Keresés


2009. október 5. World HABITAT Day - Tervezzük EGYÜTT városi jövőnket!


Miért hatékony egy belváros-rehabilitáció során a városvezetésnek együttműködnie a helyi vállalkozókkal? Hogyan segíthet egy üzletutca-szövetség a versenyképesség javításában? Hol találkozik az integrált roma program egy nagyvárosi lakótelep megújítási szándékával? Hogyan működhet együtt a bűnmegelőzési program a Szeretetszolgálattal? Kérdések és válaszok Tatabányáról, Nyíregyházáról, Győrből és Budapestről az ENSZ Habitat világnapja alkalmából.




„Tervezzük együtt városi jövőnket” szlogennel, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft., mint az ENSZ Habitat magyar információs irodája és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. közös rendezvényt tartott. Az ENSZ Habitat világnapja alkalmából és az Urbanisztika világnapja előtt egy nappal azért találkoztak a szakemberek, hogy folytassák közös feladataikat és személyes találkozó során tovább mélyítsék együttműködésüket. A szakmai diskurzus során számos példaértékű projekt mutatkozott be, mint a budapesti Mátyás tér és a szintén fővárosi Havanna lakótelep rehabilitációja, Tatabánya városközpont megújító programja, a győri üzletutca-szövetség vagy a nyíregyházi Huszár lakótelep integrált roma programja.

 

 

A nemzetközi Habitat Világnap alkalmából két szervezet, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nonprofit Kft. (MUT) és az NFGM háttérintézeteként működő VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft-ben helyet foglaló Európai Városi Tudáshálózat (EUKN - European Urban Knowledge Network) hívta meg szakmai partnereit.

 

A Habitat az ENSZ szakosított szervezete, amely a települések és a lakásügy előmozdítására hivatott, míg az Európai Városi Tudáshálózat (rövidebb nevén EUKN) az európai országok kezdeményezése jött létre, azzal a céllal, hogy a városok tanuljanak egymástól, és az újabb kihívásokra egymás tudását felhasználva legyenek képesek reagálni. Amellett, hogy a várostervezés módszereivel kapcsolatos vitáknak teret adnak, mind a VÁTI, mind pedig a MUT segíti az urbanisztikai témájú kutatásokat és a várostervezéshez szükséges információk feltárását.

 

A rendezvényt Salamin Géza - a rendezvény házigazda VÁTI képviseletében - nyitotta meg.

„A VÁTI-ban új erőre kapott az urbanisztikai témaköre, előtérbe került a tervezés és a nemzetközi tapasztalatcsere igénye. A Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda egy dinamikus, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező fiatal csapat és nyitott műhely, amely keresi a párbeszédet mind a városokkal, mind a témával foglalkozó tervezőkkel, közösségépítőkkel, civil szervezetekkel és kutatókkal.

A várostervezés és fejlesztés a MUT-tal közös ügyünk, de emellett célunk, hogy minél hatékonyabb kommunikációval fogjuk össze az egyes szakterületeken dolgozó kollégákat. A mai nap is az együttgondolkodás és tapasztalatcsere jegyében jött létre”- mondta Salamin Géza a Nemzetközi Területpolitikai és Urbanisztikai Iroda vezetője.

 

     Munkánknak két hangsúlyos dimenziója van. Egyrészt a nemzetközi jelenlét és együttműködés, a hazai műhelymunka tudástranszfer erősítése. Ezért a városok fejlesztésével, tervezésével és szervezésével kapcsolatos nemzetközi tapasztalatok megosztására és becsatornázására létrejött az EUKN hálózat amelynek nemzeti fókuszponti feladatát látjuk el. Másrészt két további európai programban (ESPON-Európai Területi Megfigyelési Hálózat és URBACT) is kontaktpontként működünk.

 

A MUT és az EUKN között stratégiai szövetség alakult ki, hiszen egymás munkáját közvetlenül tudjuk erősíteni a közös célok mentén - mondta a szakember.

 

Az egybegyűlteket Dr. Tompai Géza a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztési és Építésügyi Szakállamtitkárságának főosztályvezetője, Dr. Szaló Péter szakállamtitkár nevében is köszöntötte.

