Keresés


2018.05.31. 14:00 Hild-díj és Köztérmegújítási nívódíj beadási határideje
A MUT és ICOMOS által kiírt két fontos díj pályázatainak határideje 2018. május 31.

2018.06.01. 09:30 MUTK Városkommunikációs Nyári Egyetem
A MUTK Városkommunikációs Nyári Egyetemének 1. napja

Siófoki Agenda 2009


A XV. Országos Urbanisztikai Konferencia ajánlásai


1.    szekció ajánlásai

(Válaszok a gazdasági válságra, moderátor: Dr. Schneller István, vitaindító: Németh Iván)

 

·         A válság esély, ugyanakkor kényszer az innovatív települési, térségi problémakezelésre;
- a politikai-, piaci szemléletváltásra;
- a tervezési kutatási paradigmaváltásra;
- az igazgatási filozófia megváltozására.

·         Város és vidéke egymásra van utalva; valós együttműködésükre van szükség. A település stratégiája nem nélkülözheti az együttműködés programját.

·         Az ágazati rendszerekre szétszedett város a válság felé halad. Integrált megközelítésre, az intézményi, civil és műszaki infrastruktúra összehangolt fejlesztésére van szükség, amelynek a hivatalok munkájában is le kell képeződnie.

·         A közösségi tulajdonformák az autonómia fontos feltételét jelentik.

·         A közlekedésre különösen vonatkozik az alternatív megoldások keresésének igénye. (energiatakarékos közlekedési módok, kombinált rendszerek, alternatív üzemanyag, vízi út)

·         A közlekedési kínálat fejlesztése növeli a keresletet is, a városok területi és közlekedési fejlesztését ennek figyelembevételével kell tervezni, illetve a jogalkotással is segíteni.

·         A település közösség támogató, kultúra fenntartó szerepe életbevágóan fontos.

·         A településtervezést ökológiai alapokra kell helyezni. A zöldterületek fejlesztését a jogszabályok is biztosítsák.

·         Erősíteni kell a szakma irányítási eszköztárát: a mindent elöntő, ugyanakkor a hazai kultúrában nem megfelelően hatékony jogalkotás mellett előtérbe kell helyezni a szakmai információk áramoltatását, a figyelem felhívást célzó kommunikáció, a tudatosságnövelést, ami a fejlett országok példái szerint hatékonyabb eszköz az esetek nagyobb részében.

·         A lakossági részvétel új technikái segítik a tervezés hatékonyságát , a valós problémák megoldását.

 

2.    szekció ajánlásai

A városfejlesztés forrásainak változása (moderátor: Ongjerth Richárd, vitaindító: Dr. Tóth Zoltán)

 

·         A közösségi források várható átrendeződése és apadása szükségessé teszi, hogy az önfinanszírozó városfejlesztés módszerei széles körben kialakításra és gyakorlatba ültetésre kerüljenek.

·         A várostervezés egyre hatékonyabbá tételéhez, presztízsének növeléséhez a jó gyakorlatok feltárása, és bemutatása, a hazai és nemzetközi jó példák széleskörű és interaktív terjesztése szükséges. Áttörés értékű környezetminőség-javulás a köz- és magánberuházók igényességének, kulturális szintjének emelése révén lehetséges.

·         A JESSICA típusú visszatérítendő támogatások rendszerének továbbfejlesztése, az erre való felkészülés alapvető eleme a középtávú tervek megvalósításának.

·         A stratégiai tervezés integrált fejlesztési dokumentumai megfelelő alapot jelentenek a városok fejlesztéséhez, a meglévő normarendszer mellett azonban a társadalmi és kapcsolati tőke széles körű igénybevétele szükséges.

·         A városrehabilitáció társadalmi oldalának erősítéséhez, a szociális városrehabilitáció hatékony megvalósításának a társadalmi bűnmegelőzés fontos eleme, az ilyen irányú tapasztalatok, kapcsolati és tudásháló igénybevétele szükséges.

·         Az integrált városfejlesztési megközelítés alkalmazási gyakorlatának széles körű terjesztése szükséges. A közösségi szakpolitikák alulnézeti (menedzsment és előkészítési) tapasztalatainak beépítése növelheti a rendszer hatékonyságát. A pályázati intézményrendszer jobb megismerése, az irányítás és a napi gyakorlat kapcsolatrendszerének javítása lényegesen javítaná a források felhasználásának hatékonyságát.

