A Magyar Urbanisztikai Társaság Örökséggazdálkodási Tagozata és a Magyar Építőművészek Szövetsége 2022 szeptemberétől közösen buszos szakmai kirándulásokat szervez, melyekért a Magyar Építész Kamara 2-2 kreditpontot biztosít.
A nagysikerű gömöri kirándulásaink után hazai örökségi helyszínekre látogattunk el. Márciusban Abasár szenzációs régészeti feltárását, Bogács és Váraszó középkori templomait ismerhettük meg. Áprilisban pedig a Felső-Tisza-vidékre kirándultunk: először Laskod, Baktalórántháza, Ófehértó, majd Csaroda, Márokpapi, Vámosatya középkori templomait és bennük a – sajnos többnyire már csak töredékesen fentmaradt – freskókat csodálhattuk meg.
Szakmai vezetőink dr. Prokopp Mária professor emeritus, Széchenyi-díjas művészettörténész, Szatmári István építész, műemlékvédelmi szakértő, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Építész Kamara alelnöke, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnöke, valamint Virányi Zsolt műemlékvédelmi szakmérnök, a Középkori Templomok Útja Egyesület elnökségi tagja, a Tiszántúli Református Egyházkerület műemléki tanácsosa volt.
E református templomok sajátossága, hogy az eredetileg római katolikus templomok falfreskóit a reformáció idején levakolták, lefestették, hogy az új vallási szabályoknak megfelelhessenek. Emiatt sajnos a XX. században előkerült freskókat a feltárások csak részben tudták megmenteni.
Laskod esetében kiemelkedő jelentőségű a déli fal Szent László-ciklusa, amelyet a XIV. század elején festhettek ugyanazok a mesterek, akik Lónyán, Csarodán, Gerényben és Palágykomorócon is dolgozhattak. Kutatás során végzett régészeti feltárás felszínre hozta az eredeti, félköríves szentélyzáródást, amelyet a felújítást tervező építész a téglapadlózatban jelzett és ötletesen a félköríves famennyezet megformálásában juttatott kifejezésre. Néhány évvel ezelőtt még senki sem sejtette, hogy a baktalórántházi kis gótikus templom a környék egyik legkülönlegesebb freskóját rejti. A templom lelkésze a déli falon található freskóhoz egy különleges legendát is megosztott velünk. Az 1519-ben készült díszes nyugati kaput egyetlen kőből faragták ki. Az ófehértói templom a Bátoriak birtoka volt a XIV. században, így építtetői is a sárkányölő nemzetség tagjai voltak. Nem véletlen tehát, hogy az templom északi falán, a hatalmas méretű freskóban a sárkány alakja is felfedezhető.
Második kirándulásunk mindhárom református templomához különálló, fából készült harangtorony tartozik. Csarodán épült fel a Középkori templomok Útja Látogatóközpont. „A középkori templomok útja címen született meg az a tematikus útvonal, amely a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséggel szeretné mélyrehatóan megismertetni az érdeklődőket. Ez a tematikus útvonal hivatott bemutatni a valaha egy történeti régiót alkotó, Északkelet-Magyarország, Kárpátalja, valamint a Partium északi részének középkori egyházi örökségét.”
A csarodai templombelső XIV. század eleji falképeit 1642-ben készült szíves-virágos freskók egészítik ki. Márokpapi temploma külső homlokzatának különleges dísze, a színes, virágos kifestés a XVII. századból való. A belsőben a középkori falfestések már csak töredékesen maradtak fenn. Vámosatya Szent György tiszteletére szentelt, ma református templomának egyik különlegessége a déli falon található két gótikus ablak melletti körablak. E református templomok belsejét jellegzetes, helyi mintájú keresztszemes hímzésű terítők díszítik.
Eddig minden kirándulásunk során remek idő kísérte utunkat, ahogyan kiváló szakmai vezetőink lelkes előadása is minden alkalommal lenyűgözte a tanulmányút résztvevőit.
