Fórum
Név:
Jelszó:

Keresés
Tagozatok


Mit csinál a gyerek a plázában?


Bűnmegelőzési programokra is nyerhetnek pénzt a települések a szociális város-rehabilitációs pályázatokon. Sajnos azonban a helyhatóságok még mindig inkább az építési beruházásokban gondolkodnak, a humán tőke fejlesztés sokszor háttérbe szorul – nyilatkozott Ongjerth Richárd a Magyar urbanisztikai Tudásközpont NKft. ügyvezetője az Országos Bűnmegelőzési Bizottsággal közösen tartott sajtótájékoztatón. A tájékoztató témája az OBmB által 2008-ban pláza programok megvalósítására hirdetett pályázat volt, amely a társadalmi bűnmegelőzési programok egyik legsikeresebb akciója lett.


Az unatkozó tinédzserek gyakran rongálással, vandalizmussal szórakoztatják magukat és egymást. A bűnmegelőzéssel foglalkozó szakemberek a plázákban próbálták jobb útra téríteni a fiatalokat.


Beköszöntött a szünidő. A szülők dolgoznak, a magukra maradt tizenévesek megpróbálják elütni a nyakukba szakadt hosszú szabadidőt A szünidei élettér gyakran a pláza, amely a mozikkal és gyorséttermekkel igazi tiniparadicsom, persze csak ha van rá „zseton”. A zsebpénz azonban szűkös, ha van egyáltalán. Ha nincs, marad a csínytevés, ami könnyen rosszul sülhet el.

Szakemberek szerint az unatkozó fiatalok gyakran követnek el bűncselekményeket, elsősorban a vandalizmusból és rongálásból származó károk írhatók a kamaszok számlájára. Emellett nagyobb eséllyel válhatnak áldozatokká is. A bűnmegelőzésben ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalokra. A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájának részeként alternatív szabadidős programokkal, közösségi helyek létrehozásával segítik a fiatalokat az értelmes szabadidő-eltöltésben, és a konfliktuskezelési készségek fejlesztésében.

Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság a lakótelepek után 2008-ban a plázákra koncentrálta erőit. – Ott kínálunk alternatívát, ahol a gyerekek szabadidejükben megfordulnak. – indokolta a helyválasztást Sömjéni László, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Büntetőpolitikai Főosztályának vezetője. A pláza programban részt vevő civil szervezetek az önkormányzatokkal, egyházi szervezetekkel és cégekkel karöltve három vidéki plázában – Győrben, Tatabányán és Kecskeméten – szerveztek kortárs képzéseket, önismereti tréningeket, sportnapot, klubfoglalkozásokat a fiataloknak. – A versíró versennyel, rajz szakkörrel, sakkversennyel, kézimunkás foglalkozásokkal azt szerettük volna megmutatni a fiataloknak, hogy pénz nélkül is lehet jól szórakozni – mondta el Ongjert Richárd, a Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NKFt ügyvezetője, aki két programot is felügyelt. Mint mondta, a bűnmegelőzési programokra a szociális város-rehabilitációs pályázatokon nyerhetnek pénzt a települések. Sajnos azonban a helyhatóságok még mindig inkább az építési beruházásokban gondolkodnak, a humán tőke fejlesztés sokszor a háttérben marad.


Kapcsolódó dokumentumok:
Forrás: Szabadföld