Fórum
Név:
Jelszó:

Keresés
Tagozatok


Körmendy Imre: Város, hallod-e magadat?


Körmendy Imre: Város, hallod-e magadat?

A település hangjai, mint a helyi identitás része

 

A világháló kiépülésével és elterjedésével (távmunka országokon, sőt földrészeken át) az a téveszme jelent meg (urbanista szakmai körökben is), hogy a „hely” elveszti jelentőségét, s a Földön egy világfalu épül ki, sőt talán pontosabb lenne a planétánkat betöltő tanyarendszerről beszélni. Ez a „szenzációs” előrejelzés alig egy évtized alatt semmivé foszlott.




Napjainkban erőteljes vándorlás folyik szerte a világban (megélhetés, biztonság és világlátás/turizmus), ami jól mutatja, hogy a hely jelentősége óriási, s nem csupán az ingatlanérték meghatározásában.[1] A régiók és a települések között is verseny folyik az emberekért: a kiművelt emberfőkért, a munkáskezekért, a jövő generációjáért.

Ezért (is) érdemes sorra vennünk a települések önazonosságának, identitásának egyes tényezőit, s köztük – bár erről kevés szó esik általában – a város hangjait és csendjét. Az elmúlt évek „zajos” rendezvényein hallhattuk, hogy az ingatlanok értékét befolyásolja (csökkenti) a zajterhelés. De az is elhangzott, hogy a „csend” a holtak szférájába tartozik, amit „síri csend” kifejezésünk jól érzékeltet. A települések „hangját” keressük: a hangot, amely hív, ami összeköt, kapcsolatot épít.

Először az villant eszembe, hogy talán Berndt Misi barátunk hobbija csupán a város hangjainak felfedezése és tudatosítása, de hamarosan eszembe jutott az UNESCO-díjas Chiara Lubich sora: Hallgasd meg a városod szívét, hogy dobog egy csendes éjszakán. Ebből világos lett a számomra, hogy a társadalomért felelősséget vállaló ember – egészen más környezetből jőve, s más szakmát képviselve – ugyancsak eljut ehhez a kérdéshez.

Majd könyveink rendezése során (nemrég költöztünk új lakásba) került a kezembe egy Passuth László könyv Nápolyról.[2] Majd Michel Butor izgalmas könyve: A velencei Szent Márk leírása, amelyben a tér zsongásáról ír gyönyörűen, s azt állítja, hogy a hangok e kavalkádja még éjszaka és télen is „ott vibrál” a téren.[3] Egy hivatalos munka kapcsán került a kezembe Bánlaky Pál: Esztergom – a szent és gyámoltalan város. A szociológus szerző a várban járva „a gyermek Vajk kacagását vélem a falak mögül hallani, majd meg az érett férfi bölcs törvénykezését, s mintha visszhangoznák a kövek a fiát, műve-folytató reménéyt vesztett öregember keserves jajongását.”[4]


A sorozat, amelyben Passuth könyve megjelent, ezt a címet viseli: muzsikáló városok, s nem akármilyen a városok sora: Velence, Bécs, Párizs, London, Szentpétervár[5], Prága, Pestbuda[6]. Ha a németországi Bayreuth városának neve elhangzik, szinte mindannyian Wagnerre és operáira gondolunk, ha „Scalat” említenek, sokaknak a milánói jut eszébe. Az én korosztályom ifjú korában nemigen jutott el a napfényes Itáliába, de a futballcsapatok városain túl mindenki ismerte egy olaszországi viszonylatban kisváros, San Remo nevét (56ezer lakos). Aki sétál Prága történelmi negyedének utcáin, terein és hídjain, az zenei irányultság nélkül is lépten-nyomon zenészekbe botlik. A Károly hídon népzenészt, dzsesszt játszó triót és más zenészeket is hallhatunk – egymástól éppen megfelelő távolságban. A városháza falán lévő óramű, az Orloj évszázadok óta vonzza a látogatókat (1410 óta!) hangjával és a szobrocskák vonulásával, játékával.

