Az Építésügyi és Közlekedési Minisztérium 2023. január 22 -én tette közzé a magyar építészetről szóló törvény koncepcióját. A dokumentum előkészítésébe társaságunk nem került bevonásra.
A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége a társaság Tanácsadó Testületével konzultálva alakította ki alábbi véleményét a megismert dokumentumról, amelyet Lázár János miniszter úr részére a véleményezési folyamat keretében megküldött.
A levél tartalmát az alábbiakban olvashatják:
A Magyar Urbanisztikai Társaság 1966 óta fogja össze és képviseli a településtervezés és -fejlesztés, illetve a területfejlesztés szakmai szereplőit, ezt a diszciplinárisan sokszínű szakmai közösséget. Éppen ezért társaságunk számára fontos az építészeti törvény koncepciója, hiszen ahogy Ön is említi levelében, az mindhárom, a Társaságunk által is átfogott szakmai területet érinti és szabályozza. A MUT a szakterület európai ernyőszervezetét jelentő European Council of Spatial Planners (ECTP) tagjaként aktív szereplője a területi és településtervezéssel foglalkozó európai szakmai szervezetek közösségének is. Ezáltal széleskörű kitekintésünk van a tervezési rendszerek nemzetközi megoldásaira. A rendelkezésünkre álló szűk időkeret nem tette lehetővé, hogy a dokumentum véleményezése során Társaságunk tagságának konszenzusos álláspontját kialakítsuk. Ezért az alábbiakban a törvényi koncepcióban a szakterületünket érintő településtervezés és településfejlesztés összefüggésében teszünk átfogó észrevételeket, bízva abban, hogy a részletekkel kapcsolatos véleményünk megfogalmazására is lesz lehetőségünk.
1
A koncepció több területen olyan értékek előmozdítását célozza, amelyeket Társaságunk is támogat, mint pl. a barnamezős területek átalakításának erősítése, a természeti és be nem épített területek védelme ill. a tervezési folyamatok digitális támogatottságának erősítése.
Észrevételeink közül legfontosabbként emelném ki, hogy a nemzetközi tapasztalatok és a hazai gyakorlat tapasztalatai alapján a településtervezést, településfejlesztést nem lehet az építésügy részeként kezelni. A településtervezés és településfejlesztés a társadalmi-gazdasági fejlődést, vagy éppen a fenntarthatóságot elősegítő stratégiai eszközök, melyek a gazdaság- és társadalompolitika, környezetvédelem, de akár családpolitika és egyéb közpolitikák helyben alkalmazható integrált eszközei. A települések fejlesztése nem csak, és nem is elsősorban építészeti szempontból fontos az országnak, hanem a gazdasági sikeresség, társadalmi kihívások megoldása, a helyi közösségek és identitás fejlesztésének, nemzetstratégiai célok elérésének fontos terepe. A tervezésben és a tervi eszközökben is fokozódó szükség van a gazdasági, társadalmi, földrajzi és környezettudományi összefüggésekre és megközelítésekre is, ezért a tervek formálásában és tartalmában is az interdiszciplináris jelleg szükségszerű.
Éppen ezért a haladó nemzetközi trendekkel összhangban és hazai gyakorlat nyilvánvaló tapasztalatai alapján ennek szakterületét sem lehet az építészet részelemének tekinteni. Eddig Magyarországon bizonyos eredmény volt, hogy a fent említett szakterület a rendezési tervezési jogosultságok eddigi építészcentrikus szabályozása ellenére is bizonyos mértékben interdiszciplináris jelleggel működött.
