Keresés


Megéri áldozni az energiatudatos városfejlesztésre - összefoglaló a KIS REZSI-NAGY JÖVŐ című EnSURE Konferenciáról


A vonzó és egészséges városi környezet, a klímaváltozás és az energiagazdálkodás világszerte a legfontosabb kérdések közé tartozó, egymással szorosan összefüggő szakterületeket jelent a települések és településrészek szintjén, és országos, stratégiai kérdéskör is. Ennek ellenére a helyzet városrészi, települési, vagy térségi szinten történő, hatékony, integrált, megközelítésű javításának még nincs rendszerezett eszköztára.


Tizenhárom nemzetközi partner - köztük a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszéke, és a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont - közreműködésével elindult az EnSURE INTERREG IV.B Central Europe projekt, amely szélesebb körben is tanulságos megközelítéseket, tapasztalatokat nyújt az érintett témakörökben dolgozó térségi és települési önkormányzatoknak, tudományos, és felsőoktatási szakembereknek. A projekt hazai megismertetése keretében megrendezésre került második EnSURE Konferencia a projekt eddigi eredményeit mutatta be.

Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy 2012 januárjától kötelezővé vált az energia-tanúsítvány. A monitorozás 2013 januárjára épül ki, akkor válik igazán kötelezővé az önkormányzatok számára. Botos Barbara, a NFM Klímapolitikai Főosztály osztályvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a lakóépületek 70 százaléka korszerűsítésre szorul, sőt, az állomány 10 százalékát le kellene bontani, mert menthetetlen energia-szempontból.

Az EnSure Konferencián elhangzott az is, hogy az energiaracionalizálásban, az ezzel kapcsolatos stratégiai tervezésben nagy anyagi előnyök rejlenek az önkormányzatok számára. Porga Gyula, Veszprém polgármestere például kifejtette, hogy városa részt vett az energiahatékony önkormányzati intézkedéseket támogató INTENSE programban, melynek során kiderült, hogy Veszprém társasházi állományának 70 százalékos felújítása 20 milliárd forintba kerülne, viszont évi 8 milliárdos megtakarítást hozhatna, ezáltal pedig nem csak a háztartási CO2 kibocsátás 30 százalékos csökkenését hozná magával, 2025-ig, hanem igen rövid távon már meg is térülne a befektetés. A város működési költségeiben 20 százalékot tesz ki a közintézmények működtetése, és mivel azon belül a rezsiköltség igen jelentős tétel, így az itt elért megtakarítások a kulturális programokra fordítható szerény források lényeges bővülését eredményezik majd.

Az önkormányzatok fenntartható energia stratégiájának tervezése ezért igen rövid időn belül bőségesen megtérülő ráfordítás. Az Európai Bizottság által 2009-ben létrehozott ELENA támogatási forma ehhez éppúgy segítséget nyújthat, mint a hazai pályázati források, vagy a banki finanszírozási eszközök, amelyek éppen a városi és térségi önkormányzatok kiszámíthatóan megtérülő energiaracionalizálási beruházásait segítik.


Budapest, 2012. március 1.


Kapcsolódó dokumentumok:
Letölthető sajtóközlemény (DOC)