Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencia a világhírű dán várostervezővel, Jan Gehllel


A Magyar Urbanisztikai Társaság 2018-ban a Hegyvidéki Önkormányzatnak ítélte a Hild-díjat kiemelkedő városfejlesztési tevékenységért. A Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián, a rendkívül megtisztelő elismerés hivatalos díjátadóján Jan Gehl, a világhírű dán építész tartott előadást.




A Pest városának első hivatalosan is elfogadott városfejlesztési tervét elkészítő neves magyar építészről, Hild Jánosról elnevezett díj Magyarország legrangosabb, a településfejlesztés terén elért eredményekért adható elismerése. A Magyar Urbanisztikai Társaság 1968 óta kétévente ítéli oda azoknak az önkormányzatoknak, amelyek kiemelkedő fejlesztési programokat valósítottak meg.

 

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkáért járó elismerést a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián Pokorni Zoltán polgármester Salamin Gézától, a MUT elnökétől vette át.

Salamin Géza beszédében kiemelte, hogy a MUT nagymúltú, patinás, szakterületén máig egyedülálló szervezet, amely ugyanakkor megújulásra készen, fiatalosan szorgalmazza az innovációt. Míg a díj névadója, Hild János idejében, 1805-ben az innovációt az jelentette, hogy munkássága révén megszületett a város első átfogó szabályozási terve, amit a főváros páratlan növekedési periódusa követett, addig ma a városokban olyan innovációkra van szükség, amelyek segítenek a társadalomnak, közösségeinknek a 21 század kihívásaira válaszolni és annak lehetőségeivel élni. Ilyen kihívás a globálissá váló gazdasági verseny, a multipoláris világrend megjelenése, a klímaváltozás, vagy éppen a demográfia kérdése.

Az urbanisztikai témájú könyvekből megismerhetjük a jó város ismérveit, a Hegyvidéken azonban arra keressük a választ, hogyan jutunk el odáig, hogy azt mondhassuk, jó és élhető kerület a miénk – emelte ki a beszédében Pokorni Zoltán. Valamennyi fejlesztésünket apró lépésekben, részletekre bontva valósítjuk meg, hogy bármikor visszaléphessünk egyet, ha úgy látjuk, rossz irányba haladunk. Az önkorrekció képessége mellett pedig hangsúlyt fektetünk a közösségi tervezésre, hogy minél több szereplőt meghallgatva, minél több kerületi véleményét megismerve valósítsuk meg fejlesztéseinket. Azt látjuk, ezek együtt járulnak hozzá a hosszútávú vízióink sikeres megvalósításához - hangsúlyozta a polgármester.

 

A szakmában nemzetközileg méltán híres dán építész és várostervező, Jan Gehl, többek között a magyarul is megjelent Élhető városok című könyv szerzője volt a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban tartott konferencia kiemelt előadója.

Koppenhága várostervezőjének gondolkodása forradalmasította a városi terek alakítását, munkáiban abszolút központi helyet kap a városhasználó ember, és terveiben minden városalkotó elem a vele való harmonikus és fenntartható együttélésnek van alárendelve. Ez a fajta látásmód teljes összhangban van a Hegyvidéki Önkormányzat élhetőségen alapuló városközpontú szemléletével.

A Hegyvidéki Önkormányzatnak ítélt Hild János-díj indoklásában is elhangzott, hogy a XII. kerület világos fejlesztési térségeket, tengelyeket jelöl ki, és a felmerülő új szempontok és lakossági visszajelzések fényében folyamatosan korrigálva hajtja végre terveit.

 

Mindezek fényében nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az élhető város fogalmának és gyakorlati megvalósításának megalkotója, és annak vitathatatlanul legnagyobb nemzetközi szakértője, elfogadta meghívásunkat a Hild-díj kapcsán tartott eseményünkre, emelte ki Pokorni Zoltán.

 

A konferencia előadói Dúll Andrea egyetemi tanár, Meggyesi Tamás, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora, Finta József építész, Kocsis János Balázs, a MUT alelnöke, Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum igazgatója, és Alföldi György, a BME Építészmérnöki Karának dékánja voltak. Ők amellett, hogy szakmájuk kimagasló képviselői, valamilyen formában személyesen is kötődnek a kerülethez, és előadásaikban valamennyien kitértek azokra a momentumokra, amelyeket kiemelendőnek tartanak a kerület fejlesztésében, és amelyek miatt fontosnak érzik a kerületi projektekben való részvételt.

 

A Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencia vendégei azokkal a fejlesztési programokkal is megismerkedhettek, amelyekkel végül az önkormányzat elnyerte a Hild-díjat. Ezek olyan fejlesztéseket jelentenek, amelyek kerületi viszonylatban jellemzően nagyobb térségeket érintenek, és amelyek csak többéves, akár évtizedes következetes munka eredményeként valósulhatnak meg.

 

A 2018. októberi kiíráson az alábbi 4 tablóval pályázott a Hegyvidéki Önkormányzat a rangos elismerésre:

1. Normafa: Az épített környezet és a kulturális örökség megőrzése

2013-ban törvény született a Normafa területének rehabilitációjáról, ami elindította az ország egyik legnagyobb rekreációs, sport és erdővédelmi programját. Közel két éven át zajlottak az egyeztetések a zöldszervezetekkel, civil szervezetekkel, hegyvidéki polgárokkal azért, hogy az önkormányzat a kerületben élőkkel közösen találja meg a Normafa rendbetételének legjobb és leginkább támogatott módját. A Normafa rendbetételét a Hegyvidéki Önkormányzat a környezeti fenntarthatóság, a társadalmi hasznosság, a gazdasági fenntarthatóság alapelveire építi, úgy, hogy a Normafa környékén élők nyugalma ne sérüljön.

2. Új városközpont az egykori MOM Optikai Művek környezetében

A nagyarányú és építészetileg is kiemelkedő színvonalú irodai és kereskedelmi fejlesztések az Alkotás utca - Csörsz utca térségében magukkal hozták a volt MOM Kulturális Központ épületének és Gesztenyés kertnek a rehabilitációját. Ezáltal a terület megteremtette a kapcsolatot az Alkotás utca melletti új központ és a kerület egyik első nagyvárosi utcája, a Böszörményi út között. Így a hagyományos fő utca / sétáló utca és a modern kor plázája nemhogy kioltják, hanem inkább erősítik egymást, ahol elsődleges szempont volt, hogy egy többprofilú, változatos társadalmi rétegeket megszólító tér jöjjön létre.

3. A városfejlesztés egyben az emberek gondolkodását is formálja

A Hegyvidéki Önkormányzat fejlesztési koncepciójában és gyakorlatában holisztikusan jelennek meg a fenntarthatósági elvek. A kerületnek a környezeti fenntarthatóság iránt való elkötelezettségét bizonyítja az is, hogy az önkormányzat 2014-ben önálló, a környezeti ügyekért felelős irodát létesített, amely a Zöld Iroda nevet kapta. Az iroda kiemelt figyelmet fordít a fejlesztések megtervezése során a lakosság széles rétegeinek bevonására.

4. Komplex közterület-megújítás – Böszörményi út, a Hegyvidék főutcája

A fővárosi TÉR-KÖZ pályázattal is megtámogatott korszerűsítés terve a Böszörményi út összekapcsolását célozza a megújult Városháza térrel és az ott új épületbe költözött Hegyvidéki Kulturális Szalonnal. A tágasabb gyalogosfelületek kialakításával és a csatlakozó portálok felújításával nemcsak a kisvárosias utcakép válik vonzóbbá, de lökést adhat a földszinti kiskereskedelem kiteljesedésének is.