Mondhatják persze, hogy ezek ritka kivételek, kevés településnek van esélye arra, hogy e körbe bekerüljön. Hazánkban Tihany egykor nemcsak gyönyörű körpanorámájáról, bencés apátságáról, természetvédelmi területéről és gyönyörű faluképéről volt híres, hanem egyedülálló visszhangjáról is. Fertőrákos a kőfejtőiben rendezett hangversenyekkel (is) tűnik ki a szomszédos kicsi települések közül. Sárospatak zenei mesterkurzusaival növeli ismertségét és vonzerejét. Miskolc operafesztiválokkal csábítja keletre a turistákat, s növeli a helybéliek büszkeségét. Nem reménytelen a helyzete a többi városnak és falunak sem, hiszen a 680 lakosú Sitke néhány év alatt országosan ismertté vált a Balázs Fecóék által a romos kápolna megmentéséért rendezett koncertek, fesztiválok révén. Idén augusztusban lesz a 30. Rock-fesztivál.

Egyik barátom Csepelen született, és nevelkedett. Amikor családjával évekig külföldön dolgozott, néhány barát figyelt özvegy édesanyjára. Egy alkalommal felkerekedtünk, hogy megnézzük egyikünk Csepel Művek-béli műhelyét, s magunkkal vittük őt is. A sokfelé szakadt gyártelepen sétálva,[7] az öreg épületeket szemlélve, s a telep „hangjait” hallva könnybe lábadt a szeme: ezek felidézték benne azokat a szép éveket, amikor férjével itt dolgozott.

A bányásztelepek, települések, a gyárvárosok életének szerves része (volt) az üzem szirénája, amely jelezte a műszak-váltást, meg az a szirénahang, ami jelezte a bajt, a veszedelmet. Egy-egy kőbánya közelében fekvő település életének a rendszeres robbantás hangjai is szerves részei. Elmaradásuk gondot jelez, kereslet-csökkenést (bánya bezárást) vagy a bányában keletkezett zavart.

Évszázadokon keresztül a templom harangjai irányították az életet: a reggeli kelést, az istentiszteletre indulást, az estéli imádság idejét, s ez adta hírül a falu lakóinak, ha valaki elindult az örök hazába. A „csendítés” hangja, üteme még azt is tudatta, hogy nő vagy férfi, s idős vagy fiatal volt-e az illető. Családunkkal Bercelen nyaralva a ’90-es évek elején még élő volt ez a hagyomány. A déli harangszó nemzeti emlékezetünk része, és a Kossuth Rádiót hallgatva (évek óta) megfigyelhetjük, hogy minden település harangszava jellegzetes, talán nem egyedülálló, de felismerhető (ami – úgy tűnik - függ a templom tornyának magasságától, anyagától, a falu fekvésétől, domborzati viszonyaitól, s az akusztikusok a megmondhatói, hogy még mi mindennek). Egy-egy kiemelkedő templom harangja oly híres, hogy pl. a velencei Dóm nagyharangjáról Budapesten éttermet és cukrászdát neveztek el (Marangona).[8]

A hang az életünkben jelentős szerepet játszik: az egyik legősibb érzékünk. Édesanyánk szívdobogása egész életünkre megmarad bennünk, s a mélyhangzók ritmikus dübögése azért oly kedves a fiataloknak is, mert azt az ősi hangot hívja elő (az élmény - mondhatnánk: zsigeri). Az anyaméhben rendszeresen hallott zene megnyugtatja a kisgyermekeket, sőt sokan közülük a szagelszívó vagy porszívó hangjára is könnyebben elalszanak, talán mert az anyaméhben hallott véráram keltette egyenletes surrogó hangra emlékeztetnek. Lehet, hogy ugyanígy van egy városnak, városrésznek is ismerős, emlékeket felidéző hangja, megnyugtató zöreje?

E. Nesbit remek meséjében, A halász hetedik fia c. történetben egy más hang hívja világot látni Septimus Septimussont, a kisfiút.[9] „Szólít a szél, anyám – mondta a fiú. – Nem hagy békén. Amióta fölszereltem a kéményre a szélkakast, hogy legyen mivel játszania, állandóan szólongat. Azt mondja: „Ébredj, Septimus Septimusson, ébredj, hetedik fiú hetedik fia. Te megláthatod a tündéreket, és megértheted az állatok beszédét. Indulj hát szerencsét próbálni.” Olyan népben születhetett ez a mese, amelyik a tengerparton él, ahol a szél szinte mindig fúj, s olyan környezetben, ahol a gyermekek hálószobája a tető alatt van, a padlás szintjén – közel a szélkakashoz.

Gyermekkorom nyarainak élménye a kisnánai utcán hajnalban végigmenő pásztor tülkölése, s a hívó hangra a telkekről sorra indultak a tehenek a falu és a Mátra erdeje között elterülő legelőre. Budapesti első lakásunk ismert hangjai a Bartók Béla úton csörömpölő villamosok, s a keramit burkolaton zörgő autók hangja; a Baranyai téri lakásé a 4-es villamos és a BEAC pálya mérkőzéseinek „gól” kiáltásai, a Vár oldalában fekvő Toldy Ferenc utca csendjét a közeli templomok harangszava törte csak meg a ’60-as években. Feleségemmel első otthonunk, Kőbánya Ligettelkeiben, a vasút hangjával és a közeli kisebb üzemek zörejeivel volt tele. A Bajcsy-Zsilinszky úti félévet a bazilika harangszava töltötte be, a Bécsi úti panellakás környezetét a Vörösvári-árkon gyakorta érkező heves szél jellemezte, meg a felettünk lakó, a lakásban rendre éjszaka összejövő s azt átrendező család hangjai határozták meg (öregjeink nem is tudtak aludni). A Keleti Károly utcai első lakásunkat a közeli Ganz Villamossági Művek hangjai jellemezték, a másodikét – 22 év múlva – a Millenáris szabadtéri hangversenyeié.

Unokáinkat teljesen elvarázsolja a Margitsziget szökőkútja játékával, fényeivel (az esti órákban) és a kísérő zenével. Egy-egy nyári estén alig lehet a közelébe férkőzni, annyian szeretik nézni és hallgatni. Genf városához szervesen hozzátartozik a Jet d’Eau, a 140 méterre felszökellő szökőkút a tavon, s nem csupán látványa, hanem hangja is.

Chiara Lubich egyik elmélkedésének már említett első sora így hangzik: „Hallgasd meg a városod szívét, hogy dobog egy csendes éjszakán!” Majd így folytatódik: „Olyan, mint egy néma dal talán.” Ezen a költői módon utal arra, hogy a városnak, az emberi közösségnek van szívhangja, még ha ezt nem is sokan hallják, s kevesen értik. A szívünk dobogását is csak akkor halljuk, ha csend vesz körül bennünket. A város közösségének belső, alapvető vágyait, szívdobbanását is csak akkor halljuk meg, ha nem figyelünk/kizárjuk a hangoskodók lármáját, s Odüsszeusz módjára a szirénhangoktól is óvakodunk (nehogy elvesszünk).[10] A város hangjaként értelmezte Chiara Lubich és társai a második világháború végén Trento városa szegényeinek jajszavát: az éhséget, a szeretet hiányát, az egyedüllétet, …. Egy város társadalmának ezekre a hangokra is figyelnie kell. Az utóbbi évtizedek európai és ENSZ Habitat törekvései is ezt a témát járják körül, amikor a szolidáris városról, az igazságos városról, a közterületekről, a szociális város-rehabilitációról, ezek szükségességéről szóltak és szólnak.

Budán, a régi Buda és Óbuda között elterülő egykori kicsi falu, Újlak hegyre felfutó utcájában, a 60 számú házban – a Dunától 800 méterre és a margitszigeti Palatinus Strandfürdőtől 1km-re – nyarakon hallani lehetett a strand hangosbeszélőjének hangját, még a zene foszlányait is. A kilátó pontokon, a budai várban és a Gellérthegyen zsong, morog az egész város – mintegy hátteret ad.

(Ana: Fodrásztól hazajött anyját – akinek haja és ezzel kinézete teljesen megváltozott - kislánya a hangjáról ismerte meg.)

A Mediterráneum jelentős részének esti és éjszakai alaphangját a kabócák egyenletes, ütemes „reszelése” biztosítja. A halk és gyönyörű tücsökciripeléshez szokott fülnek elég kellemetlen „zene” a helyieknek nevezetesség. Ady Endre Azúr-országában, a Cote d’Azur egyik települése, Vallauris kerámiáiról híres.[11] Az ajándékboltok, műhelyek egyik nevezetessége a kabóca: egészen piciktől az óriásokig minden méretben kapható. A szomszédos Grasse városkának elegáns lakberendezési üzletében bútorszövetet és függönyt díszítenek a kabócák.[12] De a környéken kapható ez fémből is, zenélő változatban is, … (A szükségből erényt kovácsolás remek példája).

Aki már járt a nyugati határszélen fekvő Velem községben, az megerősítheti, hogy a patakok hangja szinte mindenhol hallható a településen. Kis túlzással, az a telek, aminek nincs saját patakja (lehetőleg a kerten keresztül folyva), az nem is igazi.