·         A nem ROP típusú közösségi források tervezése és irányítása esetében is területi tervezésre van szükség a szinergiák kihasználása érdekében.

·         A meglévő tervezési rendszer normatív és szervezeti elemei sok szempontból áttekinthetetlenek, bonyolultak, összehangolásuk nem mindig egyszerű, a teljes rendszer áttekintése és egyszerűsítése indokolt. A rendezési tervek módszertanát hozzá kell igazítani a fejlesztési tervezés rendszeréhez. A pályázati kiírások és eljárások, a kapcsolódó intézményrendszer egyszerűsítése kedvezőbbé teheti a városok megújítását.

·         A városfejlesztés módosuló forrásai között nagyobb hangsúlyt kell fektetni a kulturális városfejlesztésre, hiszen a kapitalizmus után a „kulturalizmus” társadalmi rendszerének időszaka következik majd. A kulturális beruházások kapcsán a Pécs 2010 EKF pályázatra is hivatkozva hármas célt lehet kitűzni: a meglévő hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, és mindez a 21. század technológiájával közvetítve. A kulturális ágazat fejlesztésénél a kultúra négy kategóriájára kell tekintettel lenni: az EU kohéziós kultúrája, a nemzeti kultúra erősítése, a regionális és helyi kulturális értékek értékőrző fejlesztése, az ezzel kapcsolatos identitás erősítése.

·         Az információs technológia által nyújtott lehetőségeket a területi alapú tervezés és fejlesztési folyamatának szerves részévé kell tenni. A településrendezésben szükség lenne térinformatikai szabvány bevezetésére, amely alapját képezheti a digitális adatszolgáltatásnak.

·         A strukturális alapok és a kohéziós politika továbbfejlesztése során magyar kezdeményezésre térségi együttműködéssel való aktív részvételre van szükség a kormányzati szervek részéről, különös tekintettel a 2011-es magyar elnökség által kínált kedvező pozíciókra.

 

3.    szekció ajánlásai

A város-vidék kapcsolatok által kínált új lehetőségek (moderátor: Dr. Ónodi Gábor, vitaindító: Dr. Csatári Bálint)

 

·         A város-vidék kapcsolatok tipikus térségi helyzetekben alakulnak (agglomerációkban, aprófalvas, nagyfalvas / tanyás térségekben). A kapcsolatok jellegét, tartalmát ezeknek a tipikus jellemzőknek megfelelően kell fejleszteni. (pl: „befogadó falvak” az agglomerációkban).

·         A kisvárosok fejlesztésének különösen a centrum-hiányos térségekben kiemelt vidékfejlesztési jelentősége van. A népességszám csökkenés válsága az egyes térségtípusokat eltérő súllyal érinti. Az elöregedésből fakadó problémákat Európában egyedülálló hatékonysággal és humánummal tudja a Falu- és tanyagondnokok hálózata kezelni, ennek fenntartása elengedhetetlen.

·         Örömteli, hogy elindultak a településhálózat jellemzőivel, fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatos kutatások. Ezek eredményei hasznos adalékokkal szolgálnak a különféle települési szerepek meghatározásához. A város és vidékén található falvak közti szereposztást ezek mérlegelésével kell kialakítani.

·         A város és vidéke közti kapcsolat lényege az egymást kiegészítő (komplementer) szolgáltatási programok partnerségi alapon történő meghatározása kell, hogy legyen. A központ perifériabarát módon szolgálja a vidéki igényeket is, és teremtsen piacot a vidéke élelmezésügyi, rekreációs, környezeti szolgáltatásai számára. Csak ez lehet a „fenntartható településfejlesztés” garanciája, hogy a város a környezeti expanziója során nem tönkretenni, hanem óvni fogja vidékét.

·         A város–vidék kapcsolatok tere a kistérség (kistáj, tájegység, mikrotérség). Viszont a különböző ágazatok által kezelt fejlesztési források kistérségi szinten koordinált, programozott tervezése és valódi térségfejlesztést generáló felhasználása nem megoldott.

·         A mezőgazdaság- és vidékfejlesztés nem automatikusan jár terület-, és településfejlesztő hatással. Csak a területileg integrált vidékfejlesztés tudhatna hozzájárulni a településhálózati szempontból is megfelelő eredményhez.

·         A város-vidék kapcsolatok tervezésében a várostervezés mellett ugyancsak rengeteg a „ruralisztikai” feladat. A szakterületnek a falvak és a kistérségek tervezését is vállalnia kell, interdiszciplináris nyitottsággal más szakterületek irányába.