2019.02.20. 14:00

Cityregion Governance and Suburbanization - Konferencia Roger Keil professzorral

2019. február 20-án a kanadai York Egyetem (Toronto) széles körben elismert professzora, Roger Keil érkezik Magyarországra, hogy a szuburbanizáció hatásaival foglalkozó nemzetközi kutatási eredményeiről beszámoljon egy előadás, majd az azt követő workshop keretén belül.
Részletek »
2019.02.26. 13:30

MUT Megyei tervezés műhelymunka

A MUT február 26-án, kedden délután 14 órai kezdettel műhelymunkát hirdet a megyei területrendezési tervekről.
Részletek »
2019.03.07.

Safecity nemzetközi konferencia - A tudatos tér és környezetalakítás szerepe a bűnmegelőzésben

A konferencia két részben tárgyalja az építészeti bűnmegelőzés megközelítéseit és lehetőségeit. Az első napon rangos hazai és nemzetközi szakemberek előadásaiból nyernek tájékoztatást a résztvevők. Az előadások a biztonságos települések, a gyerekbarát városok és az egyetemi képzések és kutatások témakörök köré szerveződnek. A második napon interaktív, gyakorlatorientált workshopokon nyújtanak lehetőséget a szakmai témák és ismeretek elmélyítésére.
Részletek »

Smart City rendezvénysorozat - Dr. Tóth Péter előadása: A teherkerékpár újrafelfedezése Európa városaiban


A Smart City rendezvénysorozat tizenharmadik előadója Dr. Tóth Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi docense, szociológus, a Keret Kulturális és Szabadidős Egyesület tagja volt, aki a teherkerékpárok európai történetéről, és újrafelfedezéséről tartott előadást. 

Magyar Urbanisztikai Társaság Győr-Moson-Sopron megyei területi csoport és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Nyugat-magyarországi Osztály





Smart City rendezvénysorozat


Dr. Tóth Péter, 
szociológus, Széchenyi István Egyetem, Keret Kulturális és Szabadidős Egyesület Győr

A teherkerékpár újrafelfedezése Európa városaiban

 

Összefoglaló

 

Helyszín: MTA KRTK RKI NYUTO,  
9022 Győr, Liszt Ferenc utca 10.

Dátum: 2018. május 22. 15:00 óra

 

A teherkerékpár egyidős a mai kerékpár megjelenésével. Az ún. Safety Bicycle 1885-ben került piacra Angliában. A teherkerékpárok ennek az alap-kerékpárnak a továbbgondolásából fakadtak. A teherkerékpár felívelő karrierje a 19. század utolsó és a 20. század első évtizedeiben volt, majd lassan elhalványult a jelentősége a motorizáció elterjedtével, a teherautók és motoros futárok megjelenésével. Ennek ellenére tudunk olyan kisiparosokról (holland pékek például) akik az ötvenes évek végéig használták a kerékpárt áruszállításra.

A teherkerékpár működtetéséhez és használatának terjedéséhez több dolog szükségeltetik: 1.) robbanómotoros járművek hátrányba kerüljenek (pl.: benzinhiány, magas benzinár, úthasználat szigorítása, gyalogos zónák terjedése a nagyvárosok belső kerületeiben, megfelelő domborzat) 2.) szemléletváltás

A teherkerékpár 20. század végi újrafelfedezése is ezekhez a tényezőkhöz kapcsolható. A legújabb kori teherkerékpár a dán főváros, Koppenhága Christiania városrészéből indult útjára a nyolcvanas években. Christiania ugyanis autonóm városrészként működik Koppenhága városában, ahol a helyi közösség kitiltotta az autókat. A lakosok közül a szülők kezdték el arra használni a teherkerékpárokat, hogy a gyerekeiket iskolába vigyék.

A teherkerékpároknak több fajtája is létezik, minden esetben a váz megerősítése és kisebb változtatások szükségesek ahhoz, hogy a normál kerékpárhoz képest nagyobb terhek (akár 100-150 kg) is szállíthatóak legyenek. Az IKEA is kifejlesztett egy olyan teherkerékpárt melyhez egy csatlakoztatható utánfutó biztosítja a teherszállítást.

Mire alkalmas egy teherkerékpár? Szolgáltatás tekintetében megkülönböztethető egymástól a személyszállító (pl. Riksa, Velotaxi), az árusításra alkalmas kerékpárok (melyből a legnépszerűbb a kávéárusító), és maga a teherszállító funkció, ami működhet céges és közösségi alapon is.

A teherkerékpárok legnagyobb hátárnya jelenleg, hogy nem olcsók mivel nem tömeggyártott, hanem kisszériás termékekről beszélünk. Speciális alkatrészeket igényelnek. Azonban egyre több nagy múltú futárcég, mint például a DHL, az UPS vagy a Holland Királyi Posta kezd áttérni nagyvárosi környezetben arra, hogy az utolsó ötszáz métert a csomagokat a csendes, a város bármely részében közlekedni tudó kerékpárokon szállítsák ki (Videó). Itt szükség van egységes logisztikai rendszerek kialakítására, konténeres megoldásokra és elektromos hajtásrásegítésre is.

További érdekes ötletek is behozhatóak a téma kapcsán: ilyen például egy holland kis falu példája, ahol a kukásautó helyett teherkerékpárral gyűjtik össze a hulladékot, ennek köszönhetően a hulladékszolgáltatás díja alacsonyabb. Vagy a kerékpáros temetési szolgáltatás.

Az előadást követő beszélgetésből kiderült, hogy a teherkerékpár nem jelent megoldást „minden” teherszállítási problémára, de nagyon jó alternatívát nyújt. A teherkerékpárok széleskörű elterjedéséhez, és működéséhez hazánkban, elsősorban a megfelelő jogszabályi háttér megteremetésére, és önkormányzati vagy állami támogatásra lenne szükség. Berlinben például 1200 Euróval támogatják azokat a családokat, akik teherkerékpárt szeretnénk vásárolni. A Posta például Győr belvárosában is kiszállíthatná a csomagokat teherkerékpárok segítségével, de a különböző futárcégek szintén alkalmazhatnák ezt a megoldást.

 

A rendezvényről a Győr+ készített tudósítást mely megtekinthető itt, illetve az alábbi oldalon elolvasható a hozzá kapcsolódó cikk.


Kapcsolódó dokumentumok:
A teherkerékpár újrafelfedezése Európa városaiban