A varjak károgása nem éppen a legkellemesebb hang, de több város egy-egy parkjának miliőjéhez ez is hozzá tartozik. Gyula – Csigakert, Szombathely – Pelikán-park, Sopron – Paprét, hogy csupán néhányat említsek. A madarakat – kalapokat és ruhákat szennyező hatásukért – sokan szeretnék onnan elüldözni, de a természetvédők pártjukat fogják.

 

Ha ezeket végiggondoljuk, elmondhatjuk, hogy a városoknak/településeknek legalább háromféle hangjáról beszélhetünk: a zenei életet megtestesítő intézmények és utcazenészek, a közterületek „életének” hangjai; a természeti és művi környezet hangjai, zörejei, zajai és végül – de nem utolsó sorban: az emberek vágyai, gondjai, jajszava, tervei, álmai.

Ha átfogóan és körültekintően akarunk a csenddel, ill. a város hangjával foglalkozni, akkor nem feledkezhetünk meg egyikről sem, még akkor sem, ha nem tudjuk decibelekkel az egyes összetevők mindegyikét megmérni.

A városnak nem minden „hangját” kell megőrizni, hiszen az évek hosszú során háború vagy polgárháború sújtotta városban ezt a „jellemző” hangot minél előbb el kell feledni.

A település megőrzendő, jellegzetes hangját a helybélieknek szükséges „megállapítani”, közösen megegyezni, majd újra meg újra végiggondolni, hiszen változhat is ez, mert a város, a benne lakók élő közösség. Lehetőleg nem úgy, mint sok városkörnyéki faluban, ahol a kiköltöző városiak elérték, hogy az őslakosok se tarthassanak haszonállatot, hiszen a kakasok hajnalban – mily borzalom!!! – kukorékolnak, a tyúkok kárálnak, a tehenek meg bőgnek.

Remélem, hogy sok város és falu lakói közösen, sokat beszélgetve, újra meg újra összejőve rátalálnak azokra a hangokra, amelyek az ő otthonukat jellemzik, amelyek összekötik őket, s büszkék lesznek erre, ezekre a hangokra.

Budapest, 2017. április 26.



[1] Aminek a szakértői szerint három tényező határozza meg az értékét: a fekvése, a fekvése és a fekvése.

[2] SZERZŐ: Passuth László, SZERKESZTŐ: Várnai Péter, Zeneműkiadó Vállalat (Budapest), 1972

Sorozatcím: Muzsikáló városok, FÜLSZÖVEG: Sorozatunk célja: Európa nagy zenei centrumainak bemutatása. Zenei "baedekert" adunk az olvasó kezébe, olyan könyvet, amely egyszerre városkalauz és város-zenetörténet. Szövegben és képben megismertet Nápoly, Velence, Bécs, Párizs, London, Pétervár, Prága és természetesen Pestbuda muzsikáló múltjának - és jelenének - nagy alakjaival, a városok zenéjének jellemző vonásaival és az épületekkel, mindazoknak az eseményeknek színhelyeivel, amelyek jelentőssé teszik a várost a muzsika általános történetében.

A sorozat köteteinek szerzői nemcsak a toll mesteri, de a muzsika értői és rajongói is. Ha egy-egy kötetet zenetörténész ír meg, számára is elsődleges szempont a színes irodalmi stílus, olyan színes, mint a "muzsikáló városok" zsibongó élete, ezerszínű zenei és történeti múltja.

[3] Michel Butor: A velencei Szent Márk leírása, Európa Könyvkiadó, Bp., 1968. (10.-11. lap)  „És zsibongás, a léptek nesze, az összekoccanó hangszerek, amikor nem játszanak rajtuk, a víz és a hajók távoli nesze, a poharak csengése, a zászlók csattogása, a kelmék súrlódása, a kövezeten odébbhúzott székek és bádogasztalok csikorgása. És a kiáltások, az élénk beszélgetések ebben a nyüzsgésben, ebben az emberáradatban, ebben a lassú örvénylésben, a párbeszéd-töredékek, amelyeket az ember elkap, amelyek jönnek, mennek, közelednek, keringenek és eltűnnek, felszállnak, egymásba torlódnak, elnyelik egymást, átjátszanak egymásba, félbeszakítják egymást, ide-oda siklanak a legkülönfélébb nyelveken, felcsattanó hangok, csatornabűz, felbukkanó témák, amelyek zuhataggá szerveződnek, dallamos kánonná, kőzettörmelékké, ciklusokká. … A teret éjjel-nappal, állandóan kísérti ez a zsibongás, ez a szüntelenül keringő fecsegés, még akkor is, amikor üres, tél közepén, hajnalban (a szürke, esős, kihalt téren kísértetként jár a köveken, az üvegablakok között a tömeg árnya), ez a csiripelés és csivitelés, amely oly messze van a bazilikától, és titokban mégis és mindig a bazilika szabja meg irányát, befolyásolja, magába szívja, átitatja.”

