top of page

Idén városi közlekedési témával volt jelen a MUT az Országos Főépítész Konferencián

A XXVII. Országos Főépítészi Konferenciára idén Veszprémben került sor szeptember 13 és 15. között. Hagyományosan idén is társszervezőként és önálló szekcióval vett részt a Magyar Urbanisztikai Társaság.

Idén a MUT szekció témáját a társaság újonnan megalakult Közlekedési Tagozata adta. A szeptember 15-én délelőtt sorra kerülő szekciót, Dr. Salamin Géza MUT elnök nyitotta meg , majd a tagozat elnökeként Vitézy Dávid tartott előadást és Rab Judit, a tagozat vezetőségi tagja, a BKK közterületfejlesztés és szabályozási vezetője beszélt új kezdeményezéseikről.

Vitézy Dávid előadásában bemutatta az autó-orientált városfejlesztés kialakulását a XX. század közepétől, amely leginkább az Egyesült Államokban vált egyeduralkodóvá, de Európára is jelentős hatással volt. A városok közlekedési rendszere elválaszthatatlan összefüggésben áll a városszerkezettel, területhasználattal és különösen a várossűrűséggel. Az autóra optimalizált nagy szuburbiákkal szétterülő kertvárosok felelőssége a CO2 kibocsátásban egy főre vetítve sokszorosa a sűrűbben beépített városrészekének. Elhangzott Los Angeles példája, ahol az autós közlekedés felületei és a parkolók a város területének közel felét foglalják el. Ugyanakkor a kertvárosok 2,5-ször nagyobb költséget jelentenek az önkormányzatoknak is, mint a társasházas lakóövezetek. Az egyéni közlekedés fenntarthatatlanságának kezelésére az alábbi trendek jelennek meg megoldásokként a városi közlekedés átalakítására: A belvárosok, városrész-központok forgalomcsillapítása; A közösségi közlekedés versenyképességi fejlesztése; A kerékpáros közlekedés és mikromobilitás infrastrukturális fejlesztése; A parkolás- és behajtás szabályozás; Közlekedéstudatos városfejlesztés, szabályozás és építés.

Rab Judit beszámolt a főváros kapcsolódó tapasztalatairól és arról, hogy a BKK-ban egy olyan infrastruktúra standardon dolgoznak, amely irányelvként meghatározná, hogy milyen logika mentén kell a közlekedési fejlesztéseket a városi környezetbe, arra tekintettel elhelyezni, milyen funkcióknak mennyi teret kell adni (pl. a fáknak, gyalogosnak, egyéb közlekedési igényeknek). Ehhez mintakeresztmetszetek is készülnek. A prezentációkat élénk beszélgetés követte a jelenlévőkkel, amely egyebek mellett a főépítészek „terepi” tapasztalatairól, az agglomerációnál nagyobb kiterjedésű budapesti funkcionális városi tér jelentőségéről, összehangolásáról és tervezésének szükségességéről, az

együttműködés és koordináció nélkülözhetetlenségéről szólt.




28 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Comments


bottom of page