Fórum
Név:
Jelszó:

Keresés
Tagozatok


Körmendy Imre: Város, hallod-e magadat?


Körmendy Imre: Város, hallod-e magadat?

A település hangjai, mint a helyi identitás része

 

A világháló kiépülésével és elterjedésével (távmunka országokon, sőt földrészeken át) az a téveszme jelent meg (urbanista szakmai körökben is), hogy a „hely” elveszti jelentőségét, s a Földön egy világfalu épül ki, sőt talán pontosabb lenne a planétánkat betöltő tanyarendszerről beszélni. Ez a „szenzációs” előrejelzés alig egy évtized alatt semmivé foszlott.




Napjainkban erőteljes vándorlás folyik szerte a világban (megélhetés, biztonság és világlátás/turizmus), ami jól mutatja, hogy a hely jelentősége óriási, s nem csupán az ingatlanérték meghatározásában.[1] A régiók és a települések között is verseny folyik az emberekért: a kiművelt emberfőkért, a munkáskezekért, a jövő generációjáért.

Ezért (is) érdemes sorra vennünk a települések önazonosságának, identitásának egyes tényezőit, s köztük – bár erről kevés szó esik általában – a város hangjait és csendjét. Az elmúlt évek „zajos” rendezvényein hallhattuk, hogy az ingatlanok értékét befolyásolja (csökkenti) a zajterhelés. De az is elhangzott, hogy a „csend” a holtak szférájába tartozik, amit „síri csend” kifejezésünk jól érzékeltet. A települések „hangját” keressük: a hangot, amely hív, ami összeköt, kapcsolatot épít.

Először az villant eszembe, hogy talán Berndt Misi barátunk hobbija csupán a város hangjainak felfedezése és tudatosítása, de hamarosan eszembe jutott az UNESCO-díjas Chiara Lubich sora: Hallgasd meg a városod szívét, hogy dobog egy csendes éjszakán. Ebből világos lett a számomra, hogy a társadalomért felelősséget vállaló ember – egészen más környezetből jőve, s más szakmát képviselve – ugyancsak eljut ehhez a kérdéshez.

Majd könyveink rendezése során (nemrég költöztünk új lakásba) került a kezembe egy Passuth László könyv Nápolyról.[2] Majd Michel Butor izgalmas könyve: A velencei Szent Márk leírása, amelyben a tér zsongásáról ír gyönyörűen, s azt állítja, hogy a hangok e kavalkádja még éjszaka és télen is „ott vibrál” a téren.[3] Egy hivatalos munka kapcsán került a kezembe Bánlaky Pál: Esztergom – a szent és gyámoltalan város. A szociológus szerző a várban járva „a gyermek Vajk kacagását vélem a falak mögül hallani, majd meg az érett férfi bölcs törvénykezését, s mintha visszhangoznák a kövek a fiát, műve-folytató reménéyt vesztett öregember keserves jajongását.”[4]


A sorozat, amelyben Passuth könyve megjelent, ezt a címet viseli: muzsikáló városok, s nem akármilyen a városok sora: Velence, Bécs, Párizs, London, Szentpétervár[5], Prága, Pestbuda[6]. Ha a németországi Bayreuth városának neve elhangzik, szinte mindannyian Wagnerre és operáira gondolunk, ha „Scalat” említenek, sokaknak a milánói jut eszébe. Az én korosztályom ifjú korában nemigen jutott el a napfényes Itáliába, de a futballcsapatok városain túl mindenki ismerte egy olaszországi viszonylatban kisváros, San Remo nevét (56ezer lakos). Aki sétál Prága történelmi negyedének utcáin, terein és hídjain, az zenei irányultság nélkül is lépten-nyomon zenészekbe botlik. A Károly hídon népzenészt, dzsesszt játszó triót és más zenészeket is hallhatunk – egymástól éppen megfelelő távolságban. A városháza falán lévő óramű, az Orloj évszázadok óta vonzza a látogatókat (1410 óta!) hangjával és a szobrocskák vonulásával, játékával.

Mondhatják persze, hogy ezek ritka kivételek, kevés településnek van esélye arra, hogy e körbe bekerüljön. Hazánkban Tihany egykor nemcsak gyönyörű körpanorámájáról, bencés apátságáról, természetvédelmi területéről és gyönyörű faluképéről volt híres, hanem egyedülálló visszhangjáról is. Fertőrákos a kőfejtőiben rendezett hangversenyekkel (is) tűnik ki a szomszédos kicsi települések közül. Sárospatak zenei mesterkurzusaival növeli ismertségét és vonzerejét. Miskolc operafesztiválokkal csábítja keletre a turistákat, s növeli a helybéliek büszkeségét. Nem reménytelen a helyzete a többi városnak és falunak sem, hiszen a 680 lakosú Sitke néhány év alatt országosan ismertté vált a Balázs Fecóék által a romos kápolna megmentéséért rendezett koncertek, fesztiválok révén. Idén augusztusban lesz a 30. Rock-fesztivál.

Egyik barátom Csepelen született, és nevelkedett. Amikor családjával évekig külföldön dolgozott, néhány barát figyelt özvegy édesanyjára. Egy alkalommal felkerekedtünk, hogy megnézzük egyikünk Csepel Művek-béli műhelyét, s magunkkal vittük őt is. A sokfelé szakadt gyártelepen sétálva,[7] az öreg épületeket szemlélve, s a telep „hangjait” hallva könnybe lábadt a szeme: ezek felidézték benne azokat a szép éveket, amikor férjével itt dolgozott.

A bányásztelepek, települések, a gyárvárosok életének szerves része (volt) az üzem szirénája, amely jelezte a műszak-váltást, meg az a szirénahang, ami jelezte a bajt, a veszedelmet. Egy-egy kőbánya közelében fekvő település életének a rendszeres robbantás hangjai is szerves részei. Elmaradásuk gondot jelez, kereslet-csökkenést (bánya bezárást) vagy a bányában keletkezett zavart.

Évszázadokon keresztül a templom harangjai irányították az életet: a reggeli kelést, az istentiszteletre indulást, az estéli imádság idejét, s ez adta hírül a falu lakóinak, ha valaki elindult az örök hazába. A „csendítés” hangja, üteme még azt is tudatta, hogy nő vagy férfi, s idős vagy fiatal volt-e az illető. Családunkkal Bercelen nyaralva a ’90-es évek elején még élő volt ez a hagyomány. A déli harangszó nemzeti emlékezetünk része, és a Kossuth Rádiót hallgatva (évek óta) megfigyelhetjük, hogy minden település harangszava jellegzetes, talán nem egyedülálló, de felismerhető (ami – úgy tűnik - függ a templom tornyának magasságától, anyagától, a falu fekvésétől, domborzati viszonyaitól, s az akusztikusok a megmondhatói, hogy még mi mindennek). Egy-egy kiemelkedő templom harangja oly híres, hogy pl. a velencei Dóm nagyharangjáról Budapesten éttermet és cukrászdát neveztek el (Marangona).[8]

A hang az életünkben jelentős szerepet játszik: az egyik legősibb érzékünk. Édesanyánk szívdobogása egész életünkre megmarad bennünk, s a mélyhangzók ritmikus dübögése azért oly kedves a fiataloknak is, mert azt az ősi hangot hívja elő (az élmény - mondhatnánk: zsigeri). Az anyaméhben rendszeresen hallott zene megnyugtatja a kisgyermekeket, sőt sokan közülük a szagelszívó vagy porszívó hangjára is könnyebben elalszanak, talán mert az anyaméhben hallott véráram keltette egyenletes surrogó hangra emlékeztetnek. Lehet, hogy ugyanígy van egy városnak, városrésznek is ismerős, emlékeket felidéző hangja, megnyugtató zöreje?

E. Nesbit remek meséjében, A halász hetedik fia c. történetben egy más hang hívja világot látni Septimus Septimussont, a kisfiút.[9] „Szólít a szél, anyám – mondta a fiú. – Nem hagy békén. Amióta fölszereltem a kéményre a szélkakast, hogy legyen mivel játszania, állandóan szólongat. Azt mondja: „Ébredj, Septimus Septimusson, ébredj, hetedik fiú hetedik fia. Te megláthatod a tündéreket, és megértheted az állatok beszédét. Indulj hát szerencsét próbálni.” Olyan népben születhetett ez a mese, amelyik a tengerparton él, ahol a szél szinte mindig fúj, s olyan környezetben, ahol a gyermekek hálószobája a tető alatt van, a padlás szintjén – közel a szélkakashoz.