„Az ehhez hasonló rendezvények mind jó alkalmak arra, hogy az urbanisztikára irányítsák a figyelmet”- mondta a főosztályvezető

„Tervezzük együtt városi jövőnket!- a hangsúly az „együtt” szón van, hiszen élni is együtt fogunk bennük!”- mondta

Egy múlt héten a Mátyás tér 15-ben található Kesztyűgyárban megnyitott – hasonló témájú - kiállításon azt vettem észre, hogy a fotók a legtöbbször az embereket örökítették meg. Ez is azt mutatja, hogy városaink megálmodásánál mennyire fontosak az emberek, az emberi kapcsolatok, a közös munka - osztotta meg személyes tapasztalatait is Tompai.

Kihagyhatatlan, hogy a tervezésbe a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások bevonásra kerüljenek és a partnerség túlmutasson a terjedelmes tervek internetes közzétételén. A várostervezés csak akkor érheti el célját, ha az valóban városokért, a városlakókért tud tenni és egy élhető, sikeres, fenntartható világ felé vezető fejlődést tud támogatni.

 

„A jelszavak ideje lejárt! Húsz évünk volt arra, hogy kitaláljuk, hogyan kell várost tervezni. Eddig sok minden hiányzott, de már van pénz, politikai akarat is, úgyhogy a szakmának nem lehet kibúvója! Tudnunk kell, milyen tartalmak rejlenek a korábban gyakran EU-konform szlogennek hitt kifejezések mögött.”- kezdte beszédét Ongjerth Richárd a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont Nkft. Ügyvezető igazgatója

„Ki kell találnunk, hogy hogyan lehet „normális” viszonyok között, minimális támogatással, vagy támogatás nélkül várost fejleszteni. Már vannak tapasztalataink a témában, már tudjuk, hogy mit nem tudunk, már kezdünk rájönni arra, hogy mit kell tennünk céljaink eléréséhez.”

Az ügyvezető igazgató a sikert mindenképpen a gazdasági szféra és a lakosság bevonásában, a nemzetközi tapasztalatok átvételében látja. Fontosnak tartja, hogy a különféle ágazati tudásokat nemcsak országon belül, de a városok saját tervezési gyakorlatában is integrálják.

 

Radvánszki Ádám a VÁTI Nonprofit Kft-ben működő EUKN tudásmenedzsereként, már a gyakorlattal folytatta a programot.

Az Európai Városi Tudáshálózatról (EUKN) elmondta, hogy egy jól használható, könnyen hozzáférhető és naprakész információs tudásbázis, ami közel ötezer dokumentumot tartalmaz a közbiztonság, bűnmegelőzés, társadalmi befogadás, közlekedés, környezet, gazdaság; lakásügy városi kérdéseiről. Rövid példán keresztül szemléltette a rendszer működését és felhasználóbarát jellegét.

„Az EUKN a városokról, a városoknak szól. A www.eukn.eu oldal szolgáltatásain túl a VÁTI-ban működő Nemzeti Fókuszpont rendezvényeivel, hírlevelével, honlapjával magyar nyelven is tájékoztat és gyűjti a városainkban megvalósuló fejlesztések jó példáit, melyekből az európai városok tanulhatnak. Az EUKN hazai tevékenységének célja, hogy a hazai városfejlesztés nyitottabbá váljon, a napi gyakorlatban is hasznosítsa azt a tudást, ami Európában felhalmozódott és a magyar városok is megosszák Európával tapasztalataikat. A tapasztalatcserét kívánjuk erősíteni hazai és nemzetközi rendezvényeinkkel is, terveink szerint a jövő évi európai konferencia megrendezésével ”- mondta Radvánszki

 

A rendezvény a szakmai beszélgetésen kívül a tudásmenedzser által említett követendő példák bemutatásával folytatódott.

 

A szakemberek Schmidt Csaba alpolgármester előadásában megismerhették Tatabánya városközpont rehabilitációját, melyet a városvezetés a szakemberek bevonása mellett részben aktív részben meggyőzhető helyi vállalkozókkal tervezett. A látványtervekkel alátámasztott prezentációban az egybegyűltek megismerkedhettek gyakorlati nehézségekkel és megoldási javaslataikkal is.

