2018.11.29. 17:00

Meghívó a Lechner TK vezetett sétájára

Az egykori dohánygyár rejtett zugai, különleges tervdokumentumok.
Részletek »
2018.12.04. 16:00

Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok: az Erzsébet tér

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata beszélgetés-sorozatot tervez Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok témakörben, amelyre tisztelettel meghívja Önt. A következő téma: az Erzsébet tér és a Gödör területének megújítási folyamata.
Részletek »
2018.12.05. 14:00

Hild 50 - Egy díj, amely összeköt

Szeretettel hívjuk a Hild 50 – Egy díj, amely összeköt című kamarakonferenciára, amelyre 2018. december 5-én 14 órakor a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában, a Kós Károly teremben (Budapest, VIII. kerület Ötpacsirta u. 2.) kerül sor.
Részletek »
Hozzászólások

Városrészek Mindenkinek


Október 1-én került sor a MUT szervezésében a „Városrészek Mindenkinek” című kiállítás megnyitójára. A VIII. kerületi Kesztyűgyárban nyílt kiállításon a német Szövetségi Közlekedési, Építésügyi és Városfejlesztési minisztérium (Bundesministerium für Verkehr, Bau und Stadtentwicklung – BMVBS) koordinálásában és támogatásával megvalósuló mintaprojektek mutatnak be. A Németország számos települését bejárt kiállításnak ez az első külföldi helyszíne.


A kutatás célját, eredményeit valamint 30 modellprojektet a német nyelvű posztereken felül színvonalas és jól áttekinthető magyar nyelvű kiadvány is bemutatja.  A projektek részletei iránt érdeklődők számára segítség, hogy az egyes projektekben résztvevőket a kiadvány felsorolja, illetve amennyiben a projekt honlappal rendelkezik, azt is feltünteti. (A kiadvány díjmentesen beszerezhető a MUT székházában.)

 

A német minisztérium 2006-ban indult kísérleti projektjének a célja az volt, hogy helyi kezdeményezések felkarolásával keressen működőképes válaszokat a városfejlesztés és építésügy aktuális kihívásaira, mely közül a legfontosabbak a következők:  

 

·         2050-re az előrejelzések szerint a jelenlegi 20%-kal szemben a német lakosság 38%-a lesz 60 évesnél idősebb, a 80 évesnél idősebbek aránya pedig, a jelenlegi értéket megnégyszerezve 12%-ra fog emelkedni.

·         A lakáson kívüli közösségi tér iránti igény növekedni fog csökkenő lélekszámú, azonban etnikailag egyre vegyesebb összetételű városi környezetben.

·         A munka és szabadidő térbeli és időbeli elkülönülésére való gazdasági és urbanisztikai indokok eltűnnek, növekszik az igény a rugalmasabb munkaidő, valamint a lakó és a munkahelyi funkció egymáshoz közeli elhelyezése és szerves térkapcsolata iránt.

·         A városfejlesztéseknek a hagyományos városi értékek és az új ökológia kihívások összehangolása céljából a belső városrészek lakónegyedeire kell fókuszálnia.

 

A német minisztérium célja, hogy a szabályozói illetve a támogatási rendszert – a magyar szakma által is ismert Építésügyi Törvénykönyvön (Baugesetzbuch) és támogatási rendszeren (Städtebauförderung) túl – a fenti kihívásokhoz és feladatokhoz igazítsa. A kutatás során mintaprojektek keretében keresik meg azokat a modellek, melyek tapasztalatai alapján az építési szabályozás és a beruházás támogatás megújítható. A projekt keretében 30 millió EUR támogatási forrás állt a minisztérium rendelkezésére. A kiválasztott pályázatok egyenként kb. 250 000 – 500 000  EUR támogatásban részesülnek ebből a büdzséből, az összeg további részét a projektek kiértékelésére, a kutatási eredmények összesítésére és kommunikálására, a folyamat támogatásába fordítják.

 

A projekt keretében három kategóriában valósultak meg fejlesztések; közösségi létesítmények, városi közterek, és lakónegyedek. A projekt legfontosabb eredményeit a német minisztériumot képviselő Dr. Brenner János három pontba foglalta össze:

 

  1. A jövő a sokoldalú és vonzó városrészeké, a sokoldalúan használható köztereké.
  2. A közterületeket sokan és sokféleképpen használják. A közterületeknek ezeknek az eltérő igényeknek egyszerre kell megfelelniük, ami a civil társadalom a megvalósításba történő bevonásával valósítható meg.
  3. A várostervezésnek paradigmát kell váltania. Nem a felülről jövő kezdeményezés, hanem az alulról jövő kezdeményezés koordinálása és facilitálása a tervezők új feladata.

 

A kiállítás megnyitóján résztvevő Alföldi György arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekteket bemutató képek nem csak épületeket és építményeket ábrázolnak, hanem embereket és közösségi eseményeket. Véleménye szerint ez jelzi a projektek hangsúlyának eltolódását a társadalmi szempontok irányában. Ongjerth Richárd arra hívta fel a figyelmet, hogy a projektek megvalósítói között az első helyen több esetben is civil szervezet és nem az önkormányzat szerepel. Ez ugyancsak a projekt megvalósítás paradigmaváltását jelzi. Dr. Tompai Géza, az NFGM főosztályvezetője, kihangsúlyozta a városrehabilitáció központi fontosságát a városfejlesztés és –rendezés terén. Azt, hogy a városmegújításnak a német mintához hasonló, koncepciózus és alulról jövő kezdeményezésekre nyitott gyakorlata átültetésre vagy legalábbis kipróbálásra kerül a hazai jogalkotás és támogatás jellemzően felülről vezényelt rendszerében, egyelőre csak remélni lehet.

 

 

Gábor Péter

Budapest 2009. 10. 05.

 

 


Kapcsolódó dokumentumok:
A kiállítás anyaga