Gyermekkorom nyarainak élménye a kisnánai utcán hajnalban végigmenő pásztor tülkölése, s a hívó hangra a telkekről sorra indultak a tehenek a falu és a Mátra erdeje között elterülő legelőre. Budapesti első lakásunk ismert hangjai a Bartók Béla úton csörömpölő villamosok, s a keramit burkolaton zörgő autók hangja; a Baranyai téri lakásé a 4-es villamos és a BEAC pálya mérkőzéseinek „gól” kiáltásai, a Vár oldalában fekvő Toldy Ferenc utca csendjét a közeli templomok harangszava törte csak meg a ’60-as években. Feleségemmel első otthonunk, Kőbánya Ligettelkeiben, a vasút hangjával és a közeli kisebb üzemek zörejeivel volt tele. A Bajcsy-Zsilinszky úti félévet a bazilika harangszava töltötte be, a Bécsi úti panellakás környezetét a Vörösvári-árkon gyakorta érkező heves szél jellemezte, meg a felettünk lakó, a lakásban rendre éjszaka összejövő s azt átrendező család hangjai határozták meg (öregjeink nem is tudtak aludni). A Keleti Károly utcai első lakásunkat a közeli Ganz Villamossági Művek hangjai jellemezték, a másodikét – 22 év múlva – a Millenáris szabadtéri hangversenyeié.

Unokáinkat teljesen elvarázsolja a Margitsziget szökőkútja játékával, fényeivel (az esti órákban) és a kísérő zenével. Egy-egy nyári estén alig lehet a közelébe férkőzni, annyian szeretik nézni és hallgatni. Genf városához szervesen hozzátartozik a Jet d’Eau, a 140 méterre felszökellő szökőkút a tavon, s nem csupán látványa, hanem hangja is.

Chiara Lubich egyik elmélkedésének már említett első sora így hangzik: „Hallgasd meg a városod szívét, hogy dobog egy csendes éjszakán!” Majd így folytatódik: „Olyan, mint egy néma dal talán.” Ezen a költői módon utal arra, hogy a városnak, az emberi közösségnek van szívhangja, még ha ezt nem is sokan hallják, s kevesen értik. A szívünk dobogását is csak akkor halljuk, ha csend vesz körül bennünket. A város közösségének belső, alapvető vágyait, szívdobbanását is csak akkor halljuk meg, ha nem figyelünk/kizárjuk a hangoskodók lármáját, s Odüsszeusz módjára a szirénhangoktól is óvakodunk (nehogy elvesszünk).[10] A város hangjaként értelmezte Chiara Lubich és társai a második világháború végén Trento városa szegényeinek jajszavát: az éhséget, a szeretet hiányát, az egyedüllétet, …. Egy város társadalmának ezekre a hangokra is figyelnie kell. Az utóbbi évtizedek európai és ENSZ Habitat törekvései is ezt a témát járják körül, amikor a szolidáris városról, az igazságos városról, a közterületekről, a szociális város-rehabilitációról, ezek szükségességéről szóltak és szólnak.

Budán, a régi Buda és Óbuda között elterülő egykori kicsi falu, Újlak hegyre felfutó utcájában, a 60 számú házban – a Dunától 800 méterre és a margitszigeti Palatinus Strandfürdőtől 1km-re – nyarakon hallani lehetett a strand hangosbeszélőjének hangját, még a zene foszlányait is. A kilátó pontokon, a budai várban és a Gellérthegyen zsong, morog az egész város – mintegy hátteret ad.

(Ana: Fodrásztól hazajött anyját – akinek haja és ezzel kinézete teljesen megváltozott - kislánya a hangjáról ismerte meg.)

A Mediterráneum jelentős részének esti és éjszakai alaphangját a kabócák egyenletes, ütemes „reszelése” biztosítja. A halk és gyönyörű tücsökciripeléshez szokott fülnek elég kellemetlen „zene” a helyieknek nevezetesség. Ady Endre Azúr-országában, a Cote d’Azur egyik települése, Vallauris kerámiáiról híres.[11] Az ajándékboltok, műhelyek egyik nevezetessége a kabóca: egészen piciktől az óriásokig minden méretben kapható. A szomszédos Grasse városkának elegáns lakberendezési üzletében bútorszövetet és függönyt díszítenek a kabócák.[12] De a környéken kapható ez fémből is, zenélő változatban is, … (A szükségből erényt kovácsolás remek példája).

Aki már járt a nyugati határszélen fekvő Velem községben, az megerősítheti, hogy a patakok hangja szinte mindenhol hallható a településen. Kis túlzással, az a telek, aminek nincs saját patakja (lehetőleg a kerten keresztül folyva), az nem is igazi.

A varjak károgása nem éppen a legkellemesebb hang, de több város egy-egy parkjának miliőjéhez ez is hozzá tartozik. Gyula – Csigakert, Szombathely – Pelikán-park, Sopron – Paprét, hogy csupán néhányat említsek. A madarakat – kalapokat és ruhákat szennyező hatásukért – sokan szeretnék onnan elüldözni, de a természetvédők pártjukat fogják.

