A Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) elkötelezett a nagyvárosi térségek fenntartható fejlődésének előmozdításában, ezért komoly aggodalommal figyeli a Budapest-bérlet körül kialakult vitát. A MUT a közösségi közlekedés szükséges várostérségi integrációja érdekében elengedhetetlennek tartja a Budapest-bérlet legalább a jelenlegi szolgáltatási és vonzó árszínvonalon történő fenntartását. A helyzet mihamarabbi megoldása érdekében arra kéri az ÉKM és Fővárosi Önkormányzat képviselőit, hogy - a Budapest-bérlet megtartása mellett - a teljes városi térségre kiterjedő összehangolt, versenyképes szolgáltatásokat nyújtsanak a Budapesten valamint az agglomerációban élőknek. A MUT sürgeti a feleket, hogy minél hamarabb olyan megoldást találjanak az agglomerációs közlekedési rendszer finanszírozására, amely biztosítja a közösségi közlekedés működtetésének gazdasági fenntarthatóságát. Az érintett szereplők tegyenek meg mindent a várostérségi közlekedési integráció további erősítése érdekében.
Napjaink egyik meghatározó urbanizációs kihívása a nagyvárosok és tágabb környezetük közötti kapcsolatok intenzifikálódása, amit a fokozódó ingázás, erősödő települések közötti munkamegosztás is jelez, és ami számtalan környezeti terhet, társadalmi és hatékonysági feszültséget is hordoz. Ennek megfelelően a területi- és településtervezésben-fejlesztésben valamint a közszolgáltatások szervezésében a fejlett országokban a funkcionális várostérségek közigazgatási határokon átívelően egységes kezelése került előtérbe. A várostérségi integráció különösen fontossá vált a közlekedési rendszerek szervezésében, amelynek megoldásai a legtöbb nyugat-európai nagyváros térségében tetten érhetőek.
Széleskörű szakmai konszenzus van arról, hogy Budapest és tágabb agglomerációja is funkcionálisan kizárólag egy egységként kezelhető, ezért is üdvözölünk minden olyan kezdeményezést, amely a közös tervezés,-fejlesztés és szolgáltatásszervest elősegíti. A közelmúltban ebbe az irányba mutató lépés volt a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozása, vagy az agglomerációs vasúti stratégia, de a BKK létrehozása és új közlekedési hálózatszervezési megoldásai is. Az egységes szemlélet a mobilitás területén különösen is fontos, hiszen a városi térségek szétterülése talán ezen a területen okozza a legnagyobb kihívásokat és a főváros határát ma már naponta többszázezres ingázó forgalom lépi át. A környezetet terhelő, életminőséget rontó autós ingázási forgalommal szembeni alternatívát csak az olyan várostérségi léptékű integrált, regionális közösségi közlekedési rendszerek jelenthetik, amelyek megfizethetőek, kényelmesek és kiszámíthatóak.
A budapesti agglomeráció vonatkozásában a várostérségi szintű integrált tervezés és fejlesztés, valamint szolgáltatásszervezés terén egyelőre kisebb lépések valósultak csak meg. A közlekedési integrációja terén eddig a legfontosabb lépés az egységes fővárosi tarifarendszer részleges bevezetése volt, amely lehetővé tette a Budapest bérletek használatát a MÁV-csoport[1] járatain a főváros területén belül. Ez a 2010 óta sikeresen működő egységes fővárosi közlekedési jegyrendszer sok százezer fővárosi és főváros környékén élő állampolgár mindennapi fenntartható mobilitását segítette elő. Hatását tovább erősítette, hogy az utóbbi években a BudapestGO fejlesztésével az utazástervezés és értékesítés is lehetővé vált a Budapest határát átlépő az ÉKM megrendelésű járatokra is.
Az elmúlt hetek hírei alapján a várostérségi közlekedésintegráció első lépése is veszélybe került azzal, hogy a Budapest bérletek MÁV és Volán által üzemeltetett járatokon való elfogadása bizonytalanná vált. A fenti összefüggések fényében a Magyar Urbanisztikai Társaság egy ilyen változtatást olyan visszalépésnek értékel, amely rontja a fenntarthatóbb közlekedési formák versenyképességét, hátráltatja a várostérségi szintű integráció megvalósulását, ami nem csak a Budapesti Agglomeráció fenntarthatósági esélyeit rontja, de országosan is hatékonyságvesztést eredményez. Hangsúlyozzuk, hogy a főváros fejlesztése nem a vidék ellenében történik, hiszen a Budapest méreténél fogva és nemzetközi szerepei révén nem Debrecen, Miskolc, Pécs, Győr vagy éppen Hódmezővásárhely versenytársa, hanem az ország egészének motorja, fontos kapuja a globális hálózatok felé.
A Magyar Urbanisztikai Társaság ezért nyomatékosan arra kéri a Fővárosi Önkormányzatot és az Építési és Közlekedési Minisztériumot, hogy mielőbb találjanak megoldást a közös tarifarendszer megőrzésére oly módon, hogy az képes legyen a feladatellátásban résztvevő különböző szolgáltatókat finanszírozni és a szolgáltatási színvonalat erősíteni, továbbá keressék a közlekedési rendszer várostérségi együtt-tervezésének és működtetésének további lehetőségeit.
A vármegye- és országbérlet bevezetése egy fontos lépés volt az egységes országos tarifaközösség létrehozásához vezető úton, amely jól szolgálja a távolsági és regionális közlekedésben résztvevő vasúti és autóbuszos közszolgáltatások közötti integrációt, ugyanakkor egy nagyvárosi várostérség speciális megoldást igényel, amely az ún. „multi-level governance” jegyében az érintett szereplők együttműködésén kell, hogy alapuljon.
Javasoljuk továbbá, hogy a Fővárosi Önkormányzat a kormányzat és az érintett vármegyék együttműködésében, szakmai és gazdasági szereplők bevonásával készüljön egy keretstratégia a hivatalos budapesti agglomerációs térségnél nagyobb Budapesti funkcionális várostérségre a közlekedés, fejlesztési és tervezési, köszszolgáltatási feladatok és a gazdaságfejlesztés integrációjára, építve az olyan eddigi eredményekre, mint a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia vagy a Budapesti Mobilitási Terv.
A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége nevében:
Dr. Salamin Géza
elnök
Magyar Urbanisztikai Társaság
A Magyar Urbanisztikai Társaság 1966-os alapítása óta fogja össze és képviseli a településtervezés és - , illetve a területfejlesztés, területi tervezés szakmai szereplőit. A Társaság a szakterület európai ernyőszervezetének (az European Council of Spatial Planners – ECTP) tagjaként szerepet vállal a tapasztalatok nemzetközi tudásmegosztásában és a nemzetközi szakmai együttműködésekben. Társadalmi küldetéséből adódóan társaságunk feladata a területi-települési fejlődéssel összefüggő szakpolitikákkal kapcsolatban a társadalom érdekeit szolgáló szakmai szempontokra felhívni a figyelmet, ill. - amennyiben van rá fogadókészség – a szakpolitikai döntéshozatalt segíteni.
[1] MÁV-Start Zrt, MÁV-HÉV Zrt, Volánbusz Zrt.
Comentários