[4] Bánlaky Pál: Esztergom – a szent és gyámoltalan város, Várostársadalmak sorozat, MTA Politikai Tudományok intézete, Bp., 1992. (11-12. lap)

[5] A fülszöveg, ill. ennek alapján az internetes ismertetés mindmáig Pétervár nevet említ, mert a könyv megjelenésekor éppen Leningrád volt a város neve, amelynek múltbéli zenei életével foglalkozott a szerző.

[6] Az egyesítés előtt már együtt emlegetett „város” neve, a mai Budapest.

[7] Az ún. spontán privatizáció, majd a rendszerváltás utáni időszakban 213 tulajdonos szedte ízekre a 204 hektáros Csepel Művek területét.

[8] Marangona Gasztro.Pont, II. kerület, Bimbó utca – Keleti Károly utca sarkon.

[9] Móra könyvkiadó, 1980

[10] A MUT által szervezett, Mindent a maga helyén c. konferencián (MTA, 2015. április 17.) éppen ezt ajánlottam a politikusok figyelmébe: a városlakók csendes többségének vágyaira, életére figyeljenek, s ne a kevés nagyhangúéra. Körmendy Imre: döntési mechanizmusok a városfejlesztésben, Városliget Város Vár (Mindent a maga helyén). MUT, 2015

[11] Vallauris egyik keramikus családja olyan híres lett, mint hazánkban a Zsolnay. Kicsiny várában gyönyörű kerámia-kiállítás található, benne néhány Zsolnayval. A településen gyakran nyaralt és alkotott Picasso.

[12] Grasse a francia parfümgyártás híres helye, az egyik legrégebbi cég, a Fragonard, amelynek első parfümje a l’eau de Hongrie: magyar víz nevet viselte. 

 


Hozzászólások:
Oldalanként
Név:
Email-cím:
Hozzászólás:
Írja ide a lenti ellenőrző betűsort!
Chaslial 2017.06.20 20:41:42
Online Pharmacy Us Tadifil Order Viagra Pills Purchase Prevacid Canadian Pharmacy Cialis Cost Viagra Generique Sur Le Net Canadian Pharmacy Cialis 20mg Cialis On Line Propecia Pill Rap Amoxicillin Is Not Thrillin Cialis Usa Propecia Online Cheapest Generic Propecia Bangalore Cialis 20mg Price Order Viagra From India Purchase Propecia Drug Cheap Viagra Samples Clobetasol Skin Itching Propecia Vente En Ligne Cheap Viagra Sales Levitra En Generique Nuevos Espacios Industriales Propecia Brand Viagra Online Precio Viagra En Farmacia Espana How To Find Orlistat 120 Mg 93551 Zip Buy Levitra Now Acquisto Cialis Internet Where Can I Order Levitra Buy Levitra Low Price Canada Drug Superstore Pharmacie Cialis Sans Ordonnance Where To Buy Zithromax Generic Online Pharmacy Tadalis Sx Soft Acquisto Levitra Gratis viagra Priligy Dapoxetina Generico Cialis Testosterona Best Price On Levitra Le Donne Fanno Kamagra Quand Prendre Le Cialis Generic Cialis Cheapest Retin A Without A Prescription Medicine Without Prescription Where To Buy Cialis Levitra 5mg Wirkung Priligy Sanchez Drago Buy Viagra Acheter Cialis Ligne France Buy Viagra Overnight Shipping Cialis Online Pharmacy Viagra Erezione Prolungata Amoxicillin Dosage For Kittens buy vardenafil 40 mg malaysia 5 Cc Dose Of Amoxicillin 2.5 Mg Cialis Generic Cheap Viagra Effetti Levitra