 

Ha ezeket végiggondoljuk, elmondhatjuk, hogy a városoknak/településeknek legalább háromféle hangjáról beszélhetünk: a zenei életet megtestesítő intézmények és utcazenészek, a közterületek „életének” hangjai; a természeti és művi környezet hangjai, zörejei, zajai és végül – de nem utolsó sorban: az emberek vágyai, gondjai, jajszava, tervei, álmai.

Ha átfogóan és körültekintően akarunk a csenddel, ill. a város hangjával foglalkozni, akkor nem feledkezhetünk meg egyikről sem, még akkor sem, ha nem tudjuk decibelekkel az egyes összetevők mindegyikét megmérni.

A városnak nem minden „hangját” kell megőrizni, hiszen az évek hosszú során háború vagy polgárháború sújtotta városban ezt a „jellemző” hangot minél előbb el kell feledni.

A település megőrzendő, jellegzetes hangját a helybélieknek szükséges „megállapítani”, közösen megegyezni, majd újra meg újra végiggondolni, hiszen változhat is ez, mert a város, a benne lakók élő közösség. Lehetőleg nem úgy, mint sok városkörnyéki faluban, ahol a kiköltöző városiak elérték, hogy az őslakosok se tarthassanak haszonállatot, hiszen a kakasok hajnalban – mily borzalom!!! – kukorékolnak, a tyúkok kárálnak, a tehenek meg bőgnek.

Remélem, hogy sok város és falu lakói közösen, sokat beszélgetve, újra meg újra összejőve rátalálnak azokra a hangokra, amelyek az ő otthonukat jellemzik, amelyek összekötik őket, s büszkék lesznek erre, ezekre a hangokra.

Budapest, 2017. április 26.



[1] Aminek a szakértői szerint három tényező határozza meg az értékét: a fekvése, a fekvése és a fekvése.

[2] SZERZŐ: Passuth László, SZERKESZTŐ: Várnai Péter, Zeneműkiadó Vállalat (Budapest), 1972

Sorozatcím: Muzsikáló városok, FÜLSZÖVEG: Sorozatunk célja: Európa nagy zenei centrumainak bemutatása. Zenei "baedekert" adunk az olvasó kezébe, olyan könyvet, amely egyszerre városkalauz és város-zenetörténet. Szövegben és képben megismertet Nápoly, Velence, Bécs, Párizs, London, Pétervár, Prága és természetesen Pestbuda muzsikáló múltjának - és jelenének - nagy alakjaival, a városok zenéjének jellemző vonásaival és az épületekkel, mindazoknak az eseményeknek színhelyeivel, amelyek jelentőssé teszik a várost a muzsika általános történetében.

A sorozat köteteinek szerzői nemcsak a toll mesteri, de a muzsika értői és rajongói is. Ha egy-egy kötetet zenetörténész ír meg, számára is elsődleges szempont a színes irodalmi stílus, olyan színes, mint a "muzsikáló városok" zsibongó élete, ezerszínű zenei és történeti múltja.

[3] Michel Butor: A velencei Szent Márk leírása, Európa Könyvkiadó, Bp., 1968. (10.-11. lap)  „És zsibongás, a léptek nesze, az összekoccanó hangszerek, amikor nem játszanak rajtuk, a víz és a hajók távoli nesze, a poharak csengése, a zászlók csattogása, a kelmék súrlódása, a kövezeten odébbhúzott székek és bádogasztalok csikorgása. És a kiáltások, az élénk beszélgetések ebben a nyüzsgésben, ebben az emberáradatban, ebben a lassú örvénylésben, a párbeszéd-töredékek, amelyeket az ember elkap, amelyek jönnek, mennek, közelednek, keringenek és eltűnnek, felszállnak, egymásba torlódnak, elnyelik egymást, átjátszanak egymásba, félbeszakítják egymást, ide-oda siklanak a legkülönfélébb nyelveken, felcsattanó hangok, csatornabűz, felbukkanó témák, amelyek zuhataggá szerveződnek, dallamos kánonná, kőzettörmelékké, ciklusokká. … A teret éjjel-nappal, állandóan kísérti ez a zsibongás, ez a szüntelenül keringő fecsegés, még akkor is, amikor üres, tél közepén, hajnalban (a szürke, esős, kihalt téren kísértetként jár a köveken, az üvegablakok között a tömeg árnya), ez a csiripelés és csivitelés, amely oly messze van a bazilikától, és titokban mégis és mindig a bazilika szabja meg irányát, befolyásolja, magába szívja, átitatja.”

