújítása, illetve Bródy Imrének, az “ajkai acél embernek”, a kriptongyár megalapítójának emlékének állította. A volt gyárépület felújításának apropója Veszprém 2023-as Európai Unió kulturális fővárosi címe volt, melyhez társulva Ajkán is létre kívántak hozni egy kulturális negyedet, melynek központi részét a gyárépület adja. Az épület felújítása háromszázmillió forintból valósul meg 2030-ra, melynek végeredményeként egy több funkciós, rengeteg igényt (koncertterem, autós mozi, bemutató terem, üveg megmunkáláshoz kapcsolódó oktatás) kielégítő kulturális központ lesz.
Az utolsó előadó Porhajas Gábor MUT főtitkár előadása volt, aminek témája Salgótarjánban 2024 április 25-én a MUT a Völgyváros és az Urbavis közös urbanisztikai konferenciájának rövid bemutatása, az ott elhangzottak ismertetése volt, kiemelve azokat a részeket, amikben Ajka és Salgótarján olyannyira hasonlítanak (gazdag ipari múlt a szocialista időszakból, a 21. század kihívásaira való válaszok keresése, többek között klímaváltozás problémája, ipar átalakulása, fiatalok elvándorlása).
A konferencia utolsó előadása után végszóként a jelenlévőket körbevezették a konferencián említett fejlesztéseket élőben is bemutatva. Láthattuk a megújult városközpontot, a megújulás alatt álló Torna patakot, azt fentebb is említett Kristály Múzeum üveggyűjteményét, majd a legvégén felvittek minket a volt kriptongyár jelenleg is felújítás alatt álló épületéhez.