Idén városi közlekedési témával volt jelen a MUT az Országos Főépítész Konferencián

A XXVII. Országos Főépítészi Konferenciára idén Veszprémben került sor szeptember 13 és 15. között. Hagyományosan idén is társszervezőként és önálló szekcióval vett részt a Magyar Urbanisztikai Társaság.

Idén a MUT szekció témáját a társaság újonnan megalakult Közlekedési Tagozata adta. A szeptember 15-én délelőtt sorra kerülő szekciót, Dr. Salamin Géza MUT elnök nyitotta meg , majd a tagozat elnökeként Vitézy Dávid tartott előadást és Rab Judit, a tagozat vezetőségi tagja, a BKK közterületfejlesztés és szabályozási vezetője beszélt új kezdeményezéseikről.

Vitézy Dávid előadásában bemutatta az autó-orientált városfejlesztés kialakulását a XX. század közepétől, amely leginkább az Egyesült Államokban vált egyeduralkodóvá, de Európára is jelentős hatással volt. A városok közlekedési rendszere elválaszthatatlan összefüggésben áll a városszerkezettel, területhasználattal és különösen a várossűrűséggel. Az autóra optimalizált nagy szuburbiákkal szétterülő kertvárosok felelőssége a CO2 kibocsátásban egy főre vetítve sokszorosa a sűrűbben beépített városrészekének. Elhangzott Los Angeles példája, ahol az autós közlekedés felületei és a parkolók a város területének közel felét foglalják el. Ugyanakkor a kertvárosok 2,5-ször nagyobb költséget jelentenek az önkormányzatoknak is, mint a társasházas lakóövezetek. Az egyéni közlekedés fenntarthatatlanságának kezelésére az alábbi trendek jelennek meg megoldásokként a városi közlekedés átalakítására: A belvárosok, városrész-központok forgalomcsillapítása; A közösségi közlekedés versenyképességi fejlesztése; A kerékpáros közlekedés és mikromobilitás infrastrukturális fejlesztése; A parkolás- és behajtás szabályozás; Közlekedéstudatos városfejlesztés, szabályozás és építés.

Rab Judit beszámolt a főváros kapcsolódó tapasztalatairól és arról, hogy a BKK-ban egy olyan infrastruktúra standardon dolgoznak, amely irányelvként meghatározná, hogy milyen logika mentén kell a közlekedési fejlesztéseket a városi környezetbe, arra tekintettel elhelyezni, milyen funkcióknak mennyi teret kell adni (pl. a fáknak, gyalogosnak, egyéb közlekedési igényeknek). Ehhez mintakeresztmetszetek is készülnek. A prezentációkat élénk beszélgetés követte a jelenlévőkkel, amely egyebek mellett a főépítészek „terepi” tapasztalatairól, az agglomerációnál nagyobb kiterjedésű budapesti funkcionális városi tér jelentőségéről, összehangolásáról és tervezésének szükségességéről, az

együttműködés és koordináció nélkülözhetetlenségéről szólt.