2018.11.29. 17:00

Meghívó a Lechner TK vezetett sétájára

Az egykori dohánygyár rejtett zugai, különleges tervdokumentumok.
Részletek »
2018.12.04. 16:00

Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok: az Erzsébet tér

A Magyar Urbanisztikai Társaság Környezetesztétikai Tagozata beszélgetés-sorozatot tervez Megújult köztereink funkcióváltásával kapcsolatos tapasztalatok témakörben, amelyre tisztelettel meghívja Önt. A következő téma: az Erzsébet tér és a Gödör területének megújítási folyamata.
Részletek »
2018.12.05. 14:00

Hild 50 - Egy díj, amely összeköt

Szeretettel hívjuk a Hild 50 – Egy díj, amely összeköt című kamarakonferenciára, amelyre 2018. december 5-én 14 órakor a Magyar Építőművészek Szövetsége székházában, a Kós Károly teremben (Budapest, VIII. kerület Ötpacsirta u. 2.) kerül sor.
Részletek »
Hozzászólások

Kreatív várostervezés I.


Napjainkban számtalan külföldi példa bizonyítja, hogy nem lehetetlen egy nagyvárost sem barátságos, élhető, ugyanakkor izgalmas és versenyképes hellyé tenni. Miért szeretik az emberek a városukat Lyonban, Prágában vagy Barcelonában, s mi akadályozza Budapest kibontakozását? Melyek lehetnek a magyar főváros kitörési pontjai? Hogyan lehet közösségi tereket, új városközpontokat, újraértelmezett történelmi városrészeket létrehozni? A Heti Válasznak a Magyar Urbanisztikai társaság szakmai közreműködésével szervezett „Kreatív várostervezés" című konferenciája párbeszédet kezdeményezett a várostervezéshez kötődő hazai szakemberek között.


Párbeszéd kezdődhet a várostervezéshez kötődő szakemberek között, amihez a Heti Válasz „Kreatív várostervezés" címmel megrendezett konferenciája is hozzájárulhat. A tanácskozáson az urbanisztikai szakemberek mellett szót kaptak az építészek és az ingatlanfejlesztők is, s a változásra garanciát jelenthet a konferencián előadást tartó Beleznay Éva megbízott főépítész. A résztvevők tanulságos külföldi példákat is hallhattak arról, hogyan lehet versenyképessé, és egyben élhetővé tenni egy várost.

„Demográfiai változások, fenntarthatóság, mobilitás és klímaváltozás" - Aczél Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke szerint ezek az urbanisztika kihívásai a XXI. században. Szerinte a növekedés nem egyenlő a fejlődéssel, s a városok versenye helyett jobb megoldás lenne a kölcsönös előnyökön alapuló munkamegosztás, a városhálózati kapcsolatrendszer kialakítása.

Lukovich Tamás urbanisztikai szakember úgy látja: az a város lehet vonzó és sikeres, amelyik gazdasága és kultúrája révén bekapcsolódik a globális hálózatokba, emellett jó életminőséget biztosít a saját polgárainak. Bogotát hozta fel példának, ahol a szegénységgel, a bűnözéssel, az üzleti és az autós lobbival kellett megküzdeniük az élhetőbb környezetért. A tét számunkra is nagy: vagy integrálódunk a nagyvárosok globális hálózatába, vagy provincialitásba süllyedünk. A bogotai példából kiderült: nem a pénzen múlik egy város sikere. A lényeg az együttműködés, a kreativitás és a szolidaritás. A befektetőket bónuszrendszerben kell ösztönözni arra, hogy kivegyék a részüket a szociális fejlesztésekből.

A konferencia másik külföldi példáját Gilles de Mont-Marin, a párizsi Rive Gauche fejlesztési projekt igazgatója ismertette. A Szajna bal partjának kiépítésével megbízott Semapa céggel 25 évre szóló szerződést kötött a városvezetés, és bár az 1991 óta tartó munkálatok óta három polgármesterrel is együtt kellett dolgozniuk, egyik sem kérdőjelezte meg a tervek irányát és szükségességét. A francia főváros hasonló kérdésekkel szembesül, mint Budapest: szeretnék visszaadni a lakóknak a folyót, figyelniük kell a történelmi emlékekre, és ott is most kezdődik vita arról, hogy vajon az élettér növelése érdekében épüljenek-e magas házak. Gilles de Mont-Marin hangsúlyozta: a lakókkal való egyeztetés nélkül semmit sem lehet megvalósítani.

Nálunk is jobb együttműködésre lenne szükség - ez volt talán a konferencia egyik legfőbb tanulsága, amellyel minden résztevő egyetértett. „Budapest ma sarokról sarokra, tömbről tömbre épül, nincs egységes vízió, amihez igazodni lehetne. Pont fordítva történik minden, mint Párizsban" - mondta Zoboki Gábor építész. A közös gondolkodás elindítására hozták létre az urbanisztikához kapcsolódó különböző területeket képviselő szakembereket tömörítő Budapest Esszencia munkacsoportot, amelynek tagjai többek között Varga-Ötvös Béla városközgazdász, Liszkay Krisztina várostervező, Demeter Nóra építész és Illy Péter ingatlanfejlesztési tanácsadó, aki a konferencián ismertették Budapest-vízióikat.

A rendezvényen szót kaptak az ingatlanfejlesztők is: Dános Pál, az SCD Group ingatlanfejlesztési igazgatója arról beszélt, hogy miután megszerezték a Hűvösvölgy és Pasarét közti területet, most tervezik, milyen módon fogják fejleszteni. Takács Ernő, a Talentis Group elnöke ennek éppen az ellenkezőjéről számolt be: ők meglévő céljaikhoz, egy tudásalapú térségfejlesztéshez kerestek ideális helyszínt, amit aztán a Zsámbéki-medencében találtak meg. Takács Péter, a Tópark projektet megvalósító Walker and Williams Investment Group értékesítés igazgatója szerint átalakulóban vannak az irodai munkahelyekkel szembeni elvárások: az emberek már nem szeretnek üvegkalitkában dolgozni. Gulyás Kovács Gergely, a soroksári Duna-ágon fejlesztő DunaCity vezérigazgatója pedig ehhez csatlakozva elmondta, hogy a 26 cég részvételével megalakult a Budapest Business Region klaszter, amely célja, hogy Budapest településfejlesztési stratégiájának formálója legyen.

A tanácskozáson Finta József a főváros építészeti anomáliáiról beszélt. Megemlítette a Vörösmarty téri irodaházat, melynek alsó szintje „átjárhatatlan lett néhány rongybolt miatt", de szólt az Árpád-híd pest hídfőjénél megépült irodaházakról és Zaha Hadid időről-időre előkerülő terveiről is. Szerinte a - koszos, grafitis, dezorganizált, tompított ritmusban élő - város régiós vezető szerepe elveszni látszik, és ez már nemzeti tragédia.

Beleznay Éva, Budapest megbízott főépítésze úgy lája, tanulni lehet a párizsi példából. Budapesten probléma a jogszabályi és működési eszközök koordinálatlansága, az, hogy a kezdeményezés a magánszféránál van, s hogy a beruházásoknál egy a lényeg: minél több négyzetmétert beépíteni. Ezzel együtt a főépítész számos sikeres projektről is beszámolt az új városközpontoktól a Budapest Szíve programon át a belső városrészek rehabilitációjáig. A cél: visszaadni a városi élet presztízsét, s hogy Budapest ismét a Duna fővárosa lehessen.


Kapcsolódó dokumentumok:
Konferencia anyagok
Forrás: Heti Válasz