Mára több évtizedes hagyományokkal zajlik olyan szakemberek célzott képzése magas szintű és korszerű tervezési ismeretek oktatásával (településmérnök, terület-és településfejlesztő geográfus, regionális-környezeti közgazdász, tájépítész, település szociológia, stb. szakokon) akik másokkal nem pótolható, értékes szerepet visznek a településtervezés és -fejlesztés rendszerének működtetésében. Ugyanakkor a tervezett törvény ezt a részben eddig is korlátozott, ám szükségszerű szakmai diverzitást ellehetetleníteni látszik azzal, hogy e terület az építészet szakterülete alá rendeli. Fontos jeleznünk, hogy az állam az elmúlt évtizedekben jelentős pénzügyi erőforrásokkal hozta létre és működtette az említett a képzéseket, amelyek végzőseinek érvényesülése eddig is korlátozva volt, a jövőben pedig akár el is lehetetlenülhet.
A településtervezési és területi tervezési jogosultság jelenlegi rendszere ennek megfelelően felülvizsgálandó, elismerve azokat a szakmai és tudásterületeket, amelyek nélkülözhetetlenek a 21. századi településtervezésben. A területi -és településtervezés és fejlesztés szakterületének szakmai kritériumainak korszerű meghatározását Társaságunk küldetésének tekinti. Szeretnénk arról tájékoztatni, hogy a terület és településtervezés és fejlesztés önálló szakmai rendszerének kialakítása zajlik Társaságunk keretében az ECTP-vel összehangolva, ami alapján a közeljövőben javaslatot fogunk tenni a 21. században korszerű szakembereinek szükséges kompetenciáira vonatkozóan. A nemzetközi tapasztalatok alapján megfelelő szakmai kompetenciák garantálása nem szükségszerűen jogszabály által előírt kamarai rendszerben biztosítható a legsikeresebben.
A fentiek miatt a területi és településtervezést és településfejlesztést javasoljuk az építészeti szabályozás tárgyköréből kivonni, a településtervezés és területi tervezési tevékenységet pedig kivenni a kamarai rendszerből.
2 A jogszabálytervezet a vármegyei területrendezési tervek megszüntetését jelöli ki, bár ennek indoklására nem kerül sor. Megítélésünk szerint a területi fejlődés harmonikus alakításának olyan lényegi eszköze e megyei léptékű fizikai tervezés, amelynek kiesése komoly fenntarthatósági és hatékonysági veszteséget fog jelenteni és egyben a vármegyei önkormányzatok törvényben rögzített jogait is érinti. E tervnek érthető módon nincs helye az építészeti politikában, de a területfejlesztés és településrendezés rendszerében fontos szerepe van. Megszüntetése esetén mindenképpen indokolt a területfejlesztési dokumentumokhoz kapcsolódóan helyet biztosítani a fizikai térszerkezet és a területhasználat megyei-térségi léptékű tervezésének. Éppen ezért ebben a kedvezőtlenebb esetben javasoljuk a jelenlegi megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz kapcsolódóan, ill. azokkal egyesítve a területhasználati, térszerkezeti tartalom biztosítását a tervi rendszerben.
A partnerségi folyamatokkal kapcsolatban szeretnénk hangsúlyozni a társadalmasítás és főként a bevonás fontosságát. Ugyanakkor ezzel összefüggésben fontos lenne a koncepcióban jelzett kivételeket lehetővé tevő egyszerűsített és a rövid eljárások lehetőségét erőteljesebben tisztázni és azok lehetőségét szűkíteni.
Továbbá fontosnak tartjuk a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások kijelölésének feltételeit világossá tenni és azt, hogy ezek megvalósításában is legyen a helyi önkormányzatoknak településrendezési szerepe.
Sajnálatos, hogy a koncepció formálásában Társaságunk nem kapott lehetőséget a bekapcsolódásra. A fent írtakra tekintettel nélkülözhetetlennek tartjuk a településtervezés komplex rendszerét érintő változásokról olyan szakmai párbeszéd megvalósítását, amelyben e szakterület képviselői jelen vannak. Ezúton felajánljuk a Minisztérium számára tagságunk tudásának támogatását, nemzetközi kapcsolataink tapasztalatait és azt is, hogy a jogszabályi változás nélkülözhetetlen szakmai vitájához fórumot és terepet adunk szervezetünk keretében.
A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöksége
Budapest, 2023. március 20.