[4] Bánlaky Pál: Esztergom – a szent és gyámoltalan város, Várostársadalmak sorozat, MTA Politikai Tudományok intézete, Bp., 1992. (11-12. lap)

[5] A fülszöveg, ill. ennek alapján az internetes ismertetés mindmáig Pétervár nevet említ, mert a könyv megjelenésekor éppen Leningrád volt a város neve, amelynek múltbéli zenei életével foglalkozott a szerző.

[6] Az egyesítés előtt már együtt emlegetett „város” neve, a mai Budapest.

[7] Az ún. spontán privatizáció, majd a rendszerváltás utáni időszakban 213 tulajdonos szedte ízekre a 204 hektáros Csepel Művek területét.

[8] Marangona Gasztro.Pont, II. kerület, Bimbó utca – Keleti Károly utca sarkon.

[9] Móra könyvkiadó, 1980

[10] A MUT által szervezett, Mindent a maga helyén c. konferencián (MTA, 2015. április 17.) éppen ezt ajánlottam a politikusok figyelmébe: a városlakók csendes többségének vágyaira, életére figyeljenek, s ne a kevés nagyhangúéra. Körmendy Imre: döntési mechanizmusok a városfejlesztésben, Városliget Város Vár (Mindent a maga helyén). MUT, 2015

[11] Vallauris egyik keramikus családja olyan híres lett, mint hazánkban a Zsolnay. Kicsiny várában gyönyörű kerámia-kiállítás található, benne néhány Zsolnayval. A településen gyakran nyaralt és alkotott Picasso.

[12] Grasse a francia parfümgyártás híres helye, az egyik legrégebbi cég, a Fragonard, amelynek első parfümje a l’eau de Hongrie: magyar víz nevet viselte. 

 


Hozzászólások:
Oldalanként
Név:
Email-cím:
Hozzászólás:
Írja ide a lenti ellenőrző betűsort!
Chaslial 2017.05.22 22:42:32
Cialis Red Bull Prozac Generic Levitra 10mg Photo Propecia For Daily Use Generic For Cytotec Online Drug Store Hk Buy Tretinoin Cream 0.025 Sildenafil Viagra Schweiz Zurich Buy Amoxicillin 500mg Cialis 5mg Naltrexone Mail Order Synthroid Buying Cialis Online Tadalfil 20mg Can Amoxicillin Cause A Stuffy Nose Cheap Viagra Samples Best Online Propecia Reviews Nitroglycerin Tablets For Sale Purchase Kamagra The Canadian Drugstore Isotretinoin Purchase On Line Low Price Overseas Chandler How To Get Viagra Xenical Online In Stock Acheter Cialis Bon Marche Cialis Viagra Propecia Y Aminexil Cephalexin Expired Drug Ok How To Order Cialis Cialis Entrega 24 Horas Zithromax Online Uk Cialis Online Cs Get Macrobid Cod Accepted Donde Comprar Levitra Generico En Espana Buy Online Cialis Viagra Without A Prescription Canada Acceptable Amoxicillin Dosage Ranges Order Kamagra Pills Amoxicillin Rash Infant Original Viagra Kaufen Cialis Cheap Cephalexin 500 Mgs Dosage For Pneumonia Buying Accutane Online Uk Safe Cheap Viagra Generic Georgia Vermox 100 Mg Diflucan Prices Buy Cheap Generic Kamagra Viagra 100 Vidal Cialis 5mg Shop Cheap Zoloft Generic Cialis Luststeigerung Avana Pills Cheap Cialis 40mg Cialis Bestellen Bankuberweisung Lasuna Kamagra Soft Tablets Precios Cialis En Andorra Maxifort Zimax 100 Mg Cheap Viagra Samples Free Shipping Finasteride Cialis Keine Nebenwirkungen Order Cialis Online Orlistat Xenical Cialis Aspirina Generic Viagra Kamagra Cialis Bestellen Cialis Crampes Jambes Purchase Kamagra Ship Viagra To Uae Buy 5mg Cialis Online Cialis Order Lamisil Tablets From India Keflex Shelf Life Zoloft Online No Buy Cialis Online Reviews Viagra Bouffees De Chaleur Generic Viagra Sales Mail Order Amoxicillin Best India Viagra And Price Tadalafil 20mg Ordering Thyroxine Uk