2018.11.29. 17:00

Meghívó a Lechner TK vezetett sétájára

Az egykori dohánygyár rejtett zugai, különleges tervdokumentumok.
Részletek »
2018.12.04. 16:00

Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok: az Erzsébet tér

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata beszélgetés-sorozatot tervez Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok témakörben, amelyre tisztelettel meghívja Önt. A következő téma: az Erzsébet tér és a Gödör területének megújítási folyamata.
Részletek »
2018.12.05. 14:00

Hild 50 - Egy díj, amely összeköt

Szeretettel hívjuk a Hild 50 – Egy díj, amely összeköt című kamarakonferenciára, amelyre 2018. december 5-én 14 órakor a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában, a Kós Károly teremben (Budapest, VIII. kerület Ötpacsirta u. 2.) kerül sor.
Részletek »
Hozzászólások

Város a válságban: hogyan fordíthatók előnnyé a hátrányok?


A válság visszafogta a profitvezérelt ingatlanbefektetéseket, ami utat nyithat a tudatos, megfontolt, fenntartható városfejlesztéshez. Ehhez azonban megfelelő módszerekre, finanszírozási eszközökre, együttműködési technikák alkalmazására van szükség. Ezeket igyekeztek számba venni az urbanisztikai szakma legnagyobb éves rendezvényének előadói és részvevői, a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) által szervezett XV. Országos Urbanisztikai Konferencián. A 2009. október 29-30-án, Siófokon tartott rendezvény tanulságairól november 2-án számoltak be a MUT vezetői.


A válságból történő kilábalás – ha ez alatt a korábbi gazdasági adatok újbóli elérését értjük – egy-két éven belül megtörténhet. Azon problémáknak a kezeléséhez azonban, amelyek a válságot kiváltották, egy-két évtizedre is szükség lehet – jelentette ki a konferencia nyitó előadásában Chikán Attila, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Versenyképesség Kutató Központ igazgatója. Helyzetértékelése szerint – amelyet Ongjerth Richárd, a MUT működtetését végző Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. ügyvezetője ismertetett a sajtótájékoztatón –  Magyarországra ma egyszerre jellemző az értékrendszer válsága és az ésszerűség válsága; utóbbi alatt értve azt a folyamatot, hogy a rövidtávú politikai érdekek rendre felülírják a gazdasági racionalitást. Ezek megváltoztatásához egészen alapvető és tudatos reformokra van szükség – összegezte a professzor szavait Ongjerth Richárd.

Nem vagyunk felkészülve a milliós bevándorlás kezelésére

Az urbanisztikának a XXI. században a demográfiai kihívásokra, a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra, a mobilitás kérdéseire és a klímaváltozásra kell mindenek előtt választ adnia – mutatott rá a konferencián tartott előadását összefoglalva Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke. A konferencia keretében tartott tisztújító közgyűlésen újabb három évre megválasztott elnök prognózisa szerint miközben a föld lakossága 2050-re 9 milliárdra nő, hazánkban 20 százalékos népességcsökkenés várható. E két tendencia eredőjeként pedig Magyarország akár milliós mértékű bevándorlásra is számíthat a következő évtizedekben, amire jelenleg nem csak az urbanisztika nincs felkészülve, de morálisan, és technológiailag is felkészületlenek vagyunk - fogalmazott.

A globális folyamatok egyik fontos urbanisztikai kihívása, hogy a növekvő életszínvonal, illetve az emberek várhatóan csökkenő munkaideje több szabadidő eltöltésére alkalmas tér, ezen belül több zöldfelület tervezését igényli, ami ma sajnálatosan nem egy jellemző tendencia. Aczél Gábor kiemelte a mobilitással járó problémák kezelésének fontosságát is, leszögezve, hogy nem a városoknak kell igazodniuk a gépkocsi közlekedéshez, hanem az autóknak a városokhoz.

Vissza kell venni a gazdasági társaságoktól a településtervezés irányítását

A konferencia résztvevői mindenek előtt arra keresték a választ, hogy lehetséges-e a válságot előnnyé kovácsolni az urbanisztika területén. Erre mutatkozik lehetőség, mivel az elmúlt időszakban Magyarországon teljesen átvette a településtervezés irányítását az ingatlanfejlesztés – húzta alá a válaszok a gazdasági válságra című szekciót összefoglaló Dr. Schneller István, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Miként azt a szakma számára megfogalmazott ajánlások között is hangsúlyozták: a településtervezés feletti irányítást a gazdasági társaságoktól vissza kell venniük a közösségeknek, s nekik kell diktálniuk a játékszabályokat. Schneller István rámutatott: az ágazati szétszakítottság helyett komplex megközelítésekre, integrált kezelési módokra van szükség a városfejlesztésben, hogy ne csak egymással köszönő viszonyban sem álló ágazati stratégiák, hanem egymásra épülő koherens tervek készüljenek. A szakember meggyőződése szerint a településtervezést ökológiai alapokra kell helyezni, a zöldterületek fejlesztését pedig jogszabályoknak is biztosítani szükséges.

Már csak négy év a tanulóidő

2014 után a források gyökeres csökkenése várható, ezért az addig tartó időszakban kell megtanulnunk, hogy hogyan lehet külső források nélkül, önfinanszírozó módon várost fejleszteni – húzta alá Ongjerth Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKft. ügyvezetője a városfejlesztés forrásainak változása című szekció fő ajánlásait ismertetve. A városfejlesztés módosuló forrásai között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulturális városfejlesztésre, hiszen a kapitalizmus után a „kulturalizmus” társadalmi rendszerének időszaka következik – emelte ki a szakember. A szekció a tervezési rendszer egyszerűsítésére, a pályázatok áttekinthetőbbé tételére is javaslatot tett, az intézményrendszer egyszerűsítésével egyidejűleg. Mint Ongjerth Richárd közölte, Magyarországnak vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy az EU strukturális alapjainak továbbfejlesztése során kellő súllyal megjelenjenek a térség országainak érdekei.

Acsarkodó kistérségi polgármesterek helyett: város és vidékének egysége

A településhálózat kiegyensúlyozott fejlődése érdekében a jelenleginél harmonikusabb vidék-város kapcsolat kialakítása szükséges, amelyben nem a centrum-periféria ellentét a meghatározó, hanem a város kiegészítője a vele szerves egységet alkotó vidéke – közölte Ónodi Gábor, a Szent István Egyetem tanszékvezetője, egyben a MUT újonnan megválasztott alelnöke a város-vidék kapcsolatok által kínált új lehetőségekkel foglalkozó szekció összegzéseként. A válságra a lokális piacok megerősítése jelenthet választ, aminek illusztrálásaként elmondta, hogy jelenleg az „átlag répa” 1200 kilométert utazik, amíg a fogyasztóhoz ér. A fejlesztési stratégiáknak szem előtt kell tartania, hogy a központok perifériabarát módon szolgálják ki a vidéki igényeket is, és teremtsenek piacot a vidék élelmezésügyi, rekreációs, környezeti szolgáltatásainak. Csak ez lehet a garanciája annak, hogy a város a környezeti expanziója ne tönkretegye, hanem óvja a vidéket.

A szakember szerint a kisvárosi hálózat fejlesztése szükséges, valamint a tervezés kistérségi szintű koordinálása. Utóbbira mindaddig nem sok esély mutatkozik, amíg a kistérségi szint „pénzszerzésért acsarkodó polgármesterek gyülekezete” marad.

Az elhangzottak a minisztériumot is inspirálták

dr. Tompai Géza Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztályának vezetője a minisztérium szemszögéből nézve három fő következtetést vont le a konferencián elhangzottakból. Az egyik, hogy a szaktárcának hangsúlyos feladata az Európai Unióban végbemenő területi folyamatok elemzése, és a hazai viszonyokhoz történő adaptálása. Másrészt a hazai aktuális feladatok megoldására kell koncentrálnia a szabályozás eszközével (ilyenre példa a kiemelt beruházások gyorsabb előkészítését lehetővé tévő, vagy az építőiparban az úgynevezett lánctartozások kialakulását megakadályozó jogszabályi környezet létrehozása). Feladata továbbá a hazai városfejlesztési irányítási módszerek eszköztárának bővítése, innovatív eszközök feltárása, valamint az erre irányuló ismeretek terjesztése.


Kapcsolódó dokumentumok:
Népszava - Sajtóvisszhang
Magyar Nemzet Online - Sajtóvisszhang
Kultúra.hu - Sajtóvisszahang
Ingatlanmagazin.hu - Sajtóvisszhang
Budapestinfo.eu - Sajytóvisszhang
Hírmutató.hu - Sajtóvisszhang