 

 

Dr. Juharos Róbert, Budapest VIII. kerület városfejlesztési tanácsnoka beszámolt a kerületben zajló több rehabilitációs programról, kiemelten Magdolna-negyed szociális városrehabilitációjáról, és ezen belül a Mátyás-tér lakossági részvétellel történő megújításáról. A városrész fejlesztését nagyon mélyről kellett kezdeni, hiszen hírhedt központja volt a szervezett bűnözésnek és a prostitúciónak. A 2000-es évek elejétől sikerült áttörést elérni ezen a területen és felszámolni ezeket a tevékenységeket. Sajnos azonban még mindig közel 500 önkormányzati lakásban élnek a bérlők nyomorúságos körülmények között, melyet az előadás úr megdöbbentő képekkel illusztrált. A Magdolna negyed szociális rehabilitációját célzó program ezeken a körülményeken kíván változtatni. A program legfőbb eleme, hogy a helyi lakosokat, szervezeteket is bevonják a megújulásába. Remekül példázza ezt, hogy a „Zöld udvar” program keretében a közös belső terek élhetőbbé tétele a lakók feladata. A terület újraéledésében nagyon fontos, hogy a szociális kapcsolatok is megélénküljenek, ennek egy ével a Mátyás téri Közösségi Ház („Kesztyűgyár”) ad otthont.

 

Csizmazia Ferenc a Győri Bevásárló Utcák Alapítvány elnöke bemutatta, hogy Győr városában a történelmi belváros kereskedelmi egységei miként fogtak össze, hogy újra üzleteikbe vonzzák a város széli bevásárlóközpontokba áramló vevőket. Annak érdekében, hogy újra versenyképesek legyenek közös logóval, programokkal készültek, össze kellet hangolni és meghosszabbítani a nyitva tartást, és az önkormányzattal együttműködve megoldani a kényelmesebb parkolást.

 

Erdélyi László Budapest XVIII. Kerület városüzemeltetési, intézményirányítási és koordinációs irodájának vezetője a Havanna lakótelep társadalmi részvétellel történő rehabilitációját mutatta be. Ennek a programnak is elemi része volt a helyi lakosság és szervezetek bevonása a parkosítással, felújításokkal és közösségi programokkal megvalósuló élhetőbb környezet kialakításában. A helyi „Szeretve tanulni” civil szervezet összetett programmal jelentkezett a gyermekek és felnőttek számára egyaránt érdekes és hasznos közösségi foglalkozások megteremtésére

 

Tóthné Csatlós Ildikó a Nyíregyházi Önkormányzat Szociális Irodájának képviseletében a nyíregyházi Huszár-telep roma lakosságának integrációját célzó projektek összességéről beszélt előadásában. A kétezer lakosú Huszár lakótelepen nagy a roma lakosság aránya, a város pedig úgy döntött, hogy a szociális feszültségekben bővelkedő telepet nem felszámolja, hanem az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében felzárkóztatja a városrészt. Kitörési lehetőséget szeretnének biztosítani az itt élő lakosságnak, ezért az itteni szegregált iskolát megszűntették és a város más iskoláiba integrálták a gyerekeket. Az iskola épületéből „Huszárvárat” alakítottak ki, mely képzésekkel, szociális programokkal várja a helyi lakosokat.

 

Gasztonyi Eszter a Máltai Szeretetszolgálat Győr városában nagy sikernek örvendő „Veled-érted” programját mutatta be. A program a plázákban csellengő fiatalokat szeretné hasznosabb szabadidőtöltésre ösztönözni. Tavaly, modell programként indult a kezdeményezés és idén júliusba nyertek pályázatot a kezdeményezők további 3 évig tartó folytatásra. A Győr Plázában bérelt helységben a kortárs, pedagógus, illetve rendőr önkéntesek különböző programokkal várták a fiatalokat, melyek nagyon nagy sikernek örvendtek. Sajátossága a programnak a kiváló marketing és nyilvánossági munka, amely alapot teremtett a folytatás támogatásához. A programot, mely sikerét főleg a kortárs önkénteseknek és a sokszínű partnerségi kapcsolatainak (egyetemek, iskolák, plázák, rendőrség) köszönheti, Magyarország idén jelöli az Európai Bűnmegelőzési Díjon.

 

Ez fórum is arról tesz bizonyságot, hogy városfejlesztés nemcsak a jó tervezői munkával, hanem több nézőpont és partner bevonásával valósulhat meg igazán sikeresen, a legfontosabb pedig, hogy azokat bevonjuk, akikhez és akikért szól a rehabilitációs program, tehát a helyi lakosokat, szervezeteket.