Chaslial 2017.06.15 04:25:10
Priligy Page D'Accueil Low Price Cialis Vente Viagra Sur Internet Quinine Ordina Cialis Online Propecia Knoll Nbrx Pharmacy Next Day Delivery Cialis Professional Is It Safe Amoxil Aspirin Cheap Finasteride Propecia Online Levitra No Rx Generico De Propecia Comprar Cialis Cialis Tadalafil Effets Secondaires Sildenafil Vente Cialis Pharmacie Sildenafil 10 Mg cheap cialis Cialis Ha Funzionato Cialis 5 Vidal Low Price Levitra Potenzmittel Cialis 20mg Zithromax Acid Reflux Cheap Viagra Overnight Viagra Kamagra Gut Cialis Miglior Prezzo Viagra Dosage Finasteride 1 Mb Propecia Pflanzliches Viagra Kaufen Zithromax Z Pack How Tadalis Sx Soft Works Stendra No Prescription Shop Cialis Online Viagra Prix France Avec Clomid Ma Courbe Propecia Tablets Price Overnight 4u

Chaslial 2017.06.08 17:09:04
Propecia Increase Chest Hair Cialis Online Prices Promethazine Gpchealth Cialis To Buy Real Secure Ordering Hydrochlorothiazide Website Next Day Delivery Viagra Hace Durar Mas Cialis Order Buy Snovitra Online No Prescription Viagra Quelle Dose Tadalafil Tablets Propecia Guayaquil Propecia Where To Buy Pharmacy Cheap Propecia Online Uk Cialis Soft Tabs For Sale Cialis Besser Levitra Acheter Propecia Clobetasol Low Price With Free Shipping. Discount Generic Clobetasol Internet Quick Shipping Price Riverside Viagra Yahoo Respuestas Buy Cheap Levitra Kamagra Effervescent Uk Cialis Kaufen Online cialis Open Cephalexin Capsules Isotretinoin Cheap Internet With Free Shipping Over Night buy viagra Mail Order Prevacid Propecia Donde Comprar Online levitra cheap 1650 Canadian Pharmacy Online No Script Amoxicillin Dog Biuy Viagra Online Colchicine 0.5mg Viagra Hard Tumblr viagra online Cialis Samples Overnight Precio Levitra 20 Mg Farmacia Sildenafil Cephalexin 500mg For Toothache Canadna Drugs Levitra Vardenafil Cialis In Berlin Wellbutrin Over The Counter Comparison viagra Generico Viagra In Farmacia Fast Delivery On Doxycyclene Amnesteem Preisvergleich Cialis Ohne Rezept Amoxicillin And Neurontin Ineractions Order Viagra Onlines Levitra Super Force Reviews Online Pharmacy Genuine Medications Cheap Cheap Viagra Tadalafil 20 Mg Without Prescription Tadalafil Tadacip How To Order Cialis Propecia Low Testosterone Libido Buy Plavix From Canada buy cialis Amoxicillin Squirrels Cialis Rezeptfrei Nl Cialis Online Buy Vorhofflimmern Levitra Get Real Macrobid Ups In Canada With Doctor Consult Purchase Cialis Generic Tab Acticin In Usa Visa Accepted Flex Keflex 250mg viagra Priligy Cruz Verde Diflucan Online Buy Priligy 30mg Propecia Cost Canada Propecia Agente Levitra Online Forum Buy Propecia Online From Canada Please try again.Loan approvals have emphasis on EQUITY not credit and income documentation. payday loans no credit check SPEED TEAM Do they have TV adverts charged for extra repayments.In fact builders private home sellers and buyers have long been able to pay an extra fee to buy down the interest rate on a home loan.Priligy Usa Approbation Buy Generic Viagra Levitra Originale 5 Mg Cafergot Availability Priligy Buy Online Usa Propecia Educacion Acquisto Cialis Senza Ricetta Online levitra 40 mg best price Z Pak Without Prescription Doxycycline Order Online Canada Propecia Pharmacy Propecia De 10 Hoa To Buy Alli Pills cialis online Cose Clomid Soy Milk And Amoxicillin Best Cialis Online Canada Drug Pharmacy Free Shipping Code Buy Xenical 120mg Online Safely Viagra Prices Cephalexin 11 Pound Puppy Viagra Paris Boutique Cheap Accutane Viagra Kaufen Per Rechnung Levetra Purchase Cheap Cialis Quanto Costa Cialis 5 Mg Brand Cialis Online No Prescription By Cheap Viagra Suspension Liquid Amoxicillin Buy Bentyl 20mg Cod Only Order Cialis Pills Viagra Venta Precio Treatment For Amoxicillin Rash Propecia Pricing Buy Amoxicillin For Humans Amoxicillin And Acne Where To Order Cialis Comment To Last Longer Naturellement