Keresés


A család és a település - Körmendy Imre beszéde a Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj átadó ünnepségén


Mi köze a családnak a településhez?
Cicero úgy látta a családot, mint „az állam kezdetét és alapját”.  Horatius pedig ezzel a nagyon időszerű intelemmel fordult a Római Szenátushoz: „A népeket és nemzeteket romba döntő pusztulás a családból ered, és nektek sikerült megmételyezni a családot.” [1]




Évszázadokkal, sőt évezredekkel később Igino Giordani – nagy, olasz XX. századi író, országgyűlési képviselő – ezt állítja: „A család megmentése egyben a civilizáció megmentését is jelenti. Az állam családokból tevődik össze. Ha a család hanyatlófélben van, akkor az állam is meginog.”[2]

Chiara Lubich, a múlt század egyik karizmatikus személyisége meg egyenesen azt állítja, hogy a család sok tekintetben példa lehet az egész társadalom számára s főszereplő a harmadik évezred társadalma számára. „A családban minden közös, mindent megosztanak; a családban a legkülönbözőbb korú személyek élnek együtt, természetes, hogy a másikért élnek és szeretik egymást. A nevelés is spontán zajló folyamat a kezdetektől, s a büntetés és a megbocsátás is kizárólag a személy fejlődését szolgálja. Az igazságtétel is a család jellemzője, mint az is, hogy magunkénak érezzük a másik hibáját, szégyenkezését.


Természetes, hogy szenvedünk, áldozatot vállalunk egymásért, és hordozzuk egymás terheit. Az ember önkéntelenül is együtt érez családjával és hűséges hozzá. A másik élete ugyanolyan értékes, mint a sajátjuk; vigyáznak egymás egészségére, s ha valaki gyengélkedik, átvállalják feladatait. A család az a természetes közeg, ahol elkezdődik és lezárul az élet. Itt talál megértésre, szeretetre és törődésre a magatehetetlen, az idős és az élete végéhez közeledő beteg. a családtagok szükségleteiknek megfelelően öltözködnek és táplálkoznak.


Otthonukat együtt, mindenki közreműködésével alakítják ki, és tartják rendben. A család a tanítás és a tanulás színhelye: minden a személyek érlelődésének egy-egy láncszeme. A család tagjainak kulturális szintje különböző lehet, de minden különbözőség a többiek gazdagodására szolgálhat.


A kommunikáció is természetes a családban: mindenki részesedik mindenben, mindenki megosztja a másikkal, amije van.


A családoknak annyira tökéletesen kell betölteniük hivatásukat, hogy életmódjuk révén átadhassák saját értékeiket mindenkinek, s ezáltal példakép lehessenek az emberiség nagy családja számára.”
[3]


Ha igaz ez a társadalom egészére, még mennyivel inkább igaz ez a településekre, kiváltképp a kisebbekre, ahol az emberek ismerik egymást, ahogy Csányi Vilmos írja: „Az ember kis, egymásra támaszkodó csoportokban érzi magát igazán jól, tehát olyan lakókörülmények között, amelyek ennek a feltételét megteremtik. Egy kis faluban, amely mondjuk 1500-2000 lakosú, bizonyosan van templom, iskola, orvosi rendelő, vegyesbolt, kocsma, esetleg faluház vagy művelődési otthon. Ezek az intézmények biztosítják, hogy a falu lakói a házukon kívül is találkozzanak, ismeretségeik, szövetségeik, változó összetételű baráti csoportjaik kialakuljanak, testi-lelki bajaikra orvoslást keressenek, szükség esetén támaszuk legyen. Egy ekkora faluban, ha mindez megvan, majdnem mindenki ismeri egymást, legalább látásból vagy hírből, és kialakulnak azok a szorosabb ismeretségek is, amelyek a szemtől-szembe csoportokat jellemzik. Ilyen faluban emberszabású életet lehet élni.”[4] Ezt a jeles tudós a városok számára ajánlja, hogy ha ilyen részekre bontják a népesebb településeket, akkor esélye lesz az emberi kapcsolatok teljesebbé válásának (Vö.! Clarence Arthur Perry: szomszédsági egység).



Hogyan él, élhet egy család? Hogyan hat/hat élete?

Feleségem segítségével sok család tapasztalatait szedtük csokorba egy kis könyvben, amelynek címe: Városbarát család. 2014-ben jelent meg az Új Város Alapítvány – Budapest gondozásában, az Új város folyóirat Családi Zsebkönyvek sorozatában.


A családbarát város - mint idea - sokak által felismert és keresett cél. A VÁTI EUKN (Európai Városi Tudáshálózat) műhelyében Salamin Géza és társai foglalkoztak e témával, s tettek közzé állásfoglalást.[5] A NOE (Nagycsaládosok Országos Egyesülete) évek óta, pontosabban 2005 óta ítél oda Családbarát Önkormányzat Díjat.[6] Az Éva Magazin Európa leginkább családbarát városairól írt.[7]


A „hatás” megértéséhez hagy idézzem az általában csak részlegesen citált közmondást: „A szó elszáll, az írás megmarad, a példa vonz”. Úgy terjed ez, mint a vízbedobott kő körüli koncentrikus hullámok.


A gyermekek érkezése a házaspár tagjai számára is alapvető- emberi kiteljesedésüket, érlelődésüket szolgálja. Tudom, nem ez az egyetlen út ehhez – mi is négy évet vártunk első gyermekünk érkezésére, s több barátunknak sem lehetett gyermeke -, de a legtöbb ember számára mégis ez az út.


A gyermekek nyitottsága, olthatatlan kíváncsisága, előítélet-mentessége sok-sok külső kapcsolatot indukál a szomszédoktól a gyermekintézmények dolgozóiig és a kis barátok családjaiig.

  1. Kapcsolat a szomszédokkal: Imre bácsiék – emberi érlelődésünk
  2. A játszótér tágabb körre nyit: A harmadik gyermek vállalása és a játszótér
  3. Az intézmények tovább tágítják a kört: Mama a kórházban – a többi beteg és az ápolók, orvosok
  4. Társadalmi felelősségvállalás: A társasház ügyei; kapcsolat az önkormányzattal (a „nehéz” szomszéd),
  5. Közösen tehetünk többet: Amikor egy utca gondoskodik egy hajléktalanról meg egy önálló életvitelre kevéssé alkalmas felnőttről, búcsúzik az elhunyt cukrásztól (a családok szerepe ezekben),
  6. Napjaink eszközei: Levelező-háló egy lakótelepen, kapcsolat a művelődési házzal
  7. Utcabál Szegedtől Pilisszentivánig
  8. Kerítés a lakótelepen
  9. Egy kisvárosért - utcafelelősök (előkép akár a székely tízesek, Bárth János)
  10. Politikai szerepvállalás


Ezek apróságok, kicsi dolgok, de „aki szeretetben van, annak minden nagy, minden munka, minden lépés nagy, széles horizontú”. (Chiara Lubich) Valami ilyesmit fogalmaz meg a környezetvédelem sokat idézett jelszava: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” Hisz ezáltal a legkisebb tett is beleillik a nagy egészbe, s az ad jelentőséget és értelmet ennek.


Egy lehetőség

Végezetül, hogy mit tehetünk, József Attilát idézem:


A SZÁMOKRÓL

Tanultátok-e a számokat?

Bizony számok az emberek is,

Mintha sok 1-es volna az irkában.

Hanem ezek maguk számolódnak

És csudálkozik módfölött az irka,

Hogy mindegyik csak magára gondol,

Különb akar lenni a többinél

S oktalanul külön hatványozódik,

Pedig csinálhatja a végtelenségig,

Az 1 ilyformán mindig 1 marad

És nem szoroz az 1 és nem is oszt.

Vegyetek erőt magatokon

És legelőször is

A legegyszerűbb dologhoz lássatok -

Adódjatok össze,

Hogy roppant módon felnövekedvén,

Az Istent is, aki végtelenség,

Valahogyan megközelítsétek.

1924 első fele

Budapest – Alsómocsolád, 2018. március 2.

Körmendy Imre


P.S.

Szüleim a Bp. XI. kerületben éltek, a Szentimre-városban. Ott kerültek kapcsolatba – többek között – Kemény Bercivel (nekünk, gyerekeknek, Berci bácsi). Egyszerűsége, elkötelezettsége példaképpé tette számunkra – még ha ezt csak később ismertük is fel. Édesapánkkal együtt ismerkedtek a rendszer börtöneivel. A rendszerváltás utáni egyik évben (’92-ban) Bercelen nyaraltunk barátainkkal, s ott láttuk őt egy lelkes táborozó, falufelmérő csapattal, s élveztük gyermekeinkkel azt a rendkívüli gazdag estet, amit a faluházban rendeztek, s ahol békességben és örömben volt együtt szlovák és roma, idős és fiatal, tehetséges és kevésbé az.


Nagy öröm számomra, hogy most itt lehetek a róla elnevezett díj ünnepélyes átadásán egy kis faluban, amelyeknek életéért - s az ilyen helyeken élőkért - oly sokat fáradozott.



[1] Vö. Tommaso Sorgi:Costruire il sociale. La persona e i suoi piccoli mondi. Roma, 1991.

[2] Igino Giordani: Famiglia comunità d’amore. Roma, 1994. 15.Igino Giordani: Famiglia comunità d’amore. Roma, 1994. 15.

[3] Chiara Lubich: Közösség a harmadik évezred számára. Az 1993-as Familyfestre küldött üzenet. In: Család a társadalom reménye, Új Város – Budapest, 2002.

[4] Csányi Vilmos: Íme, az ember – A humánetológus szemével. Libri – Budapest, 2015. (326. lap)

[5] Letölthető: www.vati.hu/files/sharedUploads/docs/FVR/fvr_2009_2.pdf

[6] www.noe.hu/hu/portlet/downloads/download?id=251

[7] http://www.evamagazin.hu/42564_europa_10_legcsaladbaratabb_varosa_-_1._resz

 


Hozzászólások:
Oldalanként
A hozzászólás csak adminisztrátori jóváhagyás után jelenik meg!
Név:
Email-cím:
